Zenés színház

Sztárvendégek

2013.11.21. 14:52
Ajánlom
"Mv." - ez a közkeletű rövidítés hirdette hajdan a színházi és operaplakátokon egy-egy vendégművész felléptét. S noha a hagyományos társulati struktúrák lazulásával vagy éppen felbomlásával a vendégszereplések jellege és jelentősége is megváltozott, egy-egy külföldi művész érkezése ma is fel tudja bolygatni az operai állóvizet.

Az Operaház 1884-es megnyitásától kezdve egészen a legutóbbi időkig dolgozott társulati szisztémában, vagyis nem szerepekre, netán évadokra szerződtette művészeit, hanem hosszú távra - egész művészpályák zajlottak le falai között, bensőséges, évtizedeken átívelő kapcsolatot teremtve ezzel nézők és művészek között. A prózai színházakéra emlékeztető működési rendszer elsősorban a művészek összeszokottságában kamatozódott: legendás párosok alakultak ki, akik fél szavakból is megértették egymást, s akiknek előadásain szikrázott a levegő. Ám a hazai közönségkedvencek nevével fémjelzett premierek és repertoár-előadások mellett időről időre megjelentek a (többnyire külföldi) vendégművészek is, hogy más oldalát mutassák meg egy-egy szerepnek. Az egy évadon belül érkező vendégek száma az Operaház elmúlt korszakaiban meglehetősen változó volt, és többnyire az anyagi lehetőségektől függött - azt viszont, hogy honnan érkezzenek a vendégek, sokszor a politika sugallta. Történelmünk ismeretében aligha érhet bárkit meglepetésként, hogy a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején elsősorban olasz és német dominancia volt észlelhető e téren, míg a háború után a rövid Klemperer-korszakot leszámítva majd egy évtizeden át csak a vasfüggöny innenső oldaláról érkezhettek művészek a Sztálin úti deszkákra.

A helyzet nagyjából a hatvanas évektől kezdett rendeződni: ekkortól váltak ismét rendszeressé a nyugati művészek fellépései - s bizony sokszor a legnagyobb nevek tisztelték meg látogatásukkal a Népköztársaság útját vagy a Köztársaság teret (hiszen azt se feledjük: a nagyobb befogadóképesség miatt e fellépések színhelye gyakran az Erkel Színház volt). Felsorolni is nehéz lenne azon nagyságokat, akik ezekben az évtizedekben megfordultak nálunk; a korszak szemtanúi alighanem mind őriznek egy-egy szép emléket valamelyik külföldi kedvencükről. Persze néhány dologban alapvetően különböztek ezek a vendégfellépések a maiaktól. Mindenekelőtt abban, hogy nagyjából a nyolcvanas éveket megelőzően minden előadást magyarul játszott az Operaház - a vendégek viszont természetesen nem magyarul énekeltek: ki a darab eredeti nyelvén, ki pedig (s a szovjet énekesek esetében ez sem volt ritka) saját anyanyelvén illeszkedett be a készen kapott keretekbe. Az így létrejött bábeli nyelvzavar sokszor máig élő, mulatságos anekdotáknak szolgált forrásul (mint például a mindenkori magyar sekrestyések válasza Cavaradossi olaszul elénekelt képáriájára: „Bűnös beszédek, hallgatni is vétek!"). A másik alapvető különbség, hogy míg a régebbi vendégfellépések rendszerint egy-egy alkalomra szóltak, s a szóban forgó művészek kész produkciókba álltak be (ez alól kivételt képeztek a karmesterek, mint Lamberto Gardelli vagy Giuseppe Patané, akik rendszerint maguk tanítottak be egy-egy új produkciót), addig az elmúlt időszakban több operaházi vezetőség is törekedett arra, hogy premiereken léptessen fel vendégeket, alaposan betanult és végigpróbált produkciókban állítva őket a közönség elé. Így volt ez az Élektra 2007-es bemutatóján, ahol Nadine Secundét és Agnes Baltsát, vagy az egy évvel későbbi Fidelio-premieren, ahol Thomas Mosert láthattuk-hallhattuk - de hivatkozhatnánk akár a legutóbbi Falstaff-felújításra is Kiril Manolov cím szereplésével. Ugyanakkor a néhány éve minden tavasszal sok örömet jelentő Májusünnep rendezvénysorozata éppen a klasszikus vendégszereplések hagyományát hivatott feleleveníteni - az esetek többségében sikerrel.

Az idei évad operaházi vendégszereplései a klasszikus szisztéma szerint zajlanak majd: az énekesek kész produkciókba érkeznek, és minden bizonnyal új színekkel gazdagítják a már ismert előadásokat. Mikor ez a cikk készül, elsősorban a német operák kedvelői érezhetik magukat elkényeztetve: október folyamán a Tannhäuser és A rózsalovag is a repertoárban jártas művészek közreműködésével került színre. A Wagner-opera címszerepét éneklő Frank van Aken három éve éppen ezzel a szereppel robbant be a nemzetközi köztudatba, amikor is a megbetegedett Johan Botha helyére ugrott be a bécsi Staatsoper színpadán - a közönség lelkesen üdvözölte az igazi érces Wagner-hangot. Régebbi budapesti fellépéseiből már jól ismerhetjük Alfred Muffot, akit koncertszólistaként és az operaházi Parsifal Gurnemanzaként is üdvözölhettünk már fővárosunkban. Az idén októberben egyik legtöbbet énekelt szerepében, A rózsalovag Ochs bárójaként lépett fel - egyike ez azon szerepeknek, melyeknek kiosztása nemzetközi szinten is sokszor okoz gondot, így a vendég foglalkoztatása több szempontból is indokolt.

S ha már Richard Strauss: a decemberi Salome-előadások Heródesét éneklő Gerhard Siegel egyike az utolsó nagy német karaktertenoroknak, akik néhány mondatos szerepből is végtelen árnyalatokat tudnak elővarázsolni a nevetségességtől a félelmetességig - talán nem vetjük el nagyon a sulykot, ha azt írjuk: Heródesétől nagyon is sokat várunk. Mint ahogy sokat várunk az évad végi Strauss-fesztivál vendég-énekeseitől is, akik jelenlétükkel várhatóan igazi ünneppé avatják az amúgy is különlegesnek ígérkező ciklust. A két hét alatt színre kerülő hat opera sztárjait felsorolni is nehéz lenne, így engedtessék meg, hogy önkényesenemeljek ki két nevet: az Ariadné Naxoszban Zerbinettáját alakító Julia Novikováét, akinek nemzetközi indulása a Magyarországon megrendezett, Plácido Domingo nevével fémjelzett Operalia énekversenyhez kötődik, s akinek karrierje azóta a legnagyobb színpadokon folytatódik; valamint A rózsalovag Ochsaként érkező Kurt Rydlét, aki a darab szempontjából talán legautentikusabb helyen, a Bécsi Állami Operaházban immáron évtizedek óta alakítja a vidéki lovagot.

Az olasz operák kedvelőinek sem lesz okuk panaszra vendégek szempontjából. Érkezik például Leo Nucci, aki tavalyi operaházi debütálása után  ezúttal Nabuccóként lép fel januárban. A lassan élő legendának számító olasz bariton legutóbb általános közönség- és kritikai sikert aratott fellépésével, így nagy várakozás előzi meg visszatérését most és áprilisban is, amikor is új szerepben, A trubadúr Luna grófjaként mutatkozik be.

A Verdi-előadásoknál maradva: vendégjárásos lesz a november 27-i és 30-i Otello is - a címszerepben Marco Bertit, Desdemonaként Krassimira Stoyanovát üdvözölheti majd a budapesti közönség. Mindketten gyakori vendégei a legnagyobb színpadoknak: Berti a Scalából érkezik hozzánk, és Berlinbe utazik tovább, a bolgár énekesnő pedig (akinek nevét a magyar helyesírás szabályai szerint írhatnánk Kraszimira Sztojanovaként is) nem sokkal itteni fellépése előtt a Bécsi Állami Operában énekli Boleyn Annát - egyébként korábbi budapesti fellépésére is a Staatsoper vendégjátékának keretében került sor a Don Giovanni Annájaként.

Akárhányszor jár is „vendég a Háznál", a közönség és a kritika - már csak a hagyományok miatt is - mindig ki tün te tett figyelemmel kíséri teljesítményét. S hogy jogos-e az érdeklődés? Legjobb, ha olvasóink erről személyesen győződnek meg az évad folyamán!

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Jazz/World

Jazz, punk attitűddel: itt a Barabás Lőrinc Quartet új lemeze!

A világ nyitott tér a játékra a Barabás Lőrinc Quartet új lemezén, amelyet nem utolsósorban Miles Davis fúziós hangja ihletett. Hallgassa meg az Open című album dalait!
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.