Zenés színház

Szüts Apor: „A Don Giovanni remekmű, nem lehet hozzátenni”

2018.04.23. 09:31
Ajánlom
Szüts Apor a 21. század eklektikájához fordult Mozart Don Giovanni című operájának átdolgozásánál, amely a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatkozik be. A fiatal komponistát az izgalmas projektről és a modern zeneszerző feladatáról kérdeztük.

Kesselyák Gergely kért fel a Don Giovanni „rockosítására”. Gondolkodtál-e már hasonló projekten?

Egy rendkívül unikális elképzelés, amivel Gergő megkeresett, de nem nevezném rockoperának, sokkal izgalmasabb annál. Őszintén szólva, ha a klasszikus zenében szakavatott emberek meghallják ezt a szóalkotást, hogy „RockGiovanni”, az első reakciójuk az, hogy „jaj, ne!” Talán azt gondolják, hogy egy ilyen projekt lebutítja Mozart zenéjét, árt neki, nem tartja tiszteletben. De ez nem egy egyszerű áthangszerelés szólógitárra, basszusgitárra és dobra.

Szüts Apor

Szüts Apor (Fotó/Forrás: Kelemen Gergő)

Beavatsz a zeneszerzői módszeredbe?

Ugyancsak Kesselyák Gergő elképzelése volt, hogy úgy csináljuk meg az operát, hogy a szereplőihez egy-egy zenei stílust rendelünk. Ez azért is találó, mert a Don Giovanni egyes szereplői túllátnak a saját korukon, felvilágosult emberek. A zenében így megjelenik Wagner, Richard Strauss, a rokokó, a jazz, a rock is. Számomra pedig mindez lehetőséget ad a zenei humorra, de tény, hogy

a legnagyobb nehézség abból fakadt, hogy a Don Giovanni nem egy rossz darab, hanem Mozart életművének egyik legjobb alkotása.

Ez frusztrált téged?

Igen, természetesen. Ráadásul nem ismertem a rockot behatóan.

Hogy érted?

Ez olyan, mint amikor ismersz egy ételt, de nem tudod, hogyan készül. Tudom, mi az a rock, de hogy hogyan kell megcsinálni, ez nagyobb feladat, mint gondolnánk.

Mennyire van készen az átirat?

Már a munka végén tartok.

Voltak olyan stációk a komponálás során, amikor úgy érezted, több lett a mű?

Nem azért készítem az átdolgozást, hogy több legyen. A Don Giovanni egy remekmű, nem lehet hozzátenni, legfeljebb máshogy bemutatni, mi pedig élünk a XXI. század nyújtotta lehetőségekkel. Az átiratban semmit sem változtak az énekesi szólamok, az utolsó kottáig megmaradnak Mozart hangjegyei. Ez egy különleges koncepció, a jelek szerint nagyon jól fog működni.

composers-faceapp-mozart-1495093636-view-0

composers-faceapp-mozart-1495093636-view-0

Tehát ez egy hasonló dolog, mint amikor Mozart áthangszerelte Händelt.

Igen. De nem az a kategória, mint az Amadeus-filmben, amikor Mozart odabökte Salierinek, hogy „írtam variációt az egyik darabjához, és igen sokat javított rajta”.

Mondanál egy-két példát, hogy milyen stílusokat rendeltél a szereplőkhöz?

Donna Anna megmaradt rokokó stílusúnak. Leporelló az egyik legizgalmasabb karakter, aki egyszerre szolgalelkű és ármánykodó. Az ő zenei világában a Richard Strauss-i zenekari színek keverednek a rockkal.

Milyen együttesekre készült a hangszerelés?

Egy szimfonikus zenekar két gitárral, basszusgitárral, dobbal, szintetizátorral, ütőhangszerekkel, zongorával egészül ki – nagy apparátust kell elképzelni.

Korábban te is pályáztál a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyén.

Igen, A hallei kirurgust tavaly mutatták be Debrecenben, nyolc előadást ért meg a Csokonai Színházban.

Szüts Apor: „Az opera egy művészi szimbiózis”

Kapcsolódó

Szüts Apor: „Az opera egy művészi szimbiózis”

A huszonnégy éves Szüts Apor A hallei kirurgus című operáját a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének díjnyertes produkciójaként október 2-án mutatták be a Csokonai Színházban. A premier után az operaírás folyamatáról és többszörös zenészidentitásáról beszélgettünk a Virtuózok fiatal tehetségével.

Mit gondolsz az operafesztivál kiáltványáról, amely a közérthető kortárs opera létrehozását célozza meg?

Amikor egy-két éve beszélgettünk egy interjúban, kifejtettem, miért kíséri szerintem érdektelenség a kortárs zenét. Azokkal a gondolatokkal sokan nem értettek egyet, volt, aki kikérte magának, volt, aki csak megszólt, mert feleslegesen fecsegek értelmetlen dolgokat. Ennek ellenére nem hiszem, hogy véletlenül lenne a közérthetőség a Bartók Plusz koncepciójának középpontjában. A kortárs magas művészet demonstratíve harc a popkultúra, a posztmodern ellen. Ezzel viszont rengeteg embert kizár annak a lehetőségéből, hogy élvezze azt.

Kapcsolódó

"Felbosszant a mai zeneszerzői nyelv céltalansága"

Szüts Apor idén elnyerte a Beethoven-kadenciaverseny fődíját, egyúttal bekerült a Fidelio Fortissimo Tehetséggondozó Programba. Nemcsak zongoristaként, hanem komponistaként és karmesterként is eredményes. Zeneszerzői elképzeléseiről, saját zenekaráról és jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.

A művésznek elsősorban nem az a feladata, hogy „önmegvalósítson”, hanem hogy apostol legyen, kapcsolatot teremtsen Isten és ember között.

Óriási felelősség, mi kerül ki egy alkotóművész kezei közül. Nem a tartalmat kell megváltoztatni, hanem a nyelvezetet, azt a fajta közlési módot kell megtalálni, ami megszólít embereket. A miskolci operafesztivál éppen ezt a szellemiséget tükrözi.

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

Kapcsolódó

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

A tizennyolc éves fesztivál idén is hangversenyekkel, kiállítással, filmvetítéssel várja látogatóit, és természetesen operával. A középpontban a százéves Kékszakállú, a kétszáz éves Semmelweis Ignác és az utóbbi évtizedek legnépszerűbb (rock)operája, az István, a király.

További információkért, jegyvásárláshoz látogasson el az operafesztivál honlapjára!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.