- Mi vesz rá egy opera megírására egy tizenkilenc éves embert?
- Tanulni akartam. Nem ismertem az opera műfaját, hiányos volt a színpadi zenével kapcsolatos tudásom, és a Miskolci Operafesztivál pályázata pont kapóra jött. Úgy gondolom, mindenből lehet tanulni, amit a legjobb tudása szerint igyekszik az ember csinálni.
- Operát írni óriási dolog, szinte beláthatatlan vállalkozás. Honnan volt annyi önbizalmad, hogy bele merj vágni?
- Akármilyen nagy volumenű, széles spektrumú egy projekt, én biztos csak akkor kezdek neki, ha már van elképzelésem és látom a végét.
Ezúttal tudtam, mit akarok kifejezni és megmutatni, csak nem néhány perces hangszeres darab, hanem egy másfél órás opera formájában.
- Hogyan kell elképzelnünk egy opera írásának a folyamatát: a cselekmény sorrendjében születnek az egyes számok, vagy rendszer nélkül, és a végén kötöd össze őket?
- Tudok kronologikusan is haladni (ebben az esetben a határidő betartása miatt elsősorban így írtam a művet), de ha eszembe jut valami, ami az opera egy későbbi pontjához köthető, akkor nem fosztom meg magam attól, hogy azt is lejegyezzem.
- A mű központi témája egy fiú – akinek minden vágya, hogy zongorázhasson – és apjának bonyolult viszonya. Miért esett a választásod Szabó Magda e kevéssé ismert művére?
- A történet univerzalitása miatt választottam ezt a témát. Szabó Magda elképesztően ért az emberi lélekhez, nem véletlenül Békekötés a sorozat címe, amiben A hallei kirurgus is található.
A történet szépsége, hogy játszódhatna akármikor, és szólhatna akárkiről.
Händel személye elsősorban történelmi nagysága miatt érdekes.
- A színház kérésére magad fogod az operát vezényelni. Nem okoz nehézséget, hogy több szerepben is megálld a helyed?
- Bár nem vagyok diplomás karmester, nagyon örülök ennek a lehetőségnek: a darabot nálam jobban senki nem ismeri, így biztosan fogom tudni irányítani a zenekart.
- Hogy érezted magad az eddigi két előadáson?
- Egyértelműen megkönnyebbültem. Elsősorban saját magamtól tartottam, mert nem nagyon volt eddig alkalmam az árokból vezénylni. Mindemellett elsősorban zeneszerzői tapasztalatlanságomnak köszönhetőek
még sok csiszolnivaló maradt a művön, így bizonyára egy-két pontos biztosan fogok rajta változtatni.
- A bemutató után olyan színházi szakvéleményt is lehetett hallani, hogy aktualizálva akár nagy színházban is megállná a helyét a darab. Szívesen elvinnéd ebbe az irányba az operát?
- A történet időtlen, az általa hordozott üzenet ugyanúgy érvényes ma, mint abban a korban volt, amelyben játszódik. A történelmi hitelesség és Georg Friedrich Händel személye azonban érzésem szerint megköveteli a korhűséget. A zenében sok Händelre utaló idézet, bejátszás van, amely érvényét vesztené egy modern környezetben.
- A bemutató után egy kritikus hiányolta a katarzist a darabból. Jogosnak érzed ezt a véleményt?
- A katarzisnak sok fajtája lehet. A történet az édesapa vívódásáról, változásáról és annak körülményeiről szól, ehhez igazodik a darab íve is.
- Ugyanezt a kritikust „gyanakvással és aggodalommal töltötte el” a tény, hogy a librettó alapja egy rádiójáték volt, nem találta elég mozgalmasnak az előadást.
- Az opera elsősorban nem a színpadi világ megjelenítésére szolgál, ezért nem is tud olyan mozgalmas és eseménydús lenni, mint egy prózai darab. Sokkal fontosabb a zene jelentése, mert ebben az esetben nem az énekesek mozgása vagy a színpadi objektumok kerülnek előtérbe.
Az opera egy művészi szimbiózis, ahol szövegnek és zenének, díszletnek és jelmeznek, rendezésnek és színészi játéknak mind találkoznia kell.
- Aki ennyi mindenhez ért, helyt tud állni az összes szerepben, vagy előbb-utóbb választania kell, hogy zeneszerző, karmester, vagy zongoraművész legyen?
- Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy mindhárom szakmában lehetőségem van kipróbálni magam: akár szimfonikus zenekart vezetve karmesterként, akár zeneszerzőként, akár zongoristaként nagy színpadokon fellépve.
Én elsősorban zenész vagyok, így nem szeretnék, és nem is tudnék választani.
Szüts Apor: A hallei kirgus
A 2014-es miskolci Bartók Plusz Operafesztivál díjazott szerzeménye, A hallei kirurgus Szabó Magda azonos című rádiójátéka alapján készült, és a debreceni Csokonai Színházban játsszák a bemutató óta. A Virtuózokban megismert huszonegy éves Szüts Apor, aki kilenc évesen írta első zeneművét, nemcsak zeneszerzőként és korrepetitorként vesz részt az előadás munkálataiban, hanem karmesterként is. A mű a kilenc éves Händel életébe enged képzeletbeli bepillantást, akinek udvari orvosként (kirurgus) dolgozó édesapja hallani sem akar róla, hogy a fia zenész legyen. A mű fő vezérvonala az apa szeretetének és szigorának ambivalenciája: fia szeretetének visszaszerzéséhez le kell küzdenie önmagát. Szüts Apor zenéje sokféle stílust és zenei elemet hordoz magában. Vezérmotívumai, és annak egymáshoz való viszonyai párhuzamosan változnak a cselekmény eseményeivel.