Zenés színház

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

2022.05.03. 14:45
Ajánlom
Az erdőben élő kis törpét, Csipikét könnyedén szívünkbe zárhatjuk. Ez a nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező, olykor zsémbes és fontoskodó, de jószándékú kis teremtmény, akit Fodor Sándor író alkotott meg, szórakoztató és tanulságos kalandok sorát éli át, melyekből a Coopera szárnyai alatt most egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül. Az előadás kapcsán a zeneszerzővel, Szüts Apor karmesterrel, a Virtuózok zenei vezetőjével beszélgettünk.
D7C_1687copy1-134309.jpeg

Szüts Apor (Fotó/Forrás: Coopera)

Első hallásra meglepőnek tűnik az ötlet, hogy egy mesét opera formájában dolgozzatok fel. Meg lehet szólítani a gyerekeket, fiatalokat ezen a műfajon keresztül?

Az operával kapcsolatban sajnos sokak fejében él egy olyan kép, hogy jól öltözött emberek bársonyszékben ülve nagyon okos fejet vágva hallgatják a zenét, a szünetben pedig marha drága perecet vesznek a büfében. Pedig ez soha nem tartozott bele az opera kultúrájába. Nézd meg Mozartól a Varázsfuvolát, a Szöktetés a szerájbólt vagy a Figaro házasságát, aminek kifejezetten az volt a célja, hogy a közönség a térdét csapkodva nevessen. Ma a Figaro legviccesebb jeleneteit sokszor faarccal nézik az emberek. Nem is értékelik a benne lévő poénokat. E szerint a réteg szerint már eleve értékvesztés, ha egy gitár vagy egy dob megjelenik a klasszikus zenében, mert szerintük csak a hegedűnek, a fuvolának, a harsonának van szép hangja. Nehezen nyitnak. Pedig ezek csak külsőségek. Ott volt például a Queen zenekar, akik a Bohém rapszódiával tökéletesen megmutatták, hogy meg lehet maradni a magas értéket képviselő tartalmak mentén akkor is, ha megtisztítjuk a zenét a sekélyes, felszínes külsőségektől.

Ha jól értelek, egyfajta letisztulásra lenne szüksége a műfajnak?

Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz, és mindenáron megkövetelni a régi elvárásoknak való megfelelést.

Egyrészt a régi megvalósítási formákat követő operákból már sok született. Másrészt azok a formák a mai emberektől egyre távolabb állnak. Az emberek általában úgy képzelik el az operát, hogy a főszereplő szerelemről énekel benne, majd leszúrják egy késsel, miután tovább áriázik még vagy fél órán keresztül. Az operában egy ária – éppúgy, mint a monológ a drámákban – azt mutatja meg, hogyan emeljünk ki a színpadon pillanatokat a lineárisan elmesélt történetből, hogyan „állítsuk meg az időt” azért, hogy mindazt, ami egy emberben benne van, megfogalmazhassuk. De ez a mai világban már nem nagyon működik, ma már minden sokkal gyorsabb.

Számodra miben rejlik a Csipike-mesék különlegessége?

Csipike történetei semmiképpen sem követik a jól ismert mesei hagyományokat. Az első dolog, amivel a főhőssel kapcsolatban találkozunk az, hogy a hiúsága és a kisebbségi komplexusa hogyan tölti be a saját kis lelki világát, és hogyan hat a környezetére. Amikor egyszer azt mondja neki valaki, hogy te csak egy kis törpe vagy, ő rögtön megsértődik. „Igen? Akkor most felmegyek a hegyre, ráncba szedek mindent és mindenkit, még a patakot is kiszárítom!” Nem egy kedves, szeretettel teli kis törpe, hanem nagyon is életszerű, emberi tulajdonságokkal rendelkező lény, akinek vannak hibái és erényei egyaránt, és aki sokszor a saját érzéseivel küzd. Zeneileg azért is érdekes ez a mese, mert nem a párbeszédek a legfontosabbak benne, hanem éppen

a narráció az, ami lehetőséget ad rá, hogy egy kicsit mélyebben megismerjük ezeknek a karaktereknek a lelkivilágát.

6CB9C138-DFE7-4196-8BB4-2959F3EF62F71-134309.jpeg

Szüts Apor (Fotó/Forrás: Coopera)

Az említett karakterek nemcsak a személyiségükkel, de a zenei világukkal is elkülönülnek majd egymástól?

Igen, ehhez is megvannak a megfelelő technikai eszközök. Megoldhattuk volna úgy is, mint a Péter és a farkas esetében, hogy egy-egy adott hangszert egy konkrét szereplőhöz társítunk. De én inkább a vezérmotívumban, a visszatérő dallamban hiszek, amikor ugyanaz a téma különböző kontextusokban tűnik fel egy-egy szereplő kapcsán. Ilyenkor az adott téma akár más-más hangszereken is megszólalhat. Ezáltal is az adott karakterek sokféleségét leszünk képesek kifejezni. Maga a főtéma is számtalanféleképpen fog megszólalni. Egyszerre jelzi Csipke hiúságát és kedvességét. Azt, hogy ez a kis törpe bár fontoskodó, mégis nagyon szereti az erdőt, és őt is nagyon szeretik az erdő lakói. A barátja, Kukucsi, a kis vakond is hol okoskodó, hol lusta, de mindig nagyon nagy a szíve. Ezt a fajta összetettséget szerintem a Wagnertől eredő vezérmotívum technika képes a legjobban kifejezni.

Milyen hangszereket hallhatunk majd az előadásban?

Alapvetően egy klasszikus szimfonikus zenekarra íródott a mű, kiegészülve olyan romantikus korszakban feltűnt hangszerekkel, mint például a kontrafagott. A zongora is fontos szerepet kap, illetve megszólalnak majd ütőhangszerek – köztük a kereplő vagy a kis ostor –, amik különleges, meglepő hangzást tudnak kelteni a klasszikus zenei közegben.

Nagyon sok népzenei elem került a dalokba, nemcsak a magyar, de számos más nép zenéjére ráismerhetünk.

Habár a darab zeneileg nem mond kifejezetten újat, mégis igyekeztem olyan elemeket beletenni, amelyek egyedivé teszik.

IMG_1530-140944.jpg

Szüts Apor (Fotó/Forrás: Hutanu Emil / Fidelio)

A Coopera számára fontos a nemzeti hagyományok ápolása és továbbörökítése a felnövekvő generációkon keresztül. Ezért is tűzték ki új magyar témákból, történetekből táplálkozó operák megalkotását. Mit gondolsz erről a célkitűzésről?

Ezt a küldetést csak kevesen teljesítik igazán jól. Amikor a nemzeti értékrend  kapcsán lokálpatriótaként hivatkozunk magunkra, az más emberek számára túlzónak, olykor akár viccesnek is tűnhet. Ha nem megfelelő a forma, a kifejezésmód, akkor maga a lényegi tartalom, a nemzeti értékek megőrzése elveszhet, annyira hiteltelenné válhat a lokálpatrióta életérzés. A Coopera által létrehozott produkciók egyik erőssége, hogy ezt a fajta magyarságtudatot nagyon jó formai keretek között tudják tartani, így olyan emberek számára is közvetíteni képesek a hazaszeret érzését, akik korábban nem tudtak mindezzel azonosulni.

A mű megírásához az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott támogatást a Petőfi Irodalmi Ügynökségen keresztül.

További információ ide kattintva! >>>

coopera-narancslogo-102039.jpg

Coopera (Fotó/Forrás: Coopera)

Fejléckép: Szüts Apor (forrás: Coopera)

Támogatott tartalom.

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Kapcsolódó

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Erdélyben alig akad gyermek, aki ne ismerné Csipikét, a törpét. A Fodor Sándor író által megalkotott olykor zsémbes, de a hibáiból tanulni képes, erdőben élő kis teremtmény szórakoztató és tanulságos történeteiből most a Coopera szervezésben egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül, amely kapcsán a librettó egyik szerzőjével, Murányi Sándor Olivér íróval beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Zenés színház kritika

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Zenés színház gyász

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.
Zenés színház hír

Londonban és Helsinkiben is bemutatják a Madách Színház két film-szín-játékát

Az Ady Endre és Karinthy Frigyes szerelmi életét feldolgozó alkotásokat a külföldi magyar kulturális intézetek támogatásával láthatják a nézők.