Zenés színház

Táncos lábú pultos

2010.11.09. 07:12
Ajánlom
A mindig és mindenhol sikeres, örökkön hálás víg dalmű, Donizetti Szerelmi bájitala ezúttal sem okozott csalódást – sem az előadóknak, sem a közönségnek. A kis Nemorino egész ügyesen járja a moonwalkot.

A Müpa operaprodukcióinak régente bevett félszcenírozója, Káel Csaba ez alkalommal nem ment túlságosan messzire az előadás látványötletéért, hiszen a játékteret domináló formatervezett büfépult és az úrias lócák az előcsarnokból kerültek a pódiumra. A Szerelmi bájital cselekményének színterévé ilyesformán valamely többé-kevésbé elegáns, a látványos fogyasztásnak szentelt lokalitás lett, ami az első előadáson tapasztaltak szerint működőképes megoldásnak bizonyult. Igaz, Donizetti örökzöldjét már jószerint minden létező irányba elvitték az elmúlt 178 s pláne az utolsó harminc esztendő során, játszották automobillal és léggömbbel, televíziós showműsor stúdiójában, Elvis-imitátorral és múlt század eleji sültrealista porfészekben - mindazonáltal a Bájital működésében eleddig még egyetlen kreatív team sem tudott számottevő zavart okozni.

Így most a Káeltől megszokott festményvetítések váltak erősen másodlagossá, de úgyszintén csupán futólag észleltük a Dulcamara csodadoktor be- és kivonulását kísérő suta árnyjátékot vagy éppen a pultosként pozicionált Nemorino végtelenített pohártörölgetését. Annál nagyobb figyelmet követeltek maguknak a vígoperai színjátszás régi és új, autentikus és eltanult, tradicionális vagy épp az alkalomhoz igazított, ámde egyként hatásos manírjai és patronjai, amelyekből ezen az estén imponálóan gazdag szortimentet kínált a Káel által elszabadított szereplőgárda. Dulcamara "félig magyar", s bordói helyett unikumot itat a palira vett Nemorinóval, a szép Adina valamely női magazinból (tán az Elle-ből?) olvassa fel Trisztán és Izolda érzelmes történetét, Belcore pedig operett-tengerészként igazítja esernyős alakulatát. Elegyes nívójú ötletek, annyi szent, ám a legelső percektől minta- és élményszerű, derűsen kicsattanó lendület bizony még a sikerületlenebbjét is menthetőnek mutatta.

A délszaki komédiázás minden aggálytól ment' mestere, a veterán basszus, Enzo Capuano hangja ugyan már jócskán fakulásnak indult, azonban vérbő temperamentumért még bizonnyal nem kell a szomszédba átkopogtatnia. A hazájában olykor prózai komikusként, sőt kabaristaként is tevékenykedő énekes Dulcamarája ellenállhatatlan figura, igazi hétpróbás bohóc, a színpadi játék valóságos karmestere. Méltó társa volt a poéngyártásban és a vígoperai tempók kijátszásában a fiatal orosz, az Operalia tavalyi budapesti döntőjén diadalmaskodó Alekszej Kudrija, aki még alakulófélben lévő, ám máris formátumos lírai tenorjával, kiadós grimaszkészletével és meghökkentő mozgáskultúrájával gazdagította esténket. Az Adina és Nemorino első felvonásbeli kettősének kellős közepén kortárs diszkótáncra perdülő, mozgássorának végén Michael Jackson nevezetes moonwalkját korrekt módon elővezető, majd hozzá még a szólamát is pillanatnyi Jackson-idézetté alakító Kudrija mindőnket meglepett, sőt mi több, bűnös közbetapsolásra késztetett. S bár a második felvonás híres-híres románcára a jelek szerint már némiképp elfáradhatott a fiatal énekes, ám az Una furtiva lagrima azért még így is igen kulturált formában, stílusosan hangzott fel, kiérdemelve a slágerszámnak alkalmasint amúgy is kijáró ovációt. 

Nemorino imádottját az előadás sztárjául választott Miklósa Erika adta: teljes szépségében, dévaj arcjátékok kíséretében és főként megfelelő diszpozícióban, bár úgy lehet, a kelleténél kevesebb szívhanggal. Gianetta kurta szerepében Celeng Mária remek szubrettnek és egy vonzó orgánum tulajdonosának bizonyult, s a Belcorét éneklő ifjú cseh bariton, Filip Bandzak is kivívta, helyesebben kikellemkedte rokonszenvünket. A Marco Balderi által derekasan feltüzelt, majd mindvégig idiomatikusan muzsikáló kolozsvári zenekar jól szolgálta az előadás sikerét, míg a kórus az ilyesfajta produkciókban megszokottnál jóval nagyobb lelkesedéssel vette ki a részét a nyíltszíni mulattatásból.

2010. november 6. 19:00 - Művészetek Palotája, Bartók Bála Nemzeti Hangversenyterem

Donizetti: Szerelmi bájital

Adina: Miklósa Erika

Nemorino: Alekszej Kudrija

Dulcamara: Enzo Capuano

Belcore: Filip Bandzak

Gianetta: Celeng Mária

Km.: a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és kórusa (karig.: Kulcsár Szabolcs)

Vez.: Marco Balderi

Rend.: Káel Csaba

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.