Lőrinczy György (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Lőrinczy György pályázata

A pályázat az elmúlt négy évben elért eredmények összegzésével kezdődik. Igazgatósága egyik legfontosabb feladataként az Operettszínház nemzeti intézményhez méltó szervezeti, működési kereteinek kialakítását nevezi meg. A pénzügyi stabilitás megteremtésének taglalása, valamint a repertoár-játszás és a vendégjátékok rendszerének szervezeti szétválasztásának ismertetése mellett szó esik a 2017 elején átadott új játszóhelyről is: „Nagy eredménynek tartom, hogy a Kálmán Imre Teátrum tavalyi megnyitásához sikerült plusz állami és önkormányzati forrást szerezni, sikerült magas színvonalon levezényelni a tervezés és átalakítás folyamatát, és egy teljes értékű, színházi bemutatók, orfeum-jellegű előadások és speciális rendezvények befogadására is alkalmas helyszínt létrehozni.”

Mint írja, a magas előadásszám és a megnövekedett feladatrendszer lebonyolításához „megfelelő dolgozói létszámstruktúra kialakítása, a pénzügyi erőforrások biztosítása jelentős feladat volt, de komoly eredményeket sikerült ezen a területen is elérni.” A szakmai sikerek között említi Kálmán Imre: A chicagói hercegnő című előadását Béres Attila rendezésében, amelyet beválogattak a 2017. évi POSZT versenyprogramjába is, ahol Bodor Johanna elnyerte a legjobb koreográfus díját. A sor ezzel nem ér véget: „2014-ben a Nők az idegösszeomlás szélén című előadásunkat jelölték a Kritikusok díjára, 2017-ben pedig a legjobb ifjúsági és gyermek előadásként a Színikritikusok díjára szintén jelölt volt a Szegény Dzsoni és Árnika című előadásunk, Szenteczki Zita rendezésében.”

Az Operettszínház számára komplex, új arculatot hoztak létre, ezzel párhuzamosan pedig a színház weboldala is megújult, amellyel idén elnyerték a Magyar Teátrumi Társaság által létrehozott Színházat vegyenek! eseményen a legjobb színházi weboldal díját.

A művészeti koncepció kapcsán hangsúlyozza a hagyományok és a 21. század kihívásainak való megfelelés fontosságát. „a továbbiakban is széles közönséghez, több társadalmi réteghez szóló zenés színházat tervezünk, állandó társulattal, jelentős művészvendégekkel, amelyben

2018. január 1-jétől megalapításra került a magyar operett műfaj és operett-játszás kutatása céljából a Kálmán Imre Kutatóközpont. „elképzelésem, hogy a Kutatóközponttal együttműködve a mai elvárásoknak megfelelve a színházban rendbe tegyem és digitálisan fejlesszem az archívumokat (a kotta- és szövegkönyv-tárunk jelentős értéket képvisel), és az ehhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket biztosítsam, a kutatók értő és gondos szakmunkájára támaszkodva.”

A színházi szakmának külön érdekesség lehet a pályázat A kreatív producer, mint hivatásos néző – Az igazgató című fejezete, amely Lőrinczy György készülő, marosvásárhelyi PhD dolgozatának átdolgozott részlete. A témáról a szeptember 7-én tartandó országos színházi évadnyitón is szó lesz az eseményt kísérő színházi konferencia A színházvezetés művészete − művészet-e a színházvezetés? címet viselő szekciójában, ahol Lőrinczy György is részt vesz a pódiumbeszélgetésen.

A közelmúltban létrejött Művészeti Tanács fontosságát a pályázat is hangsúlyozza. „A következő évadtól a munkámat segítő művészeti tanács – melynek tagjai Székely Kriszta és Béres Attila rendező, Böhm György rendező-dramaturg, Bolba Tamás és Silló István karmesterek (2020. januártól Makláry László) – és a színház művészeti vezetésének – Makláry László zeneigazgató (2020. januártól Silló István), Bodor Johanna balettigazgató, Lőrinczy Attila vezető dramaturg, Dinyés Dániel első karmester és Szabó Mónika karigazgató – együttműködése az elmúlt háromnegyed évben nagyszerűen beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A művészeti tanács főbb feladatai között említi többek közt a soron következő évad repertoárjának összeállítását, a különböző előadások műsoron tartásának, vagy műsorról való levételének meghatározását, a társulat összeállításának meghatározását, a különböző produkciók szereposztásának kialakítását, az egyes produkciók rendezőiről, karmestereiről, dramaturgjairól, koreográfusáról, díszlet- és jelmeztervezőiről, valamint a meghívandó vendégrendezők és más művészeti munkatársak személyéről történő döntést, valamint a készülő előadások rendezői koncepciójának meghallgatását, megvitatását és elfogadását, a művészi színvonal folyamatos ellenőrzését.

Legfontosabb céljait pályázata végén tizenkét pontban foglalta össze a jelenlegi főigazgató:

1. A repertoár további gazdagítása és színesítése, a kormányzati kulturális tendenciák figyelembevételével.
2. Új magyar előadások létrehozása, elfeledett operettek, kevésbé ismert operett szerzők műveinek bemutatása, átdolgozott librettókkal, újra hangszerelve.
3. A zenei színvonal további emelése, a rendező és a zenei vezető egyenrangú alkotótársként való kezelése.
4. Előadásainkban a XXI. század elvárásaihoz és a nézők megnövekedett igényeihez igazodó korszerű látványvilág és kiváló minőségű hangzás megteremtése.
5. Az operett műfaj és a színház tudományos történeti feldolgozása, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
6. Színházpedagógiai, színházi nevelési program elindítása az előadásokhoz kötődően.
7. A színház működésének további racionalizálása, az intézmény iránti elkötelezettség erősítése a háttérdolgozók körében is, a bérek rendezése kormányzati segítséggel.
8. A belföldi és külföldi vendégjátékok strukturális újragondolása, új partnerek, városok, országok bevonása.
9. A zenés színész- és rendezőképzés megújított alapokra helyezése, a zenés színházi menedzserek, szakírók képzésének kezdeményezése.
10. Különböző társadalmi háttérrel rendelkező, új nézői csoportok megszólítása.
11. A színház gazdálkodási kérdéseire a széles közönségréteget megszólító nemzeti intézménytől elvárt, de rugalmasságot biztosító válaszok megtalálása.
12. A kommunikációs stratégia folyamatos, a trendekhez igazodó alakítása.

A pályázat mellékletében összesen 44 szándéknyilatkozat és további 4 nyilatkozat (Makláry László, Silló István, Művészeti Tanács, a színház jelenlegi menedzsmentje) található.

Kálmán Yvonne és Lévay Szilveszter mellett a hazai művészeti élet támogatói között szerepel Káel Csaba (Müpa), Rosta Mária (Zikkurat), Duda Éva, Harangozó Gyula és Herczeg Tamás (Szegedi Szabadtéri Játékok), Kirják Róbert (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza), Prőhle Gergely (Petőfi Irodalmi Múzeum, OSZMI), Gemza Péter (Csokonai Színház, Debrecen), Vági Bence (Recirquel), Horváth Csaba (Forte), Bozsó József (Magyar Zenés Színház), Pataki András (Pro Kultúra Sopron), Kesselyák Gergely (Bartók Plusz Operafesztivál, Miskolc), Szörényi Levente, Vasvári Csaba (Szentendrei Teátrum) és Őze Áron (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros), míg a határon túli magyar intézményekből Szép Gyula (Kolozsvári Magyar Opera), Gáspárik Attila (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház), Varga Anna (Komáromi Városi Művelődési Központ).

Külföldről tizenketten biztosították támogatásukról Lőrinczy Györgyöt, többek között Németországból (Ralf Kokemüller - BB Promotion GmbH; Andreas Schessl - MünchenMusik GmbH; Yehonatan Carmi - OZ Productions), Ausztriából (Franz Patay - Vereinigte Bühnen Wien International GmbH; Benno Schollum - Interclassica Music Management GmbH; Elisabeth Schwaiger - Schwaiger Music Management GMBH), az Egyesült Államokból (Emmy Tu - Dispeker Artists International), Izraelből (Iris Peled és Yoel Peer - Bimot Global), az Egyesült Királyságból (Seán Gray - Music Theatre International), Belgiumból (Geert Allaert - Music Hall), Ukrajnából (Bogdan Strutynskyi - Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínház), valamint Olaszországból (Paolo Mandelli - World Entertainment Company S.r.l.), amely együttműködések révén olyan új területekre is képes lehet eljutni a színház, mint Kína, Tajvan vagy Dubai.