Zenés színház

Társulatára bízza sorsát Lőrinczy György – Itt a főigazgató pályázata

2018.09.06. 14:50
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház minden dolgozója hivatalos arra a jövő keddi rendkívüli társulati ülésre, amelyre a színház vezetésére pályázó jelölteket is várják. A jelenlegi főigazgató korábban kijelentette, csak a társulat támogatása esetén marad ringben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a megadott határidőig négy pályázat érkezett a Budapesti Operettszínház vezetésére az alábbi személyektől:

  • Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője;
  • Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese;
  • Lőrinczy György művészeti menedzser, kreatív producer, a Budapesti Operettszínház főigazgatója;
  • Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető.

A beérkezett pályázatokat szakmai bíráló bizottság véleményezi. Ennek tagja Rónai Pál karmester, az Operettszínház helyi szakszervezetének elnöke, valamint Peller Károly színművész, az Operettszínház Közalkalmazotti Tanácsának elnöke is, akik szeptember 11-re rendkívüli társulati ülést hívtak össze, hogy megismerjék és képviselhessék a társulat véleményét.

Információink szerint az ülésre meghívást kapott a négy pályázó is, akik a jelenlévők előtt ismertethetik elképzeléseiket. Ezt követően a társulat – anonim módon – szavaz a támogatandó pályázatról.

A jelenlegi főigazgató, Lőrinczy György az ATV-ben úgy nyilatkozott, amennyiben a szavazáson nem nyeri el a társulat támogatását, úgy visszavonja pályázatát.

operett05-141715.jpg

Budapesti Operettszínház (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A Fidelio több pályázót is megszólaltatott, akik azt nyilatkozták, a későbbiekben várhatóan nyilvánossá teszik a pályázatukat. Kerényi Miklós Gábor saját közösségi oldalán tette elérhetővé Újrakezdve címet viselő pályaművét, amely időközben már nem elérhető. Szente Vajk első körben pályázatának összegzését ígérte közzétenni (amint szerkesztőségünk birtokába kerül a pályázat, beszámolunk róla). Kiss B. Atilla újbóli megkeresésünkkor nem kívánt nyilatkozni lapunknak, annyit azonban elmondott, hogy pályázatát a döntésig nem tervezi nyilvánosságra hozni, továbbá cáfolta azon értesüléseinket, amely szerint Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház színművésze közreműködőként lenne megemlítve a pályázatban.

Lőrinczy György úgy döntött, nyilvánosságra hozza pályázatát, hogy a társulatnak lehetősége legyen megismerni elképzeléseit még a keddi ülést megelőzően, valamint elérhető legyen a szakma és a szélesebb nyilvánosság számára is. A pályázatot a Fidelio elsőként teszi közzé.

Lőrinczy György

Lőrinczy György (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Lőrinczy György pályázata

 

A pályázat az elmúlt négy évben elért eredmények összegzésével kezdődik. Igazgatósága egyik legfontosabb feladataként az Operettszínház nemzeti intézményhez méltó szervezeti, működési kereteinek kialakítását nevezi meg. A pénzügyi stabilitás megteremtésének taglalása, valamint a repertoár-játszás és a vendégjátékok rendszerének szervezeti szétválasztásának ismertetése mellett szó esik a 2017 elején átadott új játszóhelyről is: „Nagy eredménynek tartom, hogy a Kálmán Imre Teátrum tavalyi megnyitásához sikerült plusz állami és önkormányzati forrást szerezni, sikerült magas színvonalon levezényelni a tervezés és átalakítás folyamatát, és egy teljes értékű, színházi bemutatók, orfeum-jellegű előadások és speciális rendezvények befogadására is alkalmas helyszínt létrehozni.”

Mint írja, a magas előadásszám és a megnövekedett feladatrendszer lebonyolításához „megfelelő dolgozói létszámstruktúra kialakítása, a pénzügyi erőforrások biztosítása jelentős feladat volt, de komoly eredményeket sikerült ezen a területen is elérni.” A szakmai sikerek között említi Kálmán Imre: A chicagói hercegnő című előadását Béres Attila rendezésében, amelyet beválogattak a 2017. évi POSZT versenyprogramjába is, ahol Bodor Johanna elnyerte a legjobb koreográfus díját. A sor ezzel nem ér véget: „2014-ben a Nők az idegösszeomlás szélén című előadásunkat jelölték a Kritikusok díjára, 2017-ben pedig a legjobb ifjúsági és gyermek előadásként a Színikritikusok díjára szintén jelölt volt a Szegény Dzsoni és Árnika című előadásunk, Szenteczki Zita rendezésében.”

Az Operettszínház számára komplex, új arculatot hoztak létre, ezzel párhuzamosan pedig a színház weboldala is megújult, amellyel idén elnyerték a Magyar Teátrumi Társaság által létrehozott Színházat vegyenek! eseményen a legjobb színházi weboldal díját.

A művészeti koncepció kapcsán hangsúlyozza a hagyományok és a 21. század kihívásainak való megfelelés fontosságát. „a továbbiakban is széles közönséghez, több társadalmi réteghez szóló zenés színházat tervezünk, állandó társulattal, jelentős művészvendégekkel, amelyben

nem egymásnak ellentmondó fogalmak a szórakoztatás és a nevelés, a kísérletezés és a klasszikus színházi formák, az újítás és a tradíció.

2018. január 1-jétől megalapításra került a magyar operett műfaj és operett-játszás kutatása céljából a Kálmán Imre Kutatóközpont. „elképzelésem, hogy a Kutatóközponttal együttműködve a mai elvárásoknak megfelelve a színházban rendbe tegyem és digitálisan fejlesszem az archívumokat (a kotta- és szövegkönyv-tárunk jelentős értéket képvisel), és az ehhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket biztosítsam, a kutatók értő és gondos szakmunkájára támaszkodva.”

A színházi szakmának külön érdekesség lehet a pályázat A kreatív producer, mint hivatásos néző – Az igazgató című fejezete, amely Lőrinczy György készülő, marosvásárhelyi PhD dolgozatának átdolgozott részlete. A témáról a szeptember 7-én tartandó országos színházi évadnyitón is szó lesz az eseményt kísérő színházi konferencia A színházvezetés művészete − művészet-e a színházvezetés? címet viselő szekciójában, ahol Lőrinczy György is részt vesz a pódiumbeszélgetésen.

A közelmúltban létrejött Művészeti Tanács fontosságát a pályázat is hangsúlyozza. „A következő évadtól a munkámat segítő művészeti tanács – melynek tagjai Székely Kriszta és Béres Attila rendező, Böhm György rendező-dramaturg, Bolba Tamás és Silló István karmesterek (2020. januártól Makláry László) – és a színház művészeti vezetésének – Makláry László zeneigazgató (2020. januártól Silló István), Bodor Johanna balettigazgató, Lőrinczy Attila vezető dramaturg, Dinyés Dániel első karmester és Szabó Mónika karigazgató – együttműködése az elmúlt háromnegyed évben nagyszerűen beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A művészeti tanács főbb feladatai között említi többek közt a soron következő évad repertoárjának összeállítását, a különböző előadások műsoron tartásának, vagy műsorról való levételének meghatározását, a társulat összeállításának meghatározását, a különböző produkciók szereposztásának kialakítását, az egyes produkciók rendezőiről, karmestereiről, dramaturgjairól, koreográfusáról, díszlet- és jelmeztervezőiről, valamint a meghívandó vendégrendezők és más művészeti munkatársak személyéről történő döntést, valamint a készülő előadások rendezői koncepciójának meghallgatását, megvitatását és elfogadását, a művészi színvonal folyamatos ellenőrzését.

Legfontosabb céljait pályázata végén tizenkét pontban foglalta össze a jelenlegi főigazgató:

  1. A repertoár további gazdagítása és színesítése, a kormányzati kulturális tendenciák figyelembevételével.
  2. Új magyar előadások létrehozása, elfeledett operettek, kevésbé ismert operett szerzők műveinek bemutatása, átdolgozott librettókkal, újra hangszerelve.
  3. A zenei színvonal további emelése, a rendező és a zenei vezető egyenrangú alkotótársként való kezelése.
  4. Előadásainkban a XXI. század elvárásaihoz és a nézők megnövekedett igényeihez igazodó korszerű látványvilág és kiváló minőségű hangzás megteremtése.
  5. Az operett műfaj és a színház tudományos történeti feldolgozása, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
  6. Színházpedagógiai, színházi nevelési program elindítása az előadásokhoz kötődően.
  7. A színház működésének további racionalizálása, az intézmény iránti elkötelezettség erősítése a háttérdolgozók körében is, a bérek rendezése kormányzati segítséggel.
  8. A belföldi és külföldi vendégjátékok strukturális újragondolása, új partnerek, városok, országok bevonása.
  9. A zenés színész- és rendezőképzés megújított alapokra helyezése, a zenés színházi menedzserek, szakírók képzésének kezdeményezése.
  10. Különböző társadalmi háttérrel rendelkező, új nézői csoportok megszólítása.
  11. A színház gazdálkodási kérdéseire a széles közönségréteget megszólító nemzeti intézménytől elvárt, de rugalmasságot biztosító válaszok megtalálása.
  12. A kommunikációs stratégia folyamatos, a trendekhez igazodó alakítása.

A pályázat mellékletében összesen 44 szándéknyilatkozat és további 4 nyilatkozat (Makláry László, Silló István, Művészeti Tanács, a színház jelenlegi menedzsmentje) található.

Kálmán Yvonne és Lévay Szilveszter mellett a hazai művészeti élet támogatói között szerepel Káel Csaba (Müpa), Rosta Mária (Zikkurat), Duda Éva, Harangozó Gyula és Herczeg Tamás (Szegedi Szabadtéri Játékok), Kirják Róbert (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza), Prőhle Gergely (Petőfi Irodalmi Múzeum, OSZMI), Gemza Péter (Csokonai Színház, Debrecen), Vági Bence (Recirquel), Horváth Csaba (Forte), Bozsó József (Magyar Zenés Színház), Pataki András (Pro Kultúra Sopron), Kesselyák Gergely (Bartók Plusz Operafesztivál, Miskolc), Szörényi Levente, Vasvári Csaba (Szentendrei Teátrum) és Őze Áron (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros), míg a határon túli magyar intézményekből Szép Gyula (Kolozsvári Magyar Opera), Gáspárik Attila (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház), Varga Anna (Komáromi Városi Művelődési Központ).

Külföldről tizenketten biztosították támogatásukról Lőrinczy Györgyöt, többek között Németországból (Ralf Kokemüller - BB Promotion GmbH; Andreas Schessl - MünchenMusik GmbH; Yehonatan Carmi - OZ Productions), Ausztriából (Franz Patay - Vereinigte Bühnen Wien International GmbH; Benno Schollum - Interclassica Music Management GmbH; Elisabeth Schwaiger - Schwaiger Music Management GMBH), az Egyesült Államokból (Emmy Tu - Dispeker Artists International), Izraelből (Iris Peled és Yoel Peer - Bimot Global), az Egyesült Királyságból (Seán Gray - Music Theatre International), Belgiumból (Geert Allaert - Music Hall), Ukrajnából (Bogdan Strutynskyi - Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínház), valamint Olaszországból (Paolo Mandelli - World Entertainment Company S.r.l.), amely együttműködések révén olyan új területekre is képes lehet eljutni a színház, mint Kína, Tajvan vagy Dubai.

A teljes pályázat ide kattintva érhető el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház hír

Ők az Operaház új örökös tagjai

Új örökös tagokat köszöntöttek, házi díjakat és ötven lemezt tartalmazó CD-gyűjteményt adtak át a magyar opera napja alkalmából szombaton a fővárosi Erkel Színházban.