Zenés színház

Tavaszi zsongás

2018.05.03. 09:14
Ajánlom
Az Erkel Színházban rendezett Primavera olyan seregszemle, amely évek óta kiköveteli magának a helyet az Opera évadainak műsorában, hiszen olyan különleges operaélményt nyújt, amire tényleg csak évente egyszer van lehetőség.
A sevillai borbély

A sevillai borbély (Fotó/Forrás: Győri Nemzeti Színház)

Hat nap, amely teljes egészében a magyar operajátszás széles és színes repertoárjába enged betekintést, megerősítve, hogy a hazai minőségi zenés színház egyáltalán nem Budapest- központú. A fesztivál felütése a Győri Nemzeti Színház Rossini-produkciója lesz május 15-én, s bár közhelynek számít, hogy a vígopera mesterének szinte futószalagon gyártott művei a könnyed szórakoztatást tűzték ki célul, a Silló István vezette A sevillai borbély éppen erre próbál rácáfolni. A karmester gyermekkora óta kedvenc darabjaként emlékszik az operára:

lenyűgöz a humora, a virtuozitása, a karakterek komplex, de egyértelmű zenei megjelenítése. Nagyon izgat a lépten-nyomon tetten érhető »Mozartiság«, a zenekari- és az énekszólamok egymásba fonódása, a karakterek tökéletes megformálása a kíséretben is

– mondja a dirigens, akivel a tavaszi és nyári időszakban a Billy Elliot – a Musical és a Magyar Nemzeti Balett Total Dance című estjének élén is találkozhatunk.

Az első nap után május 16-án Verdi viszonylag ritkán játszott négyfelvonásosa, a Victor Hugo színműve alapján készült Ernani kerül a középpontba. A Szegedi Nemzeti Színház produkciójának irányítója Pál Tamás, aki szerint „a darab semmiképpen sem szokványos karmesteri feladat. Vannak kollégáim, akik idegenkednek is az ennyire erősen énekközpontú művektől, mondván, a zenekar irányítójának alig van dolga. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy ennek az alkotásnak a drámai vonalvezetése mindenképpen a dirigens ügye, s különösen nagy a felelősségünk és szerepünk az értelmezés és a drámai dikció kidolgozása során.” A jó előadáshoz egyaránt szükség van a perfekt vokális technikára és a jellemábrázoló képességre – szögezi le Pál Tamás, akit másnap Cser Ádám, a hosszú idő után újra megrendezett Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny döntőse követ a pulpituson, az ő elképzelései mentén megvalósuló A varázsfuvola című Mozart-klasszikussal. „Az előadás során leginkább a tiszta gesztusok megvalósítására, a hangszerelés aprólékos kidolgozásának megmutatására, az énekesek pontos kísérésére, a legszélsőségesebb dinamikai árnyalatok megvalósítására, illetve a mozarti hangzás frissességének és hajlékonyságának biztosítására helyezem a hangsúlyt. Számomra nagyon fontos, hogy a folyamatos figyelem által a hangzás mindig a lehető legjobb legyen” – mondta a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, aki éppen néhány hónapja mutatkozott be az Erkel Színház színpadán egy koncertszerű produkcióban, most pedig teljes művet vezényel, sőt májusban a fent említett Silló István mellett még a Total Dance táncelőadásain is találkozhatnak az érdeklődők a dirigenssel.

Norma

Norma (Fotó/Forrás: Máthé András / Debreceni Csokonai Színház / Opera Magazin)

Május 18-án a debreceni Csokonai Nemzeti Színház a bel canto egyik legfényesebben ragyogó ékkövével érkezik. Bellini Normája Szabó Sipos Máté szerint egy részleteiben is kidolgozott pszichodráma. „A libretto a szokásosnál kifinomultabban ábrázolja a jellemeket, a zene pedig akár egy-egy akkorddal is képes láttatni, vagy ellenpontozni a drámai szituációk apró változásait. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fővároson kívül is születnek remek operaelőadások és működnek társulatok. Nem is lehetne teljes a zenei élet nélkülük.

A Primavera jó alkalom arra, hogy a fővárosi publikum is megismerhessen valamit ebből, és úgy gondolom, hogy a vidéki közönség is jobban megbecsüli saját értékeit, ha annak budapesti sikerei is vannak.”

A denevér

A denevér (Fotó/Forrás: Pécsi Nemzeti Színház / Opera magazin)

Hasonlóan vélekedik a finálé előtt bemutatkozó Pécsi Nemzeti Színház dirigense, Oberfrank Péter is, aki május 19-én ifj. Johann Strauss megunhatatlan, A denevér című, új köntösbe öltöztetett alkotását vezényli majd. Véleménye szerint a darab humora, eleganciája, különösen az együttesek virtuóz könnyedsége kell, hogy a mű középpontjában legyen.

A próbák során az énekeseket mindig megpróbálom olyan helyzetekbe hozni, hogy később a színpadon már felszabadultan énekelhessék a szerepüket. Bíznunk kell egymás tehetségében

– teszi hozzá.

A rendezvény záró eseménye május 20-án a Kolozsvári Magyar Opera Rigoletto-előadása lesz. Kulcsár Szabolcs karmester szerint „minden olyan megmutatkozásra lehetőséget adó alkalom, amely kimozdítja a társulatot a napi rutinból, pozitív energiákkal tölti fel a csapatot. A Primaverán részt vevő intézmények művészeivel egy színpadra lépni komoly megmérettetés is egyben”. A művel kapcsolatban kiemelte: „minden szereplőnek megvan a maga életdrámája, amit Verdi zseniálisan jellemez a zenéjében, és talán ez a legnagyobb kihívás: szemléltetni mindezt olyan módon, hogy a darab mégis egységes maradjon. Előadásunkkal szeretnénk maradandó nyomot hagyni a közönségben, és bízom benne, hogy olyan visszajelzést kapunk a nézőtéren ülőktől, ami mindnyájunk jelenlegi és jövőbeli művészbatyuját hittel, elkötelezettséggel és ambícióval tölti majd fel.”

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. április-májusi számában jelent meg. Teljes terjedelmében a Mimi.blogon olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.