Zenés színház

Tejben a vigasz

2009.09.10. 12:44
Ajánlom
Mikor az ember először találkozik a Don Giovannival, nem szükséges ismernie a jozefinizmus politikai gyakorlatát, aminthogy az Antigoné megértéséhez sem kell névről azonosítania a bemutató évének archón epónymosát. Ám néhány mű és néhány korszak fájdalmas kivételt jelent.

Ilyen mű Hans Krása gyermekoperája és ilyen korszak a Harmadik Birodalom gyászos periódusa, az összeszövetkezett emberi aljasság történelmi mélypontja. Jól döntöttek hát Fischer Ivánék, amikor a Brundibár előadása előtt néhány percben felvillantották a terezíni/theresienstadti koncentrációs tábor, a külvilág megtévesztésére fenntartott látványláger életének néhány megrendezett pillanatát A Vezér várost ajándékoz a zsidóknak című náci propagandafilmből. Az 1942-es bemutató után (melynek színhelyéül egy prágai zsidó árvaház szolgált) ugyanis itt, Terezínben vált több mint félszázszor előadott sikerdarabbá a cseh zsidó Krása derűs kisoperája. Egészen addig, amíg az előadás közreműködőinek és nézőinek túlnyomó részét, s magát a komponistát is el nem emésztették a valódi haláltáborok kemencéi.

A terezíni előadás fináléját megörökítő filmkockák megrendítő hatását - csak látszólagos paradoxonként - egyszerre hatványozta és oldotta az a rövid beszélgetés, amit Fischer Iván a színpadra invitált Simon Szegelivel, a táborbeli produkcióban kórustagként fellépő egykori Lacikával folytatott. Az idősen is fiús bájjal és hozzá kristálytiszta magyarsággal mesélő, lényéből - akár többek számára is elegendő - életörömöt árasztó valamikori gyermekszínész emlékidéző mondatai tökéletes ráhangolódást kínáltak a nagyjából félórás, két képből álló operaelőadás számára.

A történet két kis testvérről, Pepicsekről és Anyinkáról szól, akik tejet vennének lázbeteg édesanyjuknak, valamint a kíntornás Brundibárról, aki váltig akadályozza, hogy a gyerekek dalukkal pénzt gyűjtsenek a tej megvásárlására. Ám az állatok, a Kutya, a Macska, a két Veréb és a gyerekek összefogása végül legyőzi Brundibárt, s a finálé már a gyerekek diadalát hirdeti. Egyszerű szüzsé, de a történelmi háttér ismeretében jelentőséget nyer több mozzanat, így például a piaci sokaság kezdeti érzéketlensége, vagy éppenséggel a Brundibár elűzését követő eufória. S mégsem ezek az áthallások teszik élménnyé Krása művét, hanem az emlékezetes pillanatokat teremtő, könnyeden melodikus, szlávos és dzsesszes elemeket egyaránt rejtő muzsika, s a darab egészét átható, az önfeledt játékban vigaszt és menekülést találó gyermeklét csodája.

Legalábbis erről tettek bizonyságot a Fesztivál Színház dobogóján szerepüket alakító, s mindeközben a játékba bele-belefeledkező kiskorú, jórészt a kamaszkoron még inneni közreműködők, akik túl a gyermeki jelenlét ismeretes színházi sikertényezőjén, szinte mindahányan egyénítve, érdekes individuumokként léptek elénk - még a kórus soraiból is. A két testvért alakító Oláh Marcell és Katona Dóra, valamint a pukkancs Brundibárt - Kovács Krisztiánra emlékeztető, elementáris modorban - megformáló Őszi Balázs mellett, ilyen volt például a rolleres, tányérsapkás Rendőr, azaz Kelemen Viktor, vagy a Macskában az éjszakai pillangót is felvillantó Czahesz Zsófi. A díszlet- és jelmeztervező Zeke Edit éppúgy jól szolgálta a játékot, akárcsak Novák Eszter, aki rendezésének elemi pajkosságával a bakikon és botlásokon még menthetetlenül és üde romlatlansággal össze-összenevető gyerekek ideális játszótársának bizonyult.

Aminthogy játszótárs volt a színpadi cselekmény útjából vezénylés közben ki-kitérő, s néha a gyerekek közé kuporodó Fischer Iván is. Egy teljes produkcióért felelős, s roppant tudatos művész számára persze lehetetlenség mindenestül visszagyerekesedni, s a komoly fölnőtt nézőknek sem könnyű reflektálatlanul átélni a kisded mese cselekményét. Ám azért érezhetően a sokat tapasztalt publikum és a jeles karmester is csakúgy szívesen hitte volna a Rajk Judit magyarította szöveg fordulatát: "Tejben a boldogság, / Tejben a vigasz."

A Budapesti Fesztiválzenekar ősszel több budapesti és vidéki gyermekotthonban és iskolában is előadja az operát. A mű háttér-történetének megismerésére Győri László szerkesztésében, Sólyom András rendezésében dokumentumfilm készül, amelyet minden előadás előtt levetítenek a közönségnek.

2009. szeptember 9. 19:00 - Művészetek Palotója - Fesztivál Színház

Hans Krása-Adolf Hoffmeister: Brundibár

Fordította: Rajk Judit

Pepicsek: Oláh Marcell

Anyinka: Katona Dóra

Brundibár: Őszi Balázs

Veréb: Kincses Krisztina, Rozmán Ábel

Macska: Czahesz Zsófi

Kutya: Husz Krisztián

Tejesember: Darázsi Péter, Lipovetz Péter

Fagylaltárus: Kertész Márton

Pék: Schuch Dániel

Kórus: Budavári Anna, Cynolter Zsófia, Fórika Eszter, Frost John, Gergely Bernadett, Gergely Zsóka, Hámori Dávid, Kiss Mária, Kullai Ádám, Lipovetz Réka, Oláh Borbála, Pap Dániel, Somogyi Liza, Szieber Vivien, Tanyi Ágnes, Tóth Kitti, Veres Borcsi

Km.: Budapesti Fesztiválzenekar, vez.: Fischer Iván

A kermester munaktársa, korrepetitor: Szennai Kálmán

Díszlet, jelmez: Zeke Edit

A rendező munkatársa: Molnár Keresztény Gabriella

Rendező: Novák Eszter

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.