Zenés színház

Tekintélyes basszus és szenvedélyes szakács – Gregor Józsefre emlékezünk

2015.08.08. 14:21
Ajánlom
1940. augusztus 8-án született Gregor József Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, érdemes és kiváló művész.

Rákosligeten látta meg a napvilágot. Kisdiákként a természettudomány, különösen a fizika és a kémia érdekelte, rádiót épített, mikroszkóppal vizsgálódott, eredetileg vegyésznek készült. Gyermekkorában hegedülni tanult, és a helybéli katolikus templom kórusának tagja volt. Az első oratórium, amelyben énekelt, Bach János passiója volt. Tizenhat évesen ő helyettesítette a templomban az 1956-os forradalom után disszidált kántort.

Zengő hangjára felfigyelt egy zenetanár, aki rávette: jelentkezzen a konzervatóriumba, és Gregor 1957-től már az intézmény hallgatója volt.

Ebben az évben látta Székely Mihályt Verdi Don Carlosának Fülöp királyaként, és az előadás hatására a legendás basszus lett a példaképe. A konzervatóriumot három év után otthagyta, sikeresen felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének tanszakára. Rösler Endre lett a mestere, de tanulmányait a Zeneakadémián sem fejezte be.

1958-tól volt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese férfikórusának tagja. 1964-től – egy sikeres próbaéneklés után – tizennégy évig Szegeden dolgozott a legendás karmester, Vaszy Viktor irányítása alatt. Élete végéig Vaszyt tartotta első mesterének, aki atyai jó barátja is lett, szavai szerint senkitől sem tanult többet. 1976-tól a budapesti Operaház állandó vendégművésze, 1987-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, 1987-1989 között a győri Kisfaludy Színház tagja, ezután a szegedi operatársulat igazgatója volt. 1991-ben a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja lett.

Gregor József minden fellépését csodálatosan kiegyenlített hang, mély átélés és nagyszerű karakterformálás jellemezte.

Az operarepertoár minden nagy basszus szerepét elénekelte. Pályafutása első felében külföldön nem is vendégszerepelt, mert elmondása szerint már Hegyeshalomnál honvágya volt. A nyolcvanas évek végétől – engedve az egyre szaporodó felkéréseknek – a világ legnagyobb operaházaiban lépett színpadra. Énekelt a milánói Scalában, a Houstoni Nagy Operában és a New York-i Metropolitanben, ahol 1994-1995-ben a többi közt Mozart Figaro házasságában, Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjében és Donizetti Szerelmi bájitalában aratott sikert. Az oregoni Portland Operában 2002-ig rendszeresen vendégszerepelt.

Pályája elején két vágya volt: elénekelni a János passió Jézusát és Mozart A varázsfuvolájának Sarastróját. Mindkét szerepálma teljesült. Az operákat eredeti nyelven, olaszul, németül, oroszul, csehül, az oratóriumokat latinul énekelte. Talán legnagyobb hazai sikerét Verdi Falstaffjában aratta, mert ez a szerep állt legközelebb egyéniségéhez, pedig a lovag bariton hangra íródott. Egyik legkedvesebb szerepe Donizetti Don Pasqualéja volt, emlékezetes alakítást nyújtott Don Basilióként (Rossini: A sevillai borbély), Mefisztóként (Gounod: Faust), Ozminként (Mozart: Szöktetés a szerájból), Borisz Godunovként Muszorgszkij operájában.

GREGOR-JOZSEF-maganenekes-e1492688656340-151444.jpg

Gregor József (Fotó/Forrás: Szegedi Nemzeti Színház)

Száznál több lemezt készített, több ezer operaelőadásban és hangversenyen működött közre, számos rádió- és tévéfelvétele készült. 2003-ban 1 forint jelképes gázsiért állította színpadra Verdi Don Carlos című operáját a Szegedi Nemzeti Színházban. A Szegedi Szabadtéri Játékokon Madách Imre Az ember tragédiája előadásában az Úr hangja volt, és a Dóm téren szerepet kapott Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében is. A több műfajban is otthonosan mozgó énekes Az én utam magyar címmel elénekelte Frank Sinatra My Way című világhírű dalát, és több musicalben is színpadra lépett. Volt Tevje is a Hegedűs a háztetőn című musicalben (ebben színésznő lányával, Gregor Bernadette-tel játszott együtt), szerepelt Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének musicalváltozatában, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperájában Kajafás főpap ruháját vette magára.

A budapesti Broadwayn, a Nagymező utca aszfaltján a magyar halhatatlanok örökös társulatának tagjaként ő is elhelyezte lábnyomát. Mindeközben tősgyökeres szegedi maradt, ahol 2001-ben Pro Urbe díjat kapott, 2003-ban a Tisza-parti város, 2006-ban pedig Fejér megye díszpolgára lett. Sokszor járt fellépésre gárdonyi nyaralójukból, ahol a pihenés mellett szerepeit is szívesen tanulta, a településtől 1995-ben díszpolgári címet kapott.

A mindig vidám énekes nagy szenvedélye volt a főzés, számos receptjét osztotta meg az olvasókkal.

A népszerű operaénekes művészetét rangos kitüntetésekkel ismerték el: 1974-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 1979-ben érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1999-ben kapta meg az operairodalom basszus szerepeinek kiváló megformálásáért, a hazai zeneirodalom értékeinek nemzetközi képviseletéért. 2002-ben Székely Mihály-emlékplakettet vehetett át, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.

Gregor József 2006. október 27-én hunyt el Szegeden, súlyos betegséget követően. A The New York Times méltatásában azt írta róla: hatalmas ember volt hatalmas hanggal és lenyűgöző színészi képességgel. A világhírű énekes emlékét a Szegedi Nemzeti Színházban tábla őrzi, Rákosligeten és a csongrádi megyeszékhelyen nevét általános iskola viseli. Hetvenedik születésnapján bronz mellszobrot (Bánvölgyi László, 2010) emeltek tiszteletére a szegedi Dóm tér színpadához közeli Nemzeti Pantheonban. 2014-ben Székesfehérvárott negyedik alkalommal rendezték meg a nevével alapított énekversenyt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.
Plusz

Rost Andrea lett a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos

Rost Andreát nevezte ki a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosnak Magyar Péter miniszterelnök – derült ki a péntek este megjelent 69. számú Magyar Közlönyből. Bódis Kriszta és Radnai Márk is kormánybiztos lett.
Színház

„Nagy Ervin kincset örökölt meg!” – reagált Vidnyánszky Attila

Merre tovább, új kezdet? címmel hosszú véleménycikk jelent meg Vidnyánszky Attilától az Indexen. A Nemzeti Színház igazgatója az írással az Inga ZaccPerKávé című műsorának Nagy Ervin kulturális államtitkárral készített adására reflektál.
Könyv

Hamarosan véget ér a könyvfóliázás – fontos intézkedéseket jelentett be Tarr Zoltán

A miniszter a Könyvhét megnyitóján egyebek közt arról is beszélt, a kormány felfüggeszti az árkötöttségi törvény alkalmazását, illetve párbeszédet kezdeményeznek a szakmával. 
Vizuál

Nagy Ervin: „Nyílt pályázatot hirdetünk az NFI intézményvezetői pozíciójára”

A kulturális államtitkár június 11-én este egyeztetett a filmszakma képviselőivel. Terveik közt szerepel egy többablakos finanszírozási rendszer kialakítása a köztelevízió átalakításával, illetve egy V4-es koprodukciós alap létrehozásával.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.
Zenés színház hír

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Zenés színház interjú

Almási-Tóth András: „A szituáció értelmezésén is múlik, ki mit érez abúzusnak”

Tizenhat év után távozik a Zeneakadémia opera szakának éléről Almási-Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója. A távozás okairól és az őt ért vádakról kérdeztük a rendezőt.
Zenés színház ajánló

Elképesztő látványvilággal készül a Tosca Szentmargitbányán – VIDEÓ!

Megkezdődtek a Szentmargitbányai Kőfejtő idei operaprodukciójának próbái, és ezzel elindult az izgalmas utazás Puccini 1800-as éveket idéző Rómájába: a fény és az árnyék, a vallás hatalma és a forradalmi szelek világába. Premier: július 15.
Zenés színház hír

„Közölte: nem kettőzött volna le, ha kedves vagyok” – súlyos állítások Almási-Tóth András menesztése kapcsán

A lapunknak nyilatkozó Varga-Tóth Attila énekművész a közösségi médiában tette közzé, hogy Almási-Tóth Andrást szexuális abúzus miatt azonnali hatállyal elbocsátották a Zeneakadémiáról, és felidézte, őt magát milyen sérelmek érték a rendező produkciójában.