Zenés színház

Térey János kapta az AEGON Művészeti Díjat

2008.04.09. 00:00
Ajánlom
Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi művéért. Az idei díjazott Térey János lett Asztalizene című darabjáért.

Az alapító társaság vezetői immáron harmadjára kérték meg a magyar irodalmi lapok főszerkesztőit, hogy tegyenek javaslatot a díjazott személyére. Ezek után döntött a szakmai zsűri a díjról, amelyet első ízben Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért.

A díjhoz másik, egyedülálló elismerés is társul: az AEGON Művészeti Társdíj, erre már a díjazott író jelölhet más művészeti ágból kortárs magyar művészt. Az alapító társaság csak annyit kért, hogy a díjazott író tartson laudációt a jelöltjéről, azaz indokolja meg a döntését. Spiró György javaslatára az első AEGON Művészeti Társdíjat Jeney Zoltán zeneszerző vehette át Halotti szertartás című zeneművéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte a társdíjra.

A 2008-as AEGON Művészeti Díjról döntő szakmai zsűri tagjai:

Lévai Balázs a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője. Bestseller című sorozatában már közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, a beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában. Többszörös Kamera Hungária-díjas alkotó, legutóbbi ilyen elismerését Esterházy Péterrel készített interjújáért kapta 2006-ban.Legújabb kötete (A világ nyitott könyv) az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg.

Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK 18-19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens. 1977-80, 1983: Mozgó Világ, rovatvezető (vers, kritika). 1989-től máig: alapító szerkesztő a 2000-nél. Könyvei: Nagyon komoly játékok (1996), Petőfi Sándor (kismonográfia, 1999), Hajóvonták találkozása (2003), …Égi és földi virágzás tükre…(2007).

Radnóti Sándor Széchenyi-díjas esztéta, kritikus, egyetemi tanár (az ELTE esztétika tanszékén tanít), a Holmi társszerkesztője. Tíz könyv – köztük a Hamisítás (1995, amerikai kiadása: 1999), a Piknik (2000) és a Műhelymunka (2004) – szerzője.

Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus. Legutóbbi könyvei: Szegi Pál: Játék és lelkiismeret (Argumentum, 2002); Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv (Magvető, 2004, 2005, 2007); Trinontól trianonig. Kornfeld Móric hagyatéka (Corvina, 2006, 2007) Széchenyi Ágnes 2007 márciusában Pulitzer emlékdíjat kapott.

Vojnich Erzsébet festőművész – ő 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában. 1983-ban Derkovits nívódíjat kapott, ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyerte a Yuho Rissanen-díjat. 1991-ben Cagnes-Sur-Merben megkapta a zsűri díját (23e Festival International de la Peinture), ugyanebben az esztendőben ösztöndíjjal egy hónapot töltött Lisszabonban. 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa javaslatára ő kapta meg az AEGON Művészeti Társdíjat.

A következő művek jöttek szóba a zsűrizés utolsó körében:
Bán Zsófia: Esi iskola: olvasókönyv felnőtteknek (Kalligram)
Bán Zoltán András: Susánka és Selyempina (Scolar kiadó)
Békés Pál: Semmi baj (Palatinus)
Farkas Péter: Nyolc perc (Magvető Könyvkiadó)
Háy János: A gyerek (Palatinus)
Lator László: Az egyetlen lehetőség (Európa Könyvkiadó)
Nádasdy Ádám: Az az íz (Magvető)
Oravecz Imre: Ondrok gödre (Jelenkor)
Solymosi Bálint: Életjáradék (Kalligram)
Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég (Magvető)
Tandori Dezső: Ördöglakat (Pro Die Kiadó)
Térey János: Asztalizene (megjelent a Színház mellékleteként)

Térey János Író, költő, drámaíró, műfordító. 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán. Tíz éve szabadfoglalkozású író.

Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a Neue Stücke aus Europa nevű fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007, bemutató: a Budapesti Őszi Fesztivál keretében).

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.