Zenés színház

Tompos Kátya: „Az élet inspirál”

2017.08.02. 09:19
Ajánlom
Tompos Kátya tartalmas évadot zárhat maga mögött: számos sikeres darabban láthattuk a My fair Ladytől a Prostitúción keresztül a Szerelmes Shakespeare-ig, hamarosan megjelenik második lemeze és bekerült a Fidelio által kiadott Kult50 című kiadványba is.

A Kult50-ben többek között azt írták rólad, hogy stílusérzékednek köszönhetően hiteles vagy a koncerttermekben, a színpadon és a filmvásznon is. Tudsz-e azonosulni ezzel a sokoldalúsággal?

– Igen, tulajdonképpen ezért választottam ezt a pályát. Idén játszottam a Nemzeti Színház több előadásában, amelyek most leginkább a költői, vagy úgynevezett „totális” színház filozófiáját követik, a Prostitúciót a Katona József Színház Kamrájában Kocsis Gergellyel, ami voltaképpen szövegszínház, alig van benne cselekmény, tehát abszolút a verbalitásra épül. Németh Ákos írta a darabot, és a prostitúció fogalmát járja körül négy jelenetben. Nagyjából másfél órás előadás, ami folyamatos jelenlétet igényel, mert mindketten jóformán végig színen vagyunk. A zenés színházban másra kell figyelni, így azt gondolom, hogy színészileg most teljesen sokszínű, amit csinálok és pont erre vágytam.

Tompos Kátya

Tompos Kátya (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

Sokféle felkérést kapok és megpróbálom ezeket a lehetőségeket arra használni, hogy minél jobban kifejezhessem magam.

Kíváncsi vagyok arra, mit hoz ki belőlem egy másfajta színházi közeg, egy új helyzet. Igyekszem színvonalas megoldásokat produkálni és jól érezni magam az adott feladatban, mert ha én élvezem, amit csinálni kell, ha szánok rá elég energiát, beleteszem a saját személyiségemet, gondolataimat egy adott szerepbe, akkor úgy hiszem, az kifelé is ugyanúgy működni fog. Ezért nem nagyon nézek le műfajokat. Persze az olyan ajánlatokat, szerepeket nem fogadom el, amelyek már az elképzelés szintjén sem állnak össze a fejemben.

Az évek során rájöttem, hogy ez egy eléggé kötött létforma. Figyelnem kell a testemre, hogy

fizikailag jó kondiban legyek, aludjak eleget, hogy úgy szóljon az énekhang, ahogy kell,

hogy végig tudjak vinni egy előadást maximális erővel és koncentrációval. Különösen akkor kell ezekre a dolgokra odafigyelnem, amikor egyik este prózai előadást játszom végig, következő nap zenéset, utána koncertezem (ami stílusában teljesen más énektechnikát igényel, mint például az éppen futó zenés előadás) és ez váltakozik nap mint nap. A hang és a test ilyenkor van a legnagyobb terhelésnek kitéve. Nem beszélve arról, hogy reggelente általában a következő darabot próbáljuk. Volt olyan időszakom, amikor úgy gondoltam, hogy nem fogok tudni zenés darabban játszani, csak aztán Bagó Gizella lett a hangképző mesterem, ami életem legnagyobb szerencséje. Nekem ő a mester, hiszen azóta sem találkoztam olyan tanárral, aki ennyire ismerné a tanítványait, akinek ennyire lételeme lenne a tanítás. Az ő személyiségének és szakmai tudásának köszönhetően tudtam fejleszteni az énekhangomat a mostani szintre, és ez lecsapódik a színészetben is. A kettő hat egymásra:

számomra nem különül el annyira az éneklés és a színház.

Arra törekszem, hogy minél több dolgot megismerjek a színházi létformán belül mert rengeteg helyzet adódik.

Tompos Kátya

Tompos Kátya (Fotó/Forrás: Kleb Attila)

Mik azok a műfajok, amiket nehezen képzelsz el magadnak?

– Amikor a színművészetire jártam, divat volt lenézni az operettet. Talán azért, mert a mai rendezők nem nyúlnak olyan jól a műfajhoz, vagy nem mernek hozzányúlni a lenézettsége miatt. Valóban ritka a jó operett, de az idők során rájöttem, hogy megvan a műfaj létjogosultsága. Oleg Menysikovval láttam egy interjút, aki azt mondta, hogy nagyon szereti a jó operettet, és eljött Budapestre kifejezetten azért, hogy meggyőződjön róla, milyen egy igazi operett előadás itt Magyarországon, ahonnan ez a műfaj ered, de úgy látta, hogy ez már rég nem az, amibe ő annak idején beleszeretett. Persze könnyed műfaj ez, de mégis a hatása alá tudsz kerülni. Egy biztos: jól éneklő és jó mozgással, stílusérzékkel rendelkező színészekre, jó ízlésű rendezőkre van szükség ebben a műfajban.

Független, magányos alkotóként jellemeznéd magad inkább vagy csapatjátékosként?

– Is-is. Nagyon unnám, ha egyedül lennék, de közben meg szükségem van az útkeresésre is, arra, hogy rájöjjek, ki vagyok, mit jelentek én ebben a színházi világban. Mi az, amit én tudok és amire kifejezetten engem választanak ki. Annyira örültem, amikor lehetőséget kaptam a szegedi My Fair Lady után még egyszer eljátszani Eliza Doolittle-t, mert tudtam, hogy több van bennem, mint amit Szegeden tudtam produkálni. Úgy érzem, hogy most a Centrál Színházban tudtam beletenni a legtöbbet a kollégáimmal együtt. Ami a My Fair Lady során alakult, abszolút csapatmunka, mindenki szívét-lelkét beletette az előadásba. Ritkán adódnak ilyen helyzetek, ahol minden ennyire egybeesik, és a közönség reakciói is többszörösen visszaadják a befektetett erőt, szeretetet, munkát.

Ez a szerep is tulajdonképpen személyiségfejlődésről, útkeresésről szól.

– Szinte minden színésznőnek jutalomfalat ez. Az én esetemben nyilván arról van szó, hogy az éneklés és a próza együtt tud lélegezni, mert nekem nagyon fontos a kettő összeolvadása. Szerintem Julie Andrews színházban nagyszerűen alakította ezt a szerepet, de róla kevesebbet beszélnek, mint Audrey Hepburnről, mivel a filmet Hepburn tette népszerűvé, pedig Andrews színészileg és hangilag is annyira hiteles tudott lenni, hogy nekem – és talán sok más színésznőnek – ő is támpontot adott ebben a szerepben.

Rada Bálint, Tompos Kátya - My fair lady

Rada Bálint, Tompos Kátya - My fair lady (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Nemrég egy másik elismerést is kaptál: a Centrál Színház közönségdíját. Mást jelent számodra a közönség véleménye, mint a szakmáé?

– Igen, nagyon jólesett.

A közönségtől elismerést kapni a legnagyobb öröm.

Nyilván a szakmától is nagyon jó, de ott a sok igazság és igazságtalanság mellett trendek is vannak, a közönség pedig egy nagyon jó erő, amin le lehet mérni, hogy érdekes vagy-e, adsz-e valamit az embereknek, vagy nem.

Tulajdonképpen ők veszik meg a jegyeket.

– Igen, és ha már ledolgozzák a munkanapot, akkor szeretnének kapni valamit, kikapcsolódni vagy valamivel feltöltődni, és azt gondolom, hogy néha egy mély lélektani drámával is fel lehet tölteni az embereket, azzal is adhatsz nekik valami útravalót. Főleg ha nem elbagatellizálod, hanem tényleg embert játszol: egy konfliktus-helyzetet, egy feloldást vagy egy ívet. Fontos, hogy történjen velem is valami, amikor kimegyek a színpadra és ugyanúgy történjen a közönséggel is.

Júniusban debütáltál a Madách Színházban, ráadásul egy olyan zenés darabban játszol főszerepet, amelyben nem kell énekelned.

– Szirtes Tamás tanár úr volt a zenés mesterség tanárom, azóta nem is dolgoztunk együtt és most meghívott, hogy alakítsam Violát a Szerelmes Shakespeare-ben. A zene valóban mindössze inkább a kort szimbolizálja, aláfestő jellege van. Csodálatos díszletek, jelmezek vannak a darabban és egy teljesen más közönség előtt játszom, mint akik előtt szoktam. De ez a szép az egészben.

Kutyakomédia

Kapcsolódó

Kutyakomédia

Színdarab egy hét Oscar-díjas film alapján, szerelem, színház, költészet és – kutya. Ezzel nem lehet hibázni, gondolhatjuk, és végül is igazunk is van. Persze a siker nem olcsó.

Mi vonzott a műfajban?

– Ennél a darabnál mindenki a filmhez csatolt. Én is láttam évekkel ezelőtt és emlékeztem, hogy

nagyon jó szerepe volt benne Gwyneth Paltrownak,

hiszen fiút is és lányt is játszott, ami mindig egy ziccerszerep. Ennyire emlékeztem, meg arra, hogy egy romantikus, szerelmes darab. Persze örömmel vállaltam a felkérést, izgalmas és nagyon költői ez a világ, kíváncsi voltam rá, hiszen mégiscsak Shakespeare-szövegekkel foglalkozunk benne, arról szól a darab, hogy vajon hogyan írhatta Shakespeare a drámáit, milyen élethelyzetben lehetett, hogyan szedhette össze a karaktereit. Nagyon érvényes történet ez, hiszen mi művészek is az életünkből gyúrjuk össze mindazt, ami aztán a művészetünkbe bekerül. Az élet inspirál. Azt gondolom, hogy a publikum is szívesen nézi, hogy hogyan születhetett meg egy darab, milyen az alkotói válság, hogy mennyire szárnyra tudja kapni az alkotót a szerelem vagy egy barát, aki segít és hisz benne. Ez egy szép mese, ami kreativitásra készteti az embert.

Nagy Sándor és Tompos Kátya - Szerelmes Shakespeare

Nagy Sándor és Tompos Kátya - Szerelmes Shakespeare (Fotó/Forrás: Madách Színház/Mohos Angéla)

Viola szembe megy a kor előírásaival. A valódi életben is fontos ez a hozzáállás?

– Persze, hiszen mindannyian kockáztatunk dolgokat döntéshelyzetekben. Például a rendező, hogy milyen megoldást válasszon. A bizonytalanság a legrosszabb. A legnehezebb dolog elindulni, kockáztatni. Ha megnézzük, abban a korban Viola tette nagyon bátor volt, hiszen férfinak adta ki magát, hogy színpadon játszhasson, mert nőknek tilos volt. Ezért ki is végezhették volna őt. Ezt a részét persze mi ebben a darabban nem domborítjuk ki, de ahogyan egyre több előadást játszunk, annál inkább belegondolok azokba a durvábbnál durvább kínzási módszerekbe, amikben a kor bűnöseinek része lehetett.

Szerencsére az éneklés sem szorult háttérbe mostanában, hiszen májusban volt Holdjárat című új lemezed bemutatója. Miután keresztül-kasul szelted Európát, egy újabb földrész nem volt elég, mindjárt egy másik égitestre vágytál. Hogyan jött létre a lemez és milyen dalokat hallhatunk rajta?

– A címadásba ilyen formán bele sem gondoltam, jól megfogalmaztad [nevet]. Maga a lemez még nem készült el [az interjú június 22-én készült], de most már hamarosan kijön, csak mivel egy újfajta anyag születik, ezért nem akartuk, hogy a határidők sürgessenek bennünket, inkább azt szeretnénk, hogy olyan legyen az album, amilyenre megálmodtuk. Abban más ez a lemez, hogy Hrutka Robi unszolására elkezdtem szövegeket írni. Én eddig ahhoz voltam szokva, hogy más szövegeit adom elő, de mivel ez egy olyan produktum, amelyet közösen csinálunk és mindentől független, ezért belevágtam. Sok verset olvastam, dalszövegeket nézegettem és az előadások után éjszaka próbáltam „költeni”. Innen jött a cím is. Az éjszakai megváltozott fényviszonyok, a hold és a csillagok határozták meg a szövegek hangulatát. Amúgy is úgy gondolom, hogy

a hold nagy hatással van az emberi elmére, szervezetre.

Mindannyian ki vagyunk szolgáltatva a csillagok állásának, az univerzumnak, részei vagyunk valami teljes egésznek, miközben nap mint nap elveszünk az élet kicsinyes gondjaiban. Volt, amikor nagyon nehéz volt, mert már meglévő zenei anyagra kellett szöveget írnom, de olyan dal is van a lemezen, amit teljes egészében én írtam, tehát a zenét is én komponáltam egy szál gitár segítségével. Ez a lemez is a már megfogalmazott útkeresésről, szerelemről, életről, filozófiáról szól.

Hallgasson bele Tompos Kátya korábbi lemezébe, amely a Keresztül Európán címet viseli.

Minden dal magyarul van, a saját szövegeimen kívül egy-egy Lackfi János- és Grecsó Krisztián-megzenésítés van még rajta, valamint Sebestyén Áron vendégzeneszerzőként írt egy dalt. Eddig csak koncerteken játszottuk az új anyagot, de hamarosan kijön a lemez is. Már kaptam egy nagyon jó visszajelzést valakitől, aki elmondta, hogy nagyon sokat segített neki a mostani élethelyzetében az egyik dal. Ezek számomra megerősítések, hiszen még én is új vagyok a szövegírás terepén. Persze nem akarom ezekkel a dalokkal megváltani a világot, inkább a saját kapacitásomra voltam kíváncsi, arra, hogyha az a feladat, hogy írjak szöveget, akkor a sok színházi munka mellett mi az, ami engem inspirál, amit ki szeretnék fejezni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.