„A hét, amely megváltoztatta a világot.” A 25 éves diplomáciai elzárkózást követő 1972-es pekingi kínai-amerikai csúcstalálkozó híre bombaként robbant a hidegháború idején. A politika és az eseményről részletesen beszámoló sajtó már a látogatás idején elkezdte a mítoszteremtést Richard Nixon és Mao Ce-tung tárgyalásai körül, melyek következményei napjainkra is kihatnak.
John Adams egyszerre minimalista és grandiózus műve az 1987-es houstoni ősbemutató óta szerepel az operák repertoárján világszerte. A zeneszerző egyedi muzsikájában a szimfonikus hangzást szintetizátor és 5 szaxofon is színesíti, zenéjében ugyanúgy érezhető Philip Glass és ifj. Johann Strauss, Wagner és Sztravinszkij hatása, mint a big bandekre emlékeztető jazzes elemek. Ahogy Vajda Gergely karmester fogalmaz: „Lenyűgözőnek tartom, ahogy rövid és frappáns popzenei elemekből többórás történet építhető, és egyszerre látunk-hallunk élő, hús-vér szereplőket és majdnem minden drámai jellemfejlődést nélkülöző »hírműsor-figurákat«.
Olyan ez az opera, mintha Andy Warhol hírhedt Campbell leveskonzerv képeinek a zenei megfelelője lenne.
A pop-art úttörőjét Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésének látványvilága is megidézi. Legyen szó az Eiffel Műhelyház tereinek szokatlan és kreatív használatáról (díszlet-, világítás- és videótervező: Sebastian Hannak), látványos designruhákról (jelmeztervező: Márton Richárd), vetítésekről (film: Czeglédi Zsombor), tömegjelenetekről és balettbetétről (mozgástervező: Lázár Eszter), mind egy grandiózus operashow részét képezik. Az opera rendezője úgy ítéli, hogy mint minden fontos darab, a Nixon Kínában is többről szól, mint az alaptörténet. Az események átértékelődése, az objektív tények és azok szubjektív megítélése, megélése is a mű fontos eleme, miközben két világ találkozásának pozitív példáját is felmutatja: „két ország kezet nyújt egymásnak, egy számára ismeretlen, felfoghatatlan, ellentétes kultúrának, hiszen együtt kell és együtt tudunk élni úgy is, ha teljesen mást gondolunk a világról.”
A magyarországi ősbemutató főszerepeit olyan kiválóságok tolmácsolják, mint Szemerédy Károly (Richard Nixon), Kolonits Klára (Pat Nixon first lady), Nyári Zoltán (Mao Ce-tung), Rácz Rita (Csiang Csing, Mao felesége), Azat Malik (Csou En-laj kínai miniszterelnök), Kovács István (Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó), a további szerepekben Kiss Diána Ivett, Fürjes Anna Csenge és Sahakyan Lusine hallhatók. Az angol nyelvű, magyar és angol felirattal látható előadásban közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor).
A Nixon Kínában a szeptember 22-i magyarországi bemutató után szeptember 29-én és október 5-én látható a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában. A szeptember 29-i előadást élőben közvetíti az OperaVision internetes felülete. Az Európai Unió Kreatív Európa programjában létrejött portálon ezt követően az előadás 2025. március 29-ig ingyenesen megtekinthető.
Az előadásról további részletek itt érhetők el. >>>
Fejléckép: Almási-Tóth András a Nixon Kínában indítómegbeszélésén (fotó/forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)
hírlevél
