Zenés színház

Történelmi naivitás

2022.12.01. 13:20
Ajánlom
Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.

Aki kedveli Franz Schubert műveinek, elsősorban a vokális alkotásoknak a zenei világát, az operáiban sem fog csalódni. A gyönyörű dallamok, a magával ragadó, még az előadás után is fülünkben maradó melódiák ezekben a darabokban is szép számmal előfordulnak. A komponista színpadi művei mégis mérsékelt népszerűségnek örvendenek, viszonylag ritkán nyílik lehetőség a közönség számára, hogy szcenírozva, vagy akár csak koncertszerűen, de élőben találkozhasson velük. Természetesen ezek az operák igen távol állnak a műfaj prototipikusnak számító, 19. századi, olasz képviselőitől,

a dramaturgia sokkal kevésbé kiélezett, a karakterek bájosan naivak, nem is feltétlenül értjük, hogyan alakul ki a konfliktus, amikor szinte mindenki a legjobbra törekszik.

Ám éppen ezek a vonások adják a darabok sajátos báját, amit a Müpában a Helsinki Barokk Zenekar előadásában színre kerülő Alfonso és Estrellában is felfedezhettünk.

Az opera középkorban játszódó cselekménye klasszikus alaphelyzetre épül, az elüldözött király és a trónbitorló gyermekei szeretnek egymásba. Ám ebből nemhogy tragédia nem lesz, hanem még különösebb probléma sem: a birodalmát vesztett Froila nagylelkűen megbocsát ellenségének, aki maga is gyengéd vonásokkal rendelkezik, lánya elvesztésének a réme hamar beláttatja vele, hogy helyre kell hoznia egykori vétkét. A legtöbb konfliktust talán még a visszautasított kérő, Adolfo okozza, aki fellázad uralkodója ellen, rá viszont a darab soha nem tekint komoly veszélyforrásként, Alfonso hamar le is győzi, de még a kedveséért aggódó Estrella is csatába vonulna ellene. Amilyen szerethetők (és naivan jó szándékaik miatt megmosolyogtatók) a szereplők, olyan édesen andalító a muzsika is.

Az 1822-ben írott operában a Schubert-rajongók sok ismerős dallammal találkozhatnak, egyes részletek a következő évben írott A szép molnárlány-dalciklusban köszönnek majd vissza,

de aki hallotta már a zeneszerző másik, valamivel gyakrabban színre kerülő operáját, a szintén 1823-as Fierrabrast, az is könnyen felfedezhet kapcsolódásokat.

2022-2023-Osz_221117_helsinkibarokk_kicsi_MUPA_helsinkibarokk_PJ_30-140625.jpg

Arttu Kataja (Adolfo) (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

Az operát félig szcenírozott formában láthatta a Müpa közönsége, Vilppu Kiljunen rendező színrevitelében. A színpadot két oldalt egy-egy kifutószerű emelvény foglalta el, az azokat összekötő díszletelemen hátul a kórus tartózkodott, de a szereplőknek is lehetősége nyílt itt közlekedni. Egy nagy vetítővásznon a cselekményhez laza asszociációkkal kapcsolódó képek jelentek meg, a színpadi utasítások eredeti német nyelven, ám magyarul olvashattuk az opera elején megjelenő, meseszerű bevezetőt (a látvány Sampo Pyhälä munkája). A színpadkép másik meghatározó eleme egy középen, a zenekar előtt helyet foglaló asztal volt, melyen egy varrónő egy nagy fehér leplen dolgozott, csak az előadás legvégére derült ki, hogy

ez valamiféle hatalmas ruhadarab, melyet Alfonso és Estrella együtt vesz fel, így fejezve ki szimbolikusan a két kibékülő apa áldásával megkötött házasságukat.

A kötéseknek máskülönben is igen fontos szerepük volt a produkcióban, mivel a valamiféle múltbeli teherrel rendelkező szereplők jelmezük részeként kötelekből készült fonatot viseltek, és szintén kötélből készült a király koronája és a cselekményt megfordító nyakék is (a jelmeztervező Elina Ström volt). Ezzel szemben a két ártatlan fiatal fehér inget viselt, habár kissé szabálytalan, asszimetrikus alakút, ezekhez hasonlított a rájuk adott lepel is.

2022-2023-Osz_221117_helsinkibarokk_kicsi_MUPA_helsinkibarokk_PJ_26-140625.jpg

Krešimir Stražanac (Froila) és Patrick Grahl (Alfonso) (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

Az előadásban igen jó énekesgárda működött közre, szép hangokat hallhattunk, és a művészek nem túl bonyolult, de szerethető karaktereket jelenítettek meg. A legszínesebb egyéniségnek az Estrellát megformáló Lydia Teuscher bizonyult.

A hősnő az egész darab legaktívabb, legnagyobb kezdeményezőkészséggel rendelkező figurája, aki, szemben a romantika tipikus, a történéseket csak elszenvedő nőalakjaival,

egyáltalán nem esik kétségbe, bárhova is kerüljön, minden helyzetben nagyszerűen feltalálja magát. Az énekesnő igazi modern nőt formált, miközben üde és fényes, habár néha kissé vékony hangon szólaltatta meg Estrella szólamát. Partnere, az Alfonsót éneklő Patrick Grahl igazán szép, lírai tenorhanggal rendelkezik, akinek előadásában mintha egy ragyogó Schubert-dalestet hallottunk volna, olyan jó stílusismerettel, igényes frázisformálással és magával ragadó hangszínnel énekelt.

2022-2023-Osz_221117_helsinkibarokk_kicsi_MUPA_helsinkibarokk_PJ_06-140625.jpg

A Cantemus Vegyeskar (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

Szintén remek volt a megtérő Mauregatót éneklő Johannes Weisser, aki a figura vadságát hangjának drámai erejével mutatta meg, ugyanakkor képes volt egészen finom pianókra is, mikor felszínre kerültek a királynak lánya iránti lágyabb érzései. Bár Froila szólama nem egyszerű, az igen magas baritonszólam néha a tenorfekvést közelíti, így sem lehet szemet hunyni afelett, hogy a szerepben Krešimir Stražanac borzasztóan megküzdött bizonyos csúcshangokkal. Kár érte, hiszen az énekes a számára kellemes lágéban örömteli teljesítményt nyújtott, és színpadi jelenléte is rokonszenves volt.

A vad katona, Adolfo szerepében régi ismerősnek örülhettünk, Arttu Kataja legutóbb Eötvös Péter Sleeplessében lépett a Müpa színpadára.

Bár a fiatal művész basszusa nem annyira sötét és telt, mint ami ennél a hangtartománynál ideális lenne, sokoldalú, stabil és kifejező hangja ebben a szerepben is nagyszerűen megmutatkozhatott. A Helsinki Barokk Zenekar, Aapo Häkkinen vezényletével, korhű hangszereken szólaltatta meg a Schubert-művet, ám így is képesek voltak visszaadni azt a dús, telt hangzást, amit a romantikus operákban igazán szeretünk. Hozzájuk csatlakozott a Cantemus Vegyeskar, akik a tőlük megszokott, magas színvonalon muzsikáltak.

Ahogyan hallgattuk az Alfonso és Estrella zenei világát, még a legzordonabb hangvételű áriában is érezhettük, hogy a történetnek csak jó vége lehet, a muzsika minden pillanatán átsugárzott a derű és a hit, hogy az ember inkább hajlamos a jóra, mint a gonoszra. Talán nem ez a fajta cselekménybonyolítás bilincseli le legjobban a közönséget, és az is meglehet, hogy nem Schubert operája adja a leglényeglátóbb képet az emberiségről. De azért nem rossz érzés elképzelni, hogy olyan is lehetne a világ, ahogyan ez a magával ragadó zenemű lefesti.

Fejléckép: Johannes Weisser (Mauregato) és Lydia Teuscher (Estrella) (fotó/forrás: Posztós János / Müpa)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Zenés színház

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Klasszikus

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Vizuál

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Színház

Hetvenötödik születésnapját ünnepli jövőre a Bábszínház

Formabontó kísérleti előadásokat és fesztiváldíjakat hozott az elmúlt évad a Budapest Bábszínháznak. A következő, 75. jubileumi évre programsorozattal és öt új bemutatóval készül a társulat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Zenés színház interjú

„A zene szeretet, hivatás és elköteleződés” – beszélgetés Mester Dávid zeneszerzővel

Operákat írt, versenyműveket komponál, e mellett színházban dolgozik: hol zenét szerez, máskor vezényel vagy épp a hangszereléssel bíbelődik. A Junior Prima-díjas zeneszerzőt egy próbafolyamat közepén értük utol.
Zenés színház gyász

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Zenés színház interjú

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.