Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

2024.04.18. 10:10
Ajánlom
A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon. Az előadást Almási-Tóth András állítja színpadra, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát Alan Buribayev vezényli.

Borisz Godunov, Rettegett Iván korábbi bizalmasa azután emelkedik cári rangra, hogy gyámsága alatt a gyermek cárevics, Dmitrij, homályos körülmények között meghal. Borisz hiába bizonyult korábban tehetséges vezetőnek, a történtek miatt érzett felelőssége egyre inkább nyomasztja, miközben a gyanús haláleset mögött a cár ellenlábasai politikai gyilkosságot sejtenek. Az eseményeket kihasználva Grigorij, a kiugrott szerzetes elhatározza, hogy Dmitrijnek adja ki magát, és lengyel segítséggel megdönti a cár hatalmát.

A politikai intrikákkal szemben a címszereplőt felőrlő bűntudat áll Almási-Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója új színrevitelének fókuszában is. Ehhez a rendező a Borisz Godunov

Magyarországon teljes egészében még be nem mutatott, 1869-es ősváltozatát választotta alapul, amely a rendezői koncepcióhoz hasonlóan a cár lelki vívódását helyezi a középpontba.

A darab látványvilágát a rendező régi alkotótársaival valósította meg: az orosz történelmi korszakokon átívelő jelmezeket Lisztopád Krisztina, a minimalista díszleteket és a világítást Sebastian Hannak tervezte. Az előadásban látható kisfilmeket Czeglédi Zsombor készítette.

A Borisz Godunov címszerepét a márciusban Kossuth-díjjal kitüntetett Bretz Gábor alakítja. A nemzetközi operaéletben is tevékeny basszbaritont, aki operaházi fellépéseit követően a Párizsi Operában énekli Massenet Don Quijotéjének címszerepét, hangi adottságai mellett életkora is predesztinálja a szerepre, mivel épp egyidős az általa megformált történelmi figurával. A cár gyermekeit Topolánszky Laura (Fjodor) és Brassói-Jőrös Andrea (Kszenyija), riválisait Kovácsházi István (Sujszkij herceg) és Ódor Botond / Pál Botond (Grigorij), a szerzeteseket Palerdi András (Pimen), Alekszej Kulagin (Varlaam) és Kiss Tivadar (Miszail) formálják meg. A további szerepekben Wiedemann Bernadett (Dajka), Haja Zsolt (Scselkalov), Szántó Andrea (Kocsmárosné), Pataki Bence (Poroszló) és Zajkás Boldizsár (Mityuha) láthatók. A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karigazgató: Hajzer Nikolett) Alan Buribayev vezényli. A kazah főváros operaházának vezető karmestere, aki Európa- és Ázsia-szerte vezényli többek közt az orosz operairodalom klasszikusait, tavaly Prokofjev Háború és békéjének dirigenseként mutatkozott be Budapesten nagy sikerrel.

BoriszGodunov-alkotoistab-fotoNagyAttila-101137.jpg

A Borisz Godunov szereplői és az előadás alkotói (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A romantika és a realizmus ötvözésével kísérletező Modeszt Petrovics Muszorgszkij 1868-ban kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy Puskin Borisz Godunov című drámájának arra alkalmas jeleneteiből operát írjon. 1869-ben befejezett művét azonban

a szentpétervári cenzorok visszautasították, többek közt a hangsúlyos női főszereplő hiányára és a szólisták a kórushoz viszonyított kis szerepére hivatkozva.

Muszorgszkij a kritikáknak engedve 1872-re dolgozta át művét, ekkor került bele többek közt Marina Mnisek lengyel hercegnő szerepe és közös jelenete az ál-Dmitrijjel, valamint a darab zárásául szolgáló forradalmi kép. A darabot végül 1874-ben mutatta be a szentpétervári Mariinszkij Színház.

A darab a késői romantikától idegen, nyers hangzásvilágát Rimszkij-Korszakov két ízben, Sosztakovics pedig egy alkalommal igyekezett kora ízléséhez igazítani. Az 1908-as párizsi és az 1913-as New York-i premiereken már a Rimszkij-Korszakov-féle változatban ismerte meg a világ Muszorgszkij művét, így is gyökeredzett meg a repertoárban, és volt évtizedeken át világszerte a legtöbbet játszott orosz opera, míg az elmúlt évtizedekben az érdeklődés fokozatosan az ősváltozat felé fordult.

A darab magyarországi bemutatója ugyancsak 1913-ban, a Rimszkij-Korszakov-féle átdolgozásban valósult meg a Magyar Királyi Operaházban. A Hevesi Sándor rendezésében, Egisto Tango vezényletével, Szemere Árpáddal a címszerepben színre vitt produkció azonban csak négy előadást ért meg. Mérsékelt volt a sikere Márkus László 1930-as színrevitelének is, Sergio Failoni vezényletével.

Az igazi áttörést 1947-ben Nádasdy Kálmán rendezése hozta meg a darabnak, Székely Mihállyal a címszerepben, Ferencsik János vezényletével.

Ezt követően 1955-ben Oláh Gusztáv, 1962-ben Mikó András vitte színre, majd 1976-ban ugyancsak Mikó állította színpadra itthon először az 1872-es ősváltozatot, ami hét éven át volt műsoron. Az OPERÁ-ban legutóbb Szinetár Miklós rendezte meg a művet 1999-ben, ugyancsak a Rimszkij-Korszakov-féle változatban. A Borisz Godunov ebben a formában utoljára 23 éve, 2001-ben szerepelt az Operaház műsorán.

A produkcióról további információ itt érhető el. >>>

Fejléckép: Almási-Tóth András, az előadás rendezője (fotó/forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Vizuál

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Jazz/World

Ha uralod a csöndet, a tiéd lehet – beszélgetés João Camarero brazil gitárművésszel

João Camarero rendkívül kellemes beszélgetőpartner és hihetetlenül kifinomult játékú előadóművész, akiből a világ legtermészetesebb módján árad a zene. A brazil gitárművésszel a budapesti fellépését megelőző napon beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Operaház Verdi városában – a pármai Teatro Regio

Bár Giuseppe Verdi nem itt, hanem egy közeli kistelepülésen látta meg a napvilágot, Párma és az egész környék magáénak érzi a zeneszerzőt. Sorozatunkban ezúttal a pármai Teatro Regióba kalauzoljuk az olvasókat.
Zenés színház interjú

Csak semmi komolyság! – interjú Janklovics Péterrel

„Mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát” – vallja Janklovics Péter humorista, aki érzékenyítő előadásaiban a klasszikus zene és az opera műfaját igyekszik közelebb hozni a hallgatósághoz provokatívan, ám mindig kellő tisztelettel.
Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.