A két darab – amelyek közül a Tóték ősbemutató – főszerepeit Kovács István, Kiss-B. Atilla és Megyimórecz Ildikó, valamint Szvétek László, Vajda Júlia, Nánási Helga és László Boldizsár alakítják.
Az arany meg az asszony Krúdy Gyula 1918-ban bemutatott színműve nyomán a férfiúi balgaságot ostorozza, amely az gazdagság ígéretéért cserébe lemond egy asszony szerelméről.
A 15. századi Lőcsén egy viharos téli estén játszódó történetben Wolfgang (Kovács István), az egykori kereskedő házába kér szállást Rotaridesz, a zsoldoskapitány (Kiss-B. Atilla). A nem szívesen látott vendég valódi szándéka azonban, hogy beteljesítse a közte és Wolfgang rossz sorban tartott fiatal felesége, Anna (Megyimórecz Ildikó) között támadt vonzalmat. Mikor a féltékeny férj felismeri a helyzetet, alkimista varázslat segítségével aranyat ajánl a férfinek, akit megbabonáz annak csengése, a kapzsiság azonban rövidesen a vesztét okozza.
Krúdy színművét Nádasdy Kálmán rendező ajánlotta Kenessey Jenő figyelmébe, hogy a ritkán komponáló karmester operát írjon belőle. Az 1943-ban bemutatott, egyetlen operájának librettója kisebb módosításoktól eltekintve Krúdy eredeti szövegét használja fel.
Kenessey mesterien válogat kora népszerű operai irányzataiból: Debussy és más francia zenei hatások mellett a vezérmotívum használata Wagnert idézi,
egyes megoldások Puccini és Bartók műveire emlékeztetnek, míg egy színház a színházban epizód erejéig a magyar vígoperai hagyományoknak is teret enged a drámai alkotásban.
Az est második felében
Örkény István számos színpadi és egy filmadaptációt is megért népszerű kisregénye, a Tóték operaváltozatának ősbemutatója hallható.
A jól ismert történetben a frontról pihenni érkező őrnagyot László Boldizsár, míg fiúk érdekében őt és a hóbortos szokásait a végletekig tűrő Tótékat Szvétek László, Vajda Júlia és Nánási Helga formálja meg. Tóth Péter László Boldizsár ötlete nyomán komponált egyfelvonásosában Puccini és a késő romantika muzsikáját kívánta érvényes módon továbbgondolni, miközben számos utalást, kikacsintást is beleszőtt művébe Mozart, Debussy vagy Bartók alkotásaira. A komponistát, aki Petőfi A helyiség kalapácsa című művének megzenésítése nyomán már szerzett tapasztalatot a zenei humor alkalmazásának terén, nagy mértékben inspirálta Várady Szabolcs librettója, és igyekezett az eredeti mű groteszk kontrasztjait az operába is átültetni.
Kapcsolódó
"Ha a kortárs szitokszó lett, arról csakis magunk tehetünk"
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánjával, Tóth Péter zeneszerzővel legújabb alkotásai kapcsán beszélgettünk kortárs művészetről, Pucciniről és a kóruszene művészeti nevelésben betöltött szerepéről.
A két előadást Káel Csaba viszi színre, aki mindkét műben egy valóságos helyzet abszurditásait vizsgálta, legyen szó a szerelemről vagy élet és halál kérdéseiről.
A koncepciót Szendrényi Éva díszletei és Németh Anikó jelmezei teszik teljessé. Az Opera Zenekart és az Énekkart Jankó Zsolt vezényli (karigazgató: Csiki Gábor), míg Az arany meg az asszonyban a Magyar Nemzeti Balett művészeti működnek közre Venekei Marianna koreográfiájában, a Tóték című előadásban az Opera Gyermekkara is fellép (vezetőjük Hajzer Nikolett).
Az arany meg az asszony és a Tóték a 2019. április 26-i bemutatót követően az évadban még három alkalommal, április 28-án, 29-én és 30-án látható az Eiffel Műhelyházban. A Kőbányai úton található új játszóhely előadásai a 100 napos próbaüzem során az 2018/19-es évadban regisztrációs jegyekkel látogatható, amelyek a [email protected] e-mail címen igényelhetők.