Zenés színház

Tragikus hősnők Provence-ban

2013.07.04. 11:54
Ajánlom
A Marseille-ben és a dél-franciaországi Provence régióban jelenleg zajló Európa Kulturális Fővárosa programsorozatába illeszkedik a július 4-én kezdődő 65. Aix-en-Provence-i Nemzetközi Operafesztivál, amely a mediterrán dél tragikus hősnőinek állít emléket.

A dél-franciaországi kisvárosban július 27-ig tartó szabadtéri zenei fesztivál Verdi Rigolettójának bemutatójával kezdődik a kanadai Robert Carsen rendezésében, aki tizenhét év után tér vissza Aix-en-Provence-ba. Az előadáson a Londoni Szimfonikusokat az egyik legnagyobb Verdi-karmesterként elismert Gianandrea Noseda vezényli. A fesztiválnyitó előadásnak magyar vonatkozása is van: a bérgyilkos Sparafucilét Bretz Gábor, a Magyar Állami Operaház kiváló basszbarintonja alakítja.

"Zenei szempontból ez volt Verdi kedvenc műve. Színházi szempontból viszont nehezebb a helyzet: több szituációt kell megoldani, az elrablásokat, a létrákat a falak mentén, az álarcos embereket, akik ma már kicsit erőltetettnek hatnak" - mondta sajtótájékoztatóján Robert Carsen. A sztárrendező nem akarta egyszerűen áthelyezni a cselekményt például az 1930-as éves New Yorkjába vagy az 1950-es évek Milánójába, hanem arra törekedett, hogy hitelessé tegye a szereplőket, elsősorban az udvari bolond Rigolettót. "A cirkuszformával meg tudtuk oldani, hogy a bohócnak ne kelljen reneszánsz figurának, egy király vagy egy herceg bolondjának lennie" - hangsúlyozta a rendező. "De vigyázat, nem Fellini Országúton című filmjének világába helyeztük át őt" - tette hozzá nevetve Carsen, aki boldognak nevezte magát amiatt, hogy bő másfél évtized után ismét ott lehet, ahol a világkarrierje indult, és ahol hat éven át olyan operákat rendezett, mint A varázsfuvola vagy a Szentivánéji álom.

Az idei fesztivál másik várva várt rendezője Patrice Chéreau, aki 2007 óta nem járt Aix-en-Provence-ban. A francia rendező Strauss Elektráját viszi színre. Az Orchestre de Paris-t a finn Esa-Pekka Salonen vezényli majd, a főbb szerepekben pedig Evelyn Herlitzius (Elektra), Waltraud Meier (Klütaimnesztra) és Mikhail Petrenko (Oresztész) lesz hallható. Richard Peduzzi díszlettervező szerint az előadás egyszerre lesz klasszikus és kortárs, és a reneszánsz világra is ki fog kacsintani.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is több igazi csemegének számító, a nagyközönség számára kevéssé ismert zeneművet is láthat a közönség újszerű, friss rendezésben. Francesco Cavalli (1602-1676) elfelejtett operáját, az Elenát a francia Jean-Yves Ruf viszi színre, a címszerepet Baráth Emőke énekli. A zenés darabot 1659-ben mutatták be Velencében, és azóta soha nem játszották. Cavalli a velencei karneválokra komponálta a műveit, tele érzelmekkel, burleszkkel, komikummal, gyengédséggel és dramatikus játékkal - hívta fel a figyelmet a belga Bernard Foccroulle, aki 2007 óta igazgatja a világ egyik legjelentősebb operafesztiválját. Mandátumát az idén hosszabbították meg 2017-ig.

Az elmúlt évek sikeres előadási közül idén ismét látható lesz Mozart Don Giovanni című operája az orosz Dmitrij Csernyakov konvencionálisnak nem nevezhető rendezésében. Az előadás, amely családi drámaként értelmezi a történetet, a 2010-es fesztivál legnagyobb szenzációja volt.

A kortárs operák sem hiányoznak az idei kínálatból. Vasco Mendonça fiatal portugál komponista The House Taken Over című művét az Avignoni Fesztiválon felfedezett Katie Mitchell rendezésében mutatják be. A videó innovatív használatáról ismert brit rendezőnő tavaly hatalmas siker aratott George Benjamin brit zeneszerző Written on Skin című operájának színrevitelével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.