Zenés színház

Turandot a Margitszigeten: Látvány, opera, mese

2012.08.14. 07:50
Ajánlom
E három szó különböző összetételeivel hirdették a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott Turandot-előadást, s valóban, a kegyetlen hercegnőről szóló opera premierje feledhetetlen élményt nyújtott a közönségnek.

Senkit ne tévesszen meg, hogy az előadás "csak" félszcenírozott változat volt, hiszen a rendező, a díszlet- és jelmeztervezők, az animációk és világítás megalkotóinak munkája kivételes látványvilágot eredményezett. Opera-előadásokon egyre gyakoribb a vetített díszlet, így Magyarországon is volt már példa animációk alkalmazására (gondoljunk csak az Operaház 3D Kékszakállújára). A margitszigeti produkció vetített háttere a maga nemében is különleges volt, mert (koncertszerű előadásról lévén szó) nem egy valósághű díszlet megalkotása volt a cél, az animáció inkább különböző szimbólumokból állt össze, ez az attitűd pedig Puccini keleti tematikájú operájához jól illeszkedett. Ilyen szimbólum volt például az eredeti partitúra szerint néma szereplőként megjelenő Pu-Tin-Pao, a hóhér alakját helyettesítő köszörű és kard vagy Liù áriái közben a gyönyörű női szempár (tán a Liùt játszó Létay Kiss Gabriella szemei?), de voltak az ősi Kínát idéző képsorok is. Gyakori momentumként használták a különböző égitesteket is, melyek monumentális hangulatot kölcsönöztek az előadásnak és talán Turandot szinte földöntúli megközelíthetetlenségét is szimbolizálták. 

Anger Ferenc rendezése a lehetőségekhez mérten igencsak mozgalmassá sikerült, a lépcsősorok és a forgószínpad kihasználása egyaránt feledtetni tudta a közönséggel a koncertszerűségét. Sok eredeti ötlet mellett éreztem Zefirelli 1987-es rendezésének hatását, legalábbis, ami a Turandot kérdéseire adott válaszokat jelképező szalagokat illeti. Igaz, Anger Ferenc a szalag motívumot mélyebben kidolgozta és a darab egészére kiterjesztette. Így a kék, vörös és aranyszínű szalagok közül a vörös szalag Liù halálának és egyben Turandot érzelmi megingásának motívumaként szolgált, míg az arany, melyet a hősnő csak az utolsó jelenetben engedett át Kalaf birtokába, Turandot szerelmét jelezte. Szintén kiváló ötlet volt, hogy Turandot mindvégig a legmagasabb lépcső tetején állt, csak a szerelmi kettősre cseréltek helyet Kalaffal, érzékeltetve ezzel Turandot olyan emberré válását, aki végre képes szerelmét megvallani és leereszkedni a földi halandók világába. 

Ez a margitszigeti előadás a látványvilág mellett zenei szempontból is világszínvonalúnak bizonyult, a magyar énekesek és külföldi vendégművészek egyaránt hozzájárultak a produkció sikeréhez. Érdekes volt Létay Kiss Gabriellát Liù szerepében látni, hallani: hangjának ereje és sötétebb tónusa szokatlan ehhez a szerephez, a szokatlanság viszont jelen esetben előnyt jelentett. Energikus hangadása a tartott, magas hangoknál könnyeddé, légiessé és sokkal világosabbá vált, hangjának kontrasztossága pedig igazán lélekbe markolóan hatott.

Timur szerepében egy igazi világsztárt, a Metropolitan rendszeres vendégművészét, Alexandru Agachét láthatta a nagyérdemű. Ez a szerep számára is érdekes kihívás lehetett, hiszen pályája során mindeddig baritonszerepeket énekelt, azok közül is a legnehezebb Verdi- és Puccini-operák karaktereit. Ezúttal basszusként is remekelt, hangja erőlködés nélkül is kellően sötéten és erőteljesen szólt, és igazi hangfajának köszönhetően a magasságokat is könnyedén énekelte meg.

Kalaf szerepére a Veronai Aréna egyik állandó fellépőjét, az olasz tenort, Rubens Pelizzarit hívták meg a szervezők. Érdemes volt őt szerződtetni, mert a magyar közönség ritkán hallhat efféle igazi olasz hőstenort. Hangja némi karcosságot mutatott, de egy percig sem tűnt fáradtnak, a mélyebb lágéban már-már bariton színben és rendkívül erőteljesen énekelt, magasságai pedig könnyedén és frissen szóltak. A szinte slágernek számító, a tenorok számára nagy kihívást jelentő Nessun dormát is majdhogynem rutinszerű könnyedséggel énekelte. Pelizzariból sugárzott a profizmus, annak előnyeivel és hátrányaival együtt: hibát aligha lehetne találni éneklésében és színészi játékában, mégis az igazán mély művészi átélést hiányoltam előadásából.

Az est egyik fénypontját Lukács Gyöngyi Turandot-alakítása jelentette. Az énekesnő hangi kvalitásait a magyar operarajongók előtt nem kell ecsetelnem, viszont az opera címszerepének megformálásában egészen újszerű felfogást alakított ki. Ebben a felfogásban Turandot nem egy teljeséggel megközelíthetetlen, isteni lény; sokkal több emberi vonással bír, mint az általános elképzelés szerint. Lukács Gyöngyi ezt zenében és játékmódban egyaránt jól érzékeltette: rengeteg apró finomsággal énekelte a szerepet, szokatlan dinamikai váltásokkal tette érdekesebbé Turandot személyiségét, emellett nem egy merev, statikus, hanem robbanékony alakot formált meg, akinek mozdulatait az érzelmi határozzák meg. A rendező elképzeléseinek és a fiatal művészek felkészültségének köszönhetően üde színfoltja volt az előadásnak a miniszteri hármast alakító Gaál Csaba, Hajdú András és Kóbor Tamás. Kesselyák Gergely vezényletével az énekes szólisták biztos, egyben inspiráló alapjául szolgált a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a debreceni Csokonai Színház énekkarával és a Kodály Kórussal pedig elsöprő energiával szólaltak meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Plusz

Korniss Péter és Nyáry Krisztián is az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége lesz

Július 30. és augusztus 3. között rendezik meg a 17. Ördögkatlan Fesztivált, ahol több száz programmal és neves fellépőkkel várják a kultúra szerelmeseit. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.
Zenés színház hír

Bukarestben vendégszerepelt az Opera Manon Lescaut-produkciója

Az előadás főbb szerepeit Létay Kiss Gabriella, Pataki Adorján és Szegedi Csaba formálták meg, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és a Bukaresti Nemzeti Opera Énekkarát Dénes István vezényelte.
Zenés színház kritika

A klasszikus operarendezés rehabilitálása – Don Giovanni Velencében

Damiano Michieletto csaknem tizenöt évvel ezelőtti produkcióját vette elő a velencei La Fenice színház. Az igen klasszikusnak ható Don Giovanni-színrevitel május 21-i előadásán jártunk.
Zenés színház kritika

Magyar opera világhódító úton – Eötvös Péter Valuskája Regensburgban

A Regensburgi Színház mutatta be először Eötvös Péter utolsó operájának német változatát. Vajon hogyan él meg idegen környezetben egy a magyar világban ilyen mélyen gyökerező darab? A kérdésre a széria utolsó, május 11-i előadásán kerestük a választ.