Zenés színház

Turandot a Margitszigeten: Látvány, opera, mese

2012.08.14. 07:50
Ajánlom
E három szó különböző összetételeivel hirdették a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott Turandot-előadást, s valóban, a kegyetlen hercegnőről szóló opera premierje feledhetetlen élményt nyújtott a közönségnek.

Senkit ne tévesszen meg, hogy az előadás "csak" félszcenírozott változat volt, hiszen a rendező, a díszlet- és jelmeztervezők, az animációk és világítás megalkotóinak munkája kivételes látványvilágot eredményezett. Opera-előadásokon egyre gyakoribb a vetített díszlet, így Magyarországon is volt már példa animációk alkalmazására (gondoljunk csak az Operaház 3D Kékszakállújára). A margitszigeti produkció vetített háttere a maga nemében is különleges volt, mert (koncertszerű előadásról lévén szó) nem egy valósághű díszlet megalkotása volt a cél, az animáció inkább különböző szimbólumokból állt össze, ez az attitűd pedig Puccini keleti tematikájú operájához jól illeszkedett. Ilyen szimbólum volt például az eredeti partitúra szerint néma szereplőként megjelenő Pu-Tin-Pao, a hóhér alakját helyettesítő köszörű és kard vagy Liù áriái közben a gyönyörű női szempár (tán a Liùt játszó Létay Kiss Gabriella szemei?), de voltak az ősi Kínát idéző képsorok is. Gyakori momentumként használták a különböző égitesteket is, melyek monumentális hangulatot kölcsönöztek az előadásnak és talán Turandot szinte földöntúli megközelíthetetlenségét is szimbolizálták. 

Anger Ferenc rendezése a lehetőségekhez mérten igencsak mozgalmassá sikerült, a lépcsősorok és a forgószínpad kihasználása egyaránt feledtetni tudta a közönséggel a koncertszerűségét. Sok eredeti ötlet mellett éreztem Zefirelli 1987-es rendezésének hatását, legalábbis, ami a Turandot kérdéseire adott válaszokat jelképező szalagokat illeti. Igaz, Anger Ferenc a szalag motívumot mélyebben kidolgozta és a darab egészére kiterjesztette. Így a kék, vörös és aranyszínű szalagok közül a vörös szalag Liù halálának és egyben Turandot érzelmi megingásának motívumaként szolgált, míg az arany, melyet a hősnő csak az utolsó jelenetben engedett át Kalaf birtokába, Turandot szerelmét jelezte. Szintén kiváló ötlet volt, hogy Turandot mindvégig a legmagasabb lépcső tetején állt, csak a szerelmi kettősre cseréltek helyet Kalaffal, érzékeltetve ezzel Turandot olyan emberré válását, aki végre képes szerelmét megvallani és leereszkedni a földi halandók világába. 

Ez a margitszigeti előadás a látványvilág mellett zenei szempontból is világszínvonalúnak bizonyult, a magyar énekesek és külföldi vendégművészek egyaránt hozzájárultak a produkció sikeréhez. Érdekes volt Létay Kiss Gabriellát Liù szerepében látni, hallani: hangjának ereje és sötétebb tónusa szokatlan ehhez a szerephez, a szokatlanság viszont jelen esetben előnyt jelentett. Energikus hangadása a tartott, magas hangoknál könnyeddé, légiessé és sokkal világosabbá vált, hangjának kontrasztossága pedig igazán lélekbe markolóan hatott.

Timur szerepében egy igazi világsztárt, a Metropolitan rendszeres vendégművészét, Alexandru Agachét láthatta a nagyérdemű. Ez a szerep számára is érdekes kihívás lehetett, hiszen pályája során mindeddig baritonszerepeket énekelt, azok közül is a legnehezebb Verdi- és Puccini-operák karaktereit. Ezúttal basszusként is remekelt, hangja erőlködés nélkül is kellően sötéten és erőteljesen szólt, és igazi hangfajának köszönhetően a magasságokat is könnyedén énekelte meg.

Kalaf szerepére a Veronai Aréna egyik állandó fellépőjét, az olasz tenort, Rubens Pelizzarit hívták meg a szervezők. Érdemes volt őt szerződtetni, mert a magyar közönség ritkán hallhat efféle igazi olasz hőstenort. Hangja némi karcosságot mutatott, de egy percig sem tűnt fáradtnak, a mélyebb lágéban már-már bariton színben és rendkívül erőteljesen énekelt, magasságai pedig könnyedén és frissen szóltak. A szinte slágernek számító, a tenorok számára nagy kihívást jelentő Nessun dormát is majdhogynem rutinszerű könnyedséggel énekelte. Pelizzariból sugárzott a profizmus, annak előnyeivel és hátrányaival együtt: hibát aligha lehetne találni éneklésében és színészi játékában, mégis az igazán mély művészi átélést hiányoltam előadásából.

Az est egyik fénypontját Lukács Gyöngyi Turandot-alakítása jelentette. Az énekesnő hangi kvalitásait a magyar operarajongók előtt nem kell ecsetelnem, viszont az opera címszerepének megformálásában egészen újszerű felfogást alakított ki. Ebben a felfogásban Turandot nem egy teljeséggel megközelíthetetlen, isteni lény; sokkal több emberi vonással bír, mint az általános elképzelés szerint. Lukács Gyöngyi ezt zenében és játékmódban egyaránt jól érzékeltette: rengeteg apró finomsággal énekelte a szerepet, szokatlan dinamikai váltásokkal tette érdekesebbé Turandot személyiségét, emellett nem egy merev, statikus, hanem robbanékony alakot formált meg, akinek mozdulatait az érzelmi határozzák meg. A rendező elképzeléseinek és a fiatal művészek felkészültségének köszönhetően üde színfoltja volt az előadásnak a miniszteri hármast alakító Gaál Csaba, Hajdú András és Kóbor Tamás. Kesselyák Gergely vezényletével az énekes szólisták biztos, egyben inspiráló alapjául szolgált a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a debreceni Csokonai Színház énekkarával és a Kodály Kórussal pedig elsöprő energiával szólaltak meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Zenés színház ajánló

Egyiptom királyaként mutatkozik be Köpeczi Sándor az Aidában

Egyiptom királyának szerepét Köpeczi Sándor énekli az Erkel Színház februári Aida-előadásaiban. A fiatal magyar basszista januárban Verdi-interpretációjáért különdíjat nyert a barcelonai Gran Teatre del Liceuban megrendezett, rangos Tenor Viñas nemzetközi énekversenyen.
Zenés színház hír

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.