Zenés színház

Türelem és kézügyesség

2015.10.20. 10:13
Ajánlom
A parókakészítők legfontosabb tulajdonsága a türelem, a kézügyesség pedig elengedhetetlen képességük. Munkájuk nem is annyira a fodrászokéhoz, hanem inkább a kézimunkázókéhoz áll közel. Egy körszakáll három napig készül, egyetlen parókáhozpedig akár száz munkaóra is szükséges.

„Ma már nincsenek parókakészítő tanfolyamok, ezért egymástól tanuljuk a szakmát, amihez az alapot a fodrász végzettség adja. Én hét évvel ezelőtt kezdtem ezzel foglalkozni, és úgy adódott, hogy miután a korábbi műhelyvezetőnk nyugdíjba ment 2013-ban, engem neveztek ki a helyére” – mondta el Villányiné Szántó Anna Mária, aki három kollégájával együtt dolgozik az Operaház felső szintjének egyik műhelyében. A kezük sosem áll meg, az évad végén már a nyári szabadtéri előadásra vagy a következő szezonra készülnek elő.

„Az új darabok tervelfogadása után derül ki, hogy pontosan mi mindenre lesz szükség. A hattyúk tavához például tizennyolc új paróka és rengeteg szakáll, bajusz, fonatok, póthajak kellettek. Tehát nálunk készül el minden, ami a fejre kell, legyen az egy szemöldök vagy pajesz. A már kész parókákat aztán nyersen átadjuk a fodrászoknak, ők vágják és készítenek belőle frizurát” – mesélte el a folyamatot Villányiné Szántó Anna Mária. Amikor arról kérdeztem a műhely dolgozóit, hogy mi a legfontosabb tulajdonsága egy ilyen hivatást gyakorlónak, mind egyöntetűen válaszoltak: a türelem, és emellett nagyon fontos, hogy legyen kézügyességük, az éles szem vagy a tökéletes szemüveg pedig szintén alapfeltétel. De még a munkatársak személyisége is szóba került, szerintük fontos, hogy csendes típusok legyenek, mert egy extrovertált ember nehezen viselné a többórás monoton munkát.

Gondolták volna, hogy az Opera színpadán egy nagy körszakállat viselő szereplőnek csak a ragasztott arcszőrzetén huszonöt óráig dolgozott az egyik beszélgetőtársam? A parókakészítés ideje pedig a fejmérettől és a hajhosszúságtól függ, így egy hetven centiméteres darab nyolcvan-száz munkaórába is kerülhet, vagyis akár tíz-tizenkét munkanapot is igénybe vehet. Szerencsére ezek a mestermunkák hosszú élettartamúak, ötven év múltán nem is a haj állapota miatt válnak használhatatlanná, hanem a tüll megy tönkre, amire a hajat rögzítik. Mindez azért is lehetséges, mert az Opera dolgozói csak igazi hajat használnak, a Spanyolországból származó alapanyagot festve, kezelve – levágva, mosva, fertőtlenítve – kapják. A 2013/14-es évadban tizenegy kilogrammot használtak el, de csak az idén tavasszal bemutatott A hattyúk tavához három kilóra volt szükség.

A parókakészítők hajat is festenek, a legjobb ebből a szempontból a szőke, mert abból mindenféle színűt el tudnak készíteni. De ez sem egy könnyű folyamat, mert tincsenként haladnak vele. „Akkor szép egy paróka, ha nem egy, hanem három különböző színből készül, így lesz természetes színű a végeredmény” – avatott be a műhely vezetője, aki megmutatta a legfontosabb eszközeiket is. Ezek közül az egyik a fafej, ebből hatvan darabbal rendelkeznek különböző méretekben. Erre azért van szükség, mert tudják, hogy melyik forma melyik művész fejméretével arányos, sőt még a hajkinövéseket is berajzolják rajta, így a paróka formája pontosan illeszkedik majd a szereplő arcához. Szakállfejből három van, amin szintén jelölik a különböző szélességű formákat.

A paróka alapja a montúra, amibe a hajat három-négy szálanként egy csipketűhöz hasonló eszközzel belefűzik, szakszóval knipfelik – ezt a folyamatot a subázáshoz hasonlították a műhely munkatársai. A knipf a legfontosabb eszközük, a gerebent pedig – hangzásának megfelelően – a haj kifésüléséhez használják. Riportalanyaim megmutatták a tresspadot is, ahol – a kézimunkás példáknál maradva – „szőnek”, három cérna közé fűzik be a hajszálakat, itt készítik el a hajdúsításhoz is alkalmas póthajakat. A fő-parókakészítők vezetője így zárta a beszélgetésünket: „Nehéz megtanulni a bonyolult folyamatokat, türelemre is szükség van, de elsősorban szeretni kell a parókakészítést. Sokan azt hiszik, hogy ez unalmas munka, pedig mi változatosnak és nagyon összetettnek gondoljuk.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.