Zenés színház

Türelem és kézügyesség

2015.10.20. 10:13
Ajánlom
A parókakészítők legfontosabb tulajdonsága a türelem, a kézügyesség pedig elengedhetetlen képességük. Munkájuk nem is annyira a fodrászokéhoz, hanem inkább a kézimunkázókéhoz áll közel. Egy körszakáll három napig készül, egyetlen parókáhozpedig akár száz munkaóra is szükséges.

„Ma már nincsenek parókakészítő tanfolyamok, ezért egymástól tanuljuk a szakmát, amihez az alapot a fodrász végzettség adja. Én hét évvel ezelőtt kezdtem ezzel foglalkozni, és úgy adódott, hogy miután a korábbi műhelyvezetőnk nyugdíjba ment 2013-ban, engem neveztek ki a helyére” – mondta el Villányiné Szántó Anna Mária, aki három kollégájával együtt dolgozik az Operaház felső szintjének egyik műhelyében. A kezük sosem áll meg, az évad végén már a nyári szabadtéri előadásra vagy a következő szezonra készülnek elő.

„Az új darabok tervelfogadása után derül ki, hogy pontosan mi mindenre lesz szükség. A hattyúk tavához például tizennyolc új paróka és rengeteg szakáll, bajusz, fonatok, póthajak kellettek. Tehát nálunk készül el minden, ami a fejre kell, legyen az egy szemöldök vagy pajesz. A már kész parókákat aztán nyersen átadjuk a fodrászoknak, ők vágják és készítenek belőle frizurát” – mesélte el a folyamatot Villányiné Szántó Anna Mária. Amikor arról kérdeztem a műhely dolgozóit, hogy mi a legfontosabb tulajdonsága egy ilyen hivatást gyakorlónak, mind egyöntetűen válaszoltak: a türelem, és emellett nagyon fontos, hogy legyen kézügyességük, az éles szem vagy a tökéletes szemüveg pedig szintén alapfeltétel. De még a munkatársak személyisége is szóba került, szerintük fontos, hogy csendes típusok legyenek, mert egy extrovertált ember nehezen viselné a többórás monoton munkát.

Gondolták volna, hogy az Opera színpadán egy nagy körszakállat viselő szereplőnek csak a ragasztott arcszőrzetén huszonöt óráig dolgozott az egyik beszélgetőtársam? A parókakészítés ideje pedig a fejmérettől és a hajhosszúságtól függ, így egy hetven centiméteres darab nyolcvan-száz munkaórába is kerülhet, vagyis akár tíz-tizenkét munkanapot is igénybe vehet. Szerencsére ezek a mestermunkák hosszú élettartamúak, ötven év múltán nem is a haj állapota miatt válnak használhatatlanná, hanem a tüll megy tönkre, amire a hajat rögzítik. Mindez azért is lehetséges, mert az Opera dolgozói csak igazi hajat használnak, a Spanyolországból származó alapanyagot festve, kezelve – levágva, mosva, fertőtlenítve – kapják. A 2013/14-es évadban tizenegy kilogrammot használtak el, de csak az idén tavasszal bemutatott A hattyúk tavához három kilóra volt szükség.

A parókakészítők hajat is festenek, a legjobb ebből a szempontból a szőke, mert abból mindenféle színűt el tudnak készíteni. De ez sem egy könnyű folyamat, mert tincsenként haladnak vele. „Akkor szép egy paróka, ha nem egy, hanem három különböző színből készül, így lesz természetes színű a végeredmény” – avatott be a műhely vezetője, aki megmutatta a legfontosabb eszközeiket is. Ezek közül az egyik a fafej, ebből hatvan darabbal rendelkeznek különböző méretekben. Erre azért van szükség, mert tudják, hogy melyik forma melyik művész fejméretével arányos, sőt még a hajkinövéseket is berajzolják rajta, így a paróka formája pontosan illeszkedik majd a szereplő arcához. Szakállfejből három van, amin szintén jelölik a különböző szélességű formákat.

A paróka alapja a montúra, amibe a hajat három-négy szálanként egy csipketűhöz hasonló eszközzel belefűzik, szakszóval knipfelik – ezt a folyamatot a subázáshoz hasonlították a műhely munkatársai. A knipf a legfontosabb eszközük, a gerebent pedig – hangzásának megfelelően – a haj kifésüléséhez használják. Riportalanyaim megmutatták a tresspadot is, ahol – a kézimunkás példáknál maradva – „szőnek”, három cérna közé fűzik be a hajszálakat, itt készítik el a hajdúsításhoz is alkalmas póthajakat. A fő-parókakészítők vezetője így zárta a beszélgetésünket: „Nehéz megtanulni a bonyolult folyamatokat, türelemre is szükség van, de elsősorban szeretni kell a parókakészítést. Sokan azt hiszik, hogy ez unalmas munka, pedig mi változatosnak és nagyon összetettnek gondoljuk.”

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Egy év után telt ház előtt nyitott ki a milánói Scala - GALÉRIA

December 7-én a Macbeth premierjével nyitotta meg új évadát a milánói Scala operaház. Az épületet tízezer rózsa és háromezer orchidea díszítette a narancssárga árnyalataiban.
Zenés színház magazin

„Az éneklés felemeli a lelket” – 70 éves Pitti Katalin

A legendás énekesnőt születésnapja alkalmából egy csokorra való felvételével köszöntjük, melyek között emblematikus szerepei és ritkaságok egyaránt meghallgathatók.
Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.