Zenés színház

Újra elszabadul a káosz az operában, de ezt szeretni fogja

2017.06.03. 14:16
Ajánlom
Egy hentes, hátában húsvágó bárddal, egy tolószékes tánctanár és pár agyonlőtt kottalap. Újra az Operaház színpadán Richard Strauss Ariadnéja.

Az Ariadné Naxoszban (vagy Naxos szigetén) keletkezése legalább annyira izgalmas, mint maga a mű. Az eredeti változat Moliére Úrhatnám polgárához készült levezetésként, végül öt évvel később egész estés opera lett belőle, prológgal és Moliére nélkül. A szövegíró, Hugo von Hofmannstahl és Richard Strauss együttműködése azonban korántsem volt konfliktusmentes: a librettista hol a dicsérő szavakat, hol Strauss elköteleződését, máskor az alkotótársi hűséget hiányolta, miközben a „felületes muzsikus” épp nikotinfüggőségével küzdött és békítette őt.

Hofmannstahlnak és Straussnak más elképzelései voltak a témáról:

míg az előbbit Ariadné és a hűség, az egyetlenhez fűződő örök szerelem izgatta, addig a komponistát inkább Zerbinetta, a commedia dell'arte színésznőjének alakja fogta meg, akit koloratúr szopránként képzelt el. Hofmannsthal végül levélben vázolta fel értelmezését, melyet Strauss kevesellt. „Gondoljon a közönségre és – a kritikusokra” – könyörgött a librettista.

Az Ariadné Naxoszban szereplői

Az Ariadné Naxoszban szereplői (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

Ennek fényében már nem csoda, ha Anger rendezése könnyen lesöpri a Strauss-Hofmannstahl párost a színpadról, s helyébe a maga (konstruktív) káoszát állítja. Nem mást látunk, mint egy vég nélküli, kevéssé rendszerezett ötletbörzét, mely éppúgy szólhat a szerelemről, mint a művészetről vagy a szexualitásról.

Anger a közönség felé továbbítja az értelmezés focilabdáját.

A prológ háziura két előadást akart megnézni egyszerre, s ez lett belőle; kéretik most valamit a tisztelt nézőnek is kibogozni az éneklő kalauznők, a féltucatnyi meztelen férfi tömegéből, az öngyilkos komornyikból és a többiből. Ebben az operában minden paródia és kudarc: a hentes hátában bárd, a tánctanár tolószékes, a komponista saját kéziratát végzi ki, és az elitművészetről hisztizik.

Anger minden pillanatban eltereli a figyelmünket, csontot dob nekünk ide, pecsenyét oda, s ha valaki már belemerülne Ariadné szenvedésének tragikumába, nyomban felvillan egy burleszkszerű kisfilm. Vagy három polipkar, női lábak között. A kusza rendezés korántsem az ördögtől való (főleg ha arra gondolunk, hogy az opera keletkezésében is ellentmondásos; jó példa erre a komponista áriája, mely Hofmannstahl szövege szerint emelkedett, Strauss megzenésítése viszont már paródia). Angert nem vádolhatjuk a gondolatgazdagság hiányával.

Beszéltek már és beszélni is fognak Anger Ariadnéjáról, és [pici spoiler] a fű is kinő azok előtt, akik megvárják a végét.

Az előadást június 16-án, 18-án, 20-án és 22-én láthatja a nagyérdemű az Operaházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.