Zenés színház

Újra elszabadul a káosz az operában, de ezt szeretni fogja

2017.06.03. 14:16
Ajánlom
Egy hentes, hátában húsvágó bárddal, egy tolószékes tánctanár és pár agyonlőtt kottalap. Újra az Operaház színpadán Richard Strauss Ariadnéja.

Az Ariadné Naxoszban (vagy Naxos szigetén) keletkezése legalább annyira izgalmas, mint maga a mű. Az eredeti változat Moliére Úrhatnám polgárához készült levezetésként, végül öt évvel később egész estés opera lett belőle, prológgal és Moliére nélkül. A szövegíró, Hugo von Hofmannstahl és Richard Strauss együttműködése azonban korántsem volt konfliktusmentes: a librettista hol a dicsérő szavakat, hol Strauss elköteleződését, máskor az alkotótársi hűséget hiányolta, miközben a „felületes muzsikus” épp nikotinfüggőségével küzdött és békítette őt.

Hofmannstahlnak és Straussnak más elképzelései voltak a témáról:

míg az előbbit Ariadné és a hűség, az egyetlenhez fűződő örök szerelem izgatta, addig a komponistát inkább Zerbinetta, a commedia dell'arte színésznőjének alakja fogta meg, akit koloratúr szopránként képzelt el. Hofmannsthal végül levélben vázolta fel értelmezését, melyet Strauss kevesellt. „Gondoljon a közönségre és – a kritikusokra” – könyörgött a librettista.

Az Ariadné Naxoszban szereplői

Az Ariadné Naxoszban szereplői (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

Ennek fényében már nem csoda, ha Anger rendezése könnyen lesöpri a Strauss-Hofmannstahl párost a színpadról, s helyébe a maga (konstruktív) káoszát állítja. Nem mást látunk, mint egy vég nélküli, kevéssé rendszerezett ötletbörzét, mely éppúgy szólhat a szerelemről, mint a művészetről vagy a szexualitásról.

Anger a közönség felé továbbítja az értelmezés focilabdáját.

A prológ háziura két előadást akart megnézni egyszerre, s ez lett belőle; kéretik most valamit a tisztelt nézőnek is kibogozni az éneklő kalauznők, a féltucatnyi meztelen férfi tömegéből, az öngyilkos komornyikból és a többiből. Ebben az operában minden paródia és kudarc: a hentes hátában bárd, a tánctanár tolószékes, a komponista saját kéziratát végzi ki, és az elitművészetről hisztizik.

Anger minden pillanatban eltereli a figyelmünket, csontot dob nekünk ide, pecsenyét oda, s ha valaki már belemerülne Ariadné szenvedésének tragikumába, nyomban felvillan egy burleszkszerű kisfilm. Vagy három polipkar, női lábak között. A kusza rendezés korántsem az ördögtől való (főleg ha arra gondolunk, hogy az opera keletkezésében is ellentmondásos; jó példa erre a komponista áriája, mely Hofmannstahl szövege szerint emelkedett, Strauss megzenésítése viszont már paródia). Angert nem vádolhatjuk a gondolatgazdagság hiányával.

Beszéltek már és beszélni is fognak Anger Ariadnéjáról, és [pici spoiler] a fű is kinő azok előtt, akik megvárják a végét.

Az előadást június 16-án, 18-án, 20-án és 22-én láthatja a nagyérdemű az Operaházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.