Zenés színház

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

2020.08.06. 13:55
Ajánlom
A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.

Egy alkalommal már énekeltek együtt.

Giorgio Caoduro: Bizony, Lausanne-ban!

Annalisa Stroppa: 2013-ban.

Hogyan emlékeznek arra az előadásra?

GC: Nagyon modern volt. Adriano Sinivia rendezte, és az 1950-es évekbe, egy olasz telenovella közegébe helyezte a történetet.

AS: Én szerettem azt az előadást, mert az egyébként is vígoperából egy elképesztően vicces produkció készült.

GC: Emlékszem, hogy Annalisának gnocchit kellett gyúrni, miközben énekelt. Nem előre elkészített kellék volt a színpadon, hanem ott, élőben készítette a tésztát, Basiliónak pedig a maga áriája alatt kellett azt megenni.

A budapesti előadásban ehhez hasonló dolgokra nem kerül sor, ez egy jóval hagyományosabb, konvencionálisabb rendezés.

GC: Én inkább a hagyományos szót használnám, a konvencionális jelzőben gyakran van valamiféle lenézés. Szeretem ezeket a rendezéseket is, mert

a hagyományban ott az évszázadok bölcsessége, a tudás és tapasztalat, amit elsajátítottunk, amire építhetünk, és amiből építkezhetünk.

Sevillai_proba_Margitsziget_01-133518.jpg

A sevillai borbély próbája (Fotó/Forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad)

Milyen volt az első Figarója?

GC: Egyáltalán nem hagyományos. A Közel-Keletre tette a rendező a történetet, átpolitizálta és egyfajta feminista olvasatot adott neki. Szerintem nem működött igazán jól, mert ez alapvetően egy könnyed vígjáték, aminek nehéz politikai árnyalatot adni. Ez nem Beaumarchais Figarója, ez Sterbini librettója, aki minden politikai utalást és felhangot eltávolított a francia drámából, a végeredmény pedig egy igazi olasz opera buffa.

És az ön első Rosinája?

AS: Teljesen hagyományos. A Római Operaházban énekeltem 2012-ben, és nagyon szerencsés voltam, mert Bruno Campanella dirigálta az előadást, aki egy csodálatos karmester, ráadásul Rossini-specialista. Tőle rengeteget tanultam, ami kiváló alapot adott, ugyanakkor minden egyes alkalommal felfedezek valami újat a karakterben.

Az ember változik, az előadó a személyes élettapasztalatait fölviszi a színpadra, azt használja a figura fölépítésében. Hogyan változott önökben Figaro és Rosina?

GC: Pontosan nem tudnám meghatározni. Arról beszélgettünk az imént Cser Ádámmal, a margitszigeti előadások karmesterével, hogy amikor eléneklünk egy előadást, annak a tapasztalatait magunkkal visszük a következőbe. Minden egyes új produkcióval gazdagodik a karakter, ez az, amitől épül, fejlődik, változik, mert – szerencsés esetben – az előadó nem a saját rutinját használja, hanem a tapasztalatokra építve mindig az adott pillanatból és partnerekből tud meríteni. Úgy érzem, inkább ettől alakulnak, árnyalódnak az évek alatt a szerepeim, nem a magánéleti tapasztalatoktól.

AS: Tudatosan vagy tételesen én sem tudnám definiálni.

Számomra minden szerep egy-egy csomag, ami a magánemberként megélt élményeimből és a művészi tapasztalataimból jön létre.

A díszlet és a jelmez rengeteget segít, de nem ezért más estéről estére Rosina: az igazi kapaszkodót mindig a partnerek jelentik. Az aznapi önmagunkat adjuk oda, és a másik pillanatnyi állapotából merítünk. Ettől csodálatos ez a műfaj, és ezért érzem magam szerencsésnek, hogy ezt csinálhatom.

Sevillai_proba_Margitsziget_02-133648.jpg

A sevillai borbély próbája (Fotó/Forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad)

Koncerteket már énekeltek, de mindkettejüknek ez az első teljes előadás, amelyben a koronavírus-járvány után fellépnek. Izgalommal tekintenek a budapesti előadások elé?

AS: Olyan, mintha újra élnék. Számomra a zene, az éneklés nem munka. Ez az életem, ez jelent számomra mindent. Hiszem, hogy a zene élni segít az embereknek, a zenének lelket gyógyító ereje van, így a legnehezebb időkben különösen nagy szükség van rá. Nagyon fontos, hogy adjunk egymásnak, hogy ne csak a gondolatainkat, de az érzelmeinket is megosszuk egymással. Rendkívül boldog és hálás vagyok ezért a két estéért, hogy Budapesten egy teljes, igazi előadásban, díszletben, jelmezben, a kollégákkal valódi interakcióban énekelhetem el karrierem 53. és 54. Rosináját.

Én már nagyon várom, hogy találkozzunk a közönséggel, és egymás energiáiból meríthessünk.

GC: Én is úgy érzem, hogy újra élek, újra kapok levegőt. A karantén alatt elfoglaltam magam a családommal, a feleségemmel és a két gyermekemmel, természetesen minden nap gyakoroltam, de elveszett voltam, mint akinek a lába alól kihúzták a talajt. Biztos vagyok benne, hogy a pénteki és vasárnapi előadások remekül fognak sikerülni, hiszen A sevillai borbély igazi csapatmunkát igényel. Úgy képzelem, én csak egy apró fogaskerék vagyok, amit egy egyébként is kiválóan működő gépezetbe illesztettek be, így pedig minden hibalehetőség kizárható.

Fejléckép: Margitszigeti Szabadtéri Színpad / Annalisa Stroppa és Giorgio Caoduro

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.