Zenés színház

Újra fölépítik Eszterházán az operaházat?

2006.05.10. 00:00
Ajánlom
Kis túlzással azt lehet mondani, hogy Fertőd elkésett, pompázatos barokk kastélya egy operaház köré épült a XVIII. század végén, amelynek legfontosabb szerzője Hydn volt. Olyannyira, hogy operáinak egy része igazán csak abban a környezetben élvezhető, amely már nincs, mondjuk így finoman, elsodorta a történelem.

A különféle konvenciók és szakmai egyetértések okán a másolat ugyan gyűlöletesnek számít, de azért vannak kivételek és Eszterháza operaháza ezek közé tartozhat. Újjá akarják építeni. És miért ne lenne igazuk? Miért a bombáknak, a téglákat is szertehordó környékbelieknek legyen igazságuk, és miért ne a műnek, amely egyszer már volt, és a hiánya akkora, hogy újból kell, hogy létezzen? Megalakult a Nemzetközi Eszterháza Opera Alapítvány.

Az alapítvány elnöke, Malina Jánossal ismerteti a terveket.

– Május 2-án Eszterházán sajtótájékoztató zajlott le Bozóki András kulturális miniszter, a világhírű belga karmester, Sigiswald Kuijken és különböző nemzetiségű lelkes szakemberek, barátaim részvételével. Az ott jelen lévő hét ember aláírt egy működési szabályzatot, beleértve Bozóki András kulturális minisztert. Megalakult a Nemzetközi Eszterházi Operaházi Alapítvány. Ennek az alapítványnak hármas célja van. Az egyik, hogy a XIX. század második felében Eszterházán elpusztult operaház újjáépüljön, a második, hogy ebben az operaházban megszólaljanak Hydn operái és az az opera repertoár, amelyet ott az 1770-es, '80-as éveiben előadott, és hogy egy egészen egyedülálló iskola, egy akadémia jöjjön létre, a régi opera akadémiája, amely átfogó módon oktatja a XVIII. század és a XVII. század opera játszásának módját, nemcsak zenei, hanem rendezési, világítási és minden más szempontból.

– Tudnunk kell azonban, hogy ez csak egy része egy nagyon nagy programnak, amely már évek óta zajlik, sőt hát azt mondanám, hogy évtizedek óta, de csak részben sikeres, részben azonban konfliktusokkal terhelt. Ez pedig az egész Eszterháza projekt maga. Miért is nem sikerült mindez idáig a magyarországi egyik, ha nem a legjelentősebb műemlék együttes szerepét, helyét megtalálni?

– Nem szeretnék itt most konfliktusokkal foglalkozni, éspedig nem álságból, hanem azért, mert nagyon határozottan úgy gondolom, hogy túl kell lépni ezeken, és nagyon bíztató jeleit látom annak, hogy az a sok résztvevő, amely eddig részben összefogott, részben nem mindig fogott össze, meg tud egyezni abban, hogy egyesíteni kell az erőiket a különböző szakmák részéről.

– Tehát, hogy műemlékesek, operabarátok, Hydn kutatók, építészek, kertrendezők és még ki más még?

– Ez nagyjából teljes névsor volt. Tehát a dolog lényege az, hogy olyan kettős természete van Eszterházának, mint az elektronnak, amit, hogy ha csak hullámnak gondolunk, akkor nem értjük meg a részecske természetét, ha csak részecskének gondoljuk, akkor nem értjük meg a hullámtermészetét. Eszterházán van egy roppantul értékes tárgyi örökség, a kastély, kastély együttes, a park, az erdő.

– Igen, tegyük hozzá, hogy ez a magyar barokk építészetnek a legszebb példánya, amely a XVIII. század második felétől épült, és amely Esterházy Miklósnak volt köszönhető, a hercegnek, aki nagyon fontosnak tartotta, hogy magyar Versailles legyen.

– Akinek a saját egyéni heppje volt a saját élet megvalósítása, hogy ez a maga stílusában egyébként eléggé elkésett és Magyarországon egyedülálló palota megépüljön. Tehát van egy épített, egy tárgyi örökség része és van egy zenei örökség része, amely ugyanolyan fontos, vagy talán azt lehet mondani, hogy Joseph Hydn személye miatt egy még univerzálisabb érték, és ez az egész örökség nagyon komplex. Nehéz egy ilyen komplex kérdést ilyen komplex módon kezelni, majd mindjárt mondok egy példát. A másik ok pedig az, hogy ez rendkívül drága. Ez mindenképpen 10 milliárdokban mérhető beruházás. Mindannyian tudjuk, hogy bizonyos egy nagyságrenden felül nem lehet egyszerre egy bizonyos összeget együtt látni, megígérve látni, és akkor az ember nem tudja, hogyan tervezzen. Na most a példa, amit szeretnék adni, és ezzel most ügyesen visszaterelem a beszélgetést az operaház újjáépítése irányába. Van egy olyan nagyon érthető műemlékes alapelv, amit az ún. velencei charta fogalmazott meg azt hiszem a '60-as években, hogy egyszer elpusztult épületet újraépíteni nem helyes, nem erkölcsös.

– Ami teljesen elpusztult, tehát aminek romjai sincsenek meg.

– Mondjuk Varsó belvárosa, és így tovább. Mindjárt olyan példát mondtam, ahol ez az elv nem érvényesül.

– Mert a Fenicét a varsói belvárosnak is nagyjából az eredeti formáját láthatjuk.

– Sőt, hát sokszor meglehetősen elnagyoltan, például a Globe Színházat Londonban, amiről egészen biztosan csak azt tudjuk, hogy nem ott állt. A többi, az nagyjából legenda, de nagyon fontos oka Shakespeare személye, ami miatt ezt mégis elfogadjuk.

– A mi esetünkben természetesen Joseph Hydn személye tehát.

– Nem is csak az ő személye, hanem az a tény, hogy Hydn életművének messze a legkevésbé megértett, a legkevésbé ismert része az opera ez egy nagyon izgalmas, nagyon értékes anyag. Írt tizenegynéhány operát, ezek között jelentős nagyszerű operák vannak, és egyszerűen a Hyden életművet nem tudjuk úgy látni, azokban az arányokban, ahogy az megszületett, hogy ha nem adhatjuk elő az operáit egy olyan helyen, ahol azok valóban megszólalnak. Van egy nagyon híres Hydn levél, ahol ő maga hívja fel a figyelmet arra, hogy amikor valaki operát kér tőle, az ő meglévő operái sehol máshol nem keltik ugyanazt a hatást, mint abban a kicsi, de nagyszerű eszterházi operaházban, amelyre komponálták.

– Mikorra várható, hogy egy második operaháza lesz Magyarországnak, egy Hydn operákat játszani képes operaháza?

– Mi arról álmodunk, hogy 2009-ben látni fogjuk a finanszírozás főbb vonalait és akkor a Hydn bicentenárium ünnepségei során egy alapkövet le lehet helyezni, és talán-talán a 2011-es magyar EU elnökségre fel lehet avatni az operaházat.
Váradi Júlia interjúja nyomán

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Zenés színház veszprémfest

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.
Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.