Zenés színház

Újra itt az Egérkirály

2014.12.16. 15:42
Ajánlom
Ismét a Müpában az egyik "legkarácsonyibb" családi program, Csajkovszkij Diótörője Kocsis Zoltán vezényletével, fantasztikus bábokkal, megható és felemelő ünnepi hangulattal. December 23-án az Egérkirályé és a barátságosan bumfordi főszereplőké a színpad.

Zene és bábok harmóniája, múlt és jelen, hagyomány és korszerűség - e kifejezésekkel foglalható össze a Csajkovszkij művére készült, sokféle technikát felvonultató pantomim- és bábjáték, a téli időszak közkedvelt klasszikusa.

Ünnepi hagyománnyá vált, hogy karácsonykor a Nemzeti Filharmonikusok a Művészetek Palotájával együttműködésben adja elő A diótörőt, más-más művészeti csoportokkal, társulatokkal közösen. A Csajkovszkij balettje alapján készült, sokféle technikát felvonultató pantomim- és bábjáték kicsiknek, nagyobbaknak és szüleiknek egyaránt élvezetes szórakozást nyújt a karácsony utáni pihenésben. A művet a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója, Kocsis Zoltán dirigálja.

Annak idején a szentpétervári Cári Színházak Csajkovszkij-rajongó főigazgatója egy nagy sikerű széria után olyan balettet kívánt színre vinni, amely pompában, kidolgozottságban minden addigit felülmúl. E. T. A. Hoffmann méltán népszerű karácsonyi meséjére esett a választás, a koreográfiát a nagy hírű Petipa készítette el, jelentősen átalakítva az eredeti történetet. Zeneszerzőnek természetesen ismét Pjotr Iljics Csajkovszkijt kérték fel, aki életművének legszebb zenéit adta ennek a balettnek. Az 1960-as évek végétől óriási népszerűségnek örvend A diótörő, és mára a Nemzeti Filharmonikusok évadának is elengedhetetlen része lett a karácsonyi előadás. Ahogyan az is hagyomány, hogy a mű nem balett formájában kerül színre: a közönség 2014-ben is a Budapest Bábszínház lenyűgöző produkcióját élvezheti a Müpában.

A most látható előadás első változata 1978-ban készült, rendezője a magyar bábművészetben iskolateremtő Szőnyi Kató volt. Az 1997-es felújítást - amelyet már két alkalommal láthatott a Müpában is a közönség a Nemzeti Filharmonikusok élő zenei kíséretével - Meczner János jegyzi, aki az eredeti mű erényeit megtartva azt az új kor követelményeihez alkalmazta. A bábok és maszkok a Jászai Mari-díjas Bródy Vera munkáját dicsérik, akinek nevéhez egyebek mellett olyan, generációk által ismert szeretett mesefigurák kötődnek, mint Mazsola bábfigurája, a Fából faragott királyfi és Misi Mókus.

A Csajkovszkij-muzsikára készült, világot bejárt előadás igazi gyöngyszem: a színpadon a Diótörő és az Egérkirály története, a Drosselmeyer család karácsonyi ünnepi hangulata, az álombeli, földrészeken átívelő utazás, az egerek és a herceg harca mind-mind megelevenednek. A szövegkönyv jelentős eltéréssel követi a novellát és a balettet, például Mária hercegnő és Diótörő herceg esküvőjüket követően hosszú csodás utazásra indulnak; útjuk célja nem a babák birodalma, hanem idegen tájak felfedezése.

A barátságosan bumfordi óriásbábok és maszkok, a bájos tárgyanimáció, titokzatos feketeszínház a fantázia birodalmába röpítenek, a sokféle bábtechnikának köszönhetően az előadás játékossága kimeríthetetlen. A színészek a biedermeier korra utaló jelmezeikben érkeznek a színpadra, ahol magukra öltik az óriásbábukat, a maszkokat, és elkezdődik a jól ismert karácsonyi történet. A hatalmas fa árnyékában, az álomban azonban minden „báb méretűre" zsugorodik össze, és egy csodákkal és izgalmakkal teli világba röpülhetnek el a nézők.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.