Zenés színház

Újrafazonírozott Szerencsés flótás

2012.08.02. 14:41
Ajánlom
Az 1955-ben bemutatott, és azóta elfeledett operett augusztusban Csipkerózsika-álmából éled újjá a Városmajorban. Lehet-e, kell-e belőle kortárs darabot írni?

Az ötvenes években olyan magyar operettek születtek, mint az Aranycsillag, a Palotaszálló, a Csínom Palkó, a Szelistyei asszonyok, az Állami áruház, a Boci-boci tarka, a Két szerelem, a Párizsi vendég, a Szabadság, szerelem, a Valahol délen..., a Kard és szerelem, a Bástyasétány 77, a Vők iskolája, a Három tavasz. Elenyésző kivétellel csak a premierjeiket jegyzik a színházi almanachok, szinte mindegyikük története a korhoz kötött: villany bevezetése előtt álló falu dolgos munkásokkal és retrográd reakciósokkal, ugyanez a leosztás egy állami nagyáruházban, egykori kastélyból átalakított SZOT-üdülőben nyaraló munkások hétköznapjai, lakodalmi feketevágás a matyóföldi faluban, a bő terméshozam betakarítása előtt álló állami gazdaság segítséget kér az aratáshoz a szomszéd bányászoktól, az emigráns magyar zeneszerző és a disszidens lokáldizőz kalandjai Dél-Amerikában, a lakáskiutalás viszontagságai.

A Szerencsés flótás is ennek az évtizednek a terméke. Bemutatója 1955. március 23-án volt a Fővárosi Kis Színpadon, a Vidám Színpad Kamaraszínházában. (További bejegyzést nem is találunk a darabból a Színházi adattárban.) A szöveget Békeffy István és Szenes Iván írták, a zenét Fényes Szabolcs komponálta. Az előadást a színészként is ismert Horváth Tivadar rendezte, a produkcióban Pongrácz Imre, Madaras Vilma, Kabos László, Lorán Lenke, Kazal László, Alfonzó, Turay Ida, Benedek Tibor, Anday Béla, Viola Mihály, Fehér György, Réti Katalin, Forgács László közreműködtek. "A cselekmény egy fodrászatban és a Csalogány nevű budai étteremben játszódik. A finom humorú korrajz szerelmi egymásra találásokról, lottónyereményről, a munkás hétköznapokról és a jól megérdemelt szórakozásról mesél. A pörgő párbeszédekből helyenként ugyan átsejlenek a hatvanas évek, de a szöveg egészében meglepően mai hangzású" - szól a Budapest Bár zenészei, a HOPPart Társulat, a Katona József Színház és a TÁP Színház színészeinek közreműködésével készülő előadás ajánlója. Arról, hogy mennyire áll meg a lábán a történet, és milyen beavatkozásokra volt szükség ahhoz, hogy ne egy poros, kopogó szövegű sztori vagy negédes nosztalgiadarab, kortárs operett kerüljön a közönség elé, Sebők Bori dramaturggal beszélgettünk.

- Ez egy könnyű, nyári történet, a kor társadalmi és politikai helyzetére való különösebb utalások nélkül. Két szerelmespár, egy fodrászüzlet, egy Csalogány nevű étterem kerthelyisége, és egy lottófőnyeremény - ennyi. Kicsit olyan mintha nem is az 55-ös Magyarországon játszódna, hanem egy külső, zavaró tényezőktől hermetikusan elzárt idilli világban. Egy dolgot leszámítva, amely minden kor minden emberének központ problémája: ez pedig a pénz és méginkább a pénztelenség. Mi erre a szálra rá is erősítettünk. Izgalmas még a darabban, hogy a Péter nevű főszereplőt, akit Fekete Ernő alakít, nem a külső körülmények összejátszása, hanem saját maga, a félelmei és gátjai akadályozzák, abban hogy beteljesítse vágyait és boldogan élhessen szerelmével. Azt képzeli, hogy Ilonka, az imádott manikűrös lány nem szereti őt. Pedig szereti. Péter parázik és gyanakszik, tudat alatti látomásai vannak, amelyek az előadásban életre is kelnek. A konfliktus tehát a valóság és egy paranoiától eltorzult képzeletvilág ütközésében feszül. Ez volt az első, ami megfogott minket a darabban, ezen a nyomon indultunk el. Természetesen belenyúltunk a szövegbe annak érdekében, hogy egy mai néző számára is működjön a humora, és hogy kidomborítsuk azokat az aspektusait, amelyeket izgalmasnak találtunk. Az eredeti darabban vannak olyan mondatok, poénok, amiken ma már egyáltalán nem tudunk nevetni hiányzik mögülük a kontextus, más a beszédmód, vagy egyszerűen nem jók. Ezek helyett mai vicceket, poénokat kerestünk. Vagy éppen a jellegzetes mondatokat meghagyva és ironikusan felmutatva idézzük meg a kort - magyarázza Bori.

A Szerencsés flótás 2012-es változatában az áthangszerelt zene és a zenekar is dramaturgiailag integránsabbá válik, és az előadók, a Budapest Bár zenészei is komoly súlyt kapnak: nem csak kísérik az épp éneklő színészeket vagy a Gergye Krisztián koreográfiájára táncoló táncosokat. A zenészek kisebb szerepekben is feltűnnek, és a három énekes Német Juci, Behumi Dóri és Kollár Laci színészként is megcsillantja tehetségét a produkcióban. Az előadás azzal is reflektál a színházi helyzetre, hogy megjelenik benne egy , kor jellegzetes figurája, akit Fekete Ádám játszik. Ádám, egy mozgássérült fiú, aki a TÁP varieték visszatérő szereplője, hihetetlen színpadi erővel, bájjal és humorral képvisel egy mai nézőpontot. Alakja izgalmasan kapcsolódik a főhős figurájához is. Az ő egészséges önértékelése és kiállása ellenpontozza Péter dadogását és önkorlátozó mechanizmusait.

Adódik a kérdés, hogy a zenészek és a színháziak hogyan kommunikálnak, mennyire értik egymás nyelvét, mennyire azonos vagy eltérő a próbamódszerük. Bori elmondásából kiderül, hogy az olimpia kulturális eseményeit is megjárt zenészek és a színészek összecsiszolódására több idő kellett. A zenészeknek, akikkel egyébként nagyon élvezetes volt a közös munka, meg kellett szokniuk hogy a színházban másféle pontosságra és ismétlésre van szükség, mint az ő próbáikon, hogy itt több dologra, nemcsak egymásra, hanem a színházi jelekre is figyelniük kell, és ez sokszor mechanikus vagy unalmas. Megerősíti azt a feltételezésemet, hogy a két társaság más nyelvet beszél, de mivel Vajdai Vilmos rendezése zenei szerkesztésű, effektek, ismétlések tarkítják, és néhol a szöveget is zeneként fogja fel, szerencsésen találkozott a színháziak és a zenészek világa.

A végeredmény augusztusban három estén látható a Városmajorban, aki esetleg lemarad róla, ősztől a Thália Színházban nézheti meg a slágerekkel teli darabot. A sokféle helyről érkező előadók minden bizonnyal érdekes összetételű közönséget eredményeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz poén, ami ne találna célt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.