Zenés színház

Újrafazonírozott Szerencsés flótás

2012.08.02. 14:41
Ajánlom
Az 1955-ben bemutatott, és azóta elfeledett operett augusztusban Csipkerózsika-álmából éled újjá a Városmajorban. Lehet-e, kell-e belőle kortárs darabot írni?

Az ötvenes években olyan magyar operettek születtek, mint az Aranycsillag, a Palotaszálló, a Csínom Palkó, a Szelistyei asszonyok, az Állami áruház, a Boci-boci tarka, a Két szerelem, a Párizsi vendég, a Szabadság, szerelem, a Valahol délen..., a Kard és szerelem, a Bástyasétány 77, a Vők iskolája, a Három tavasz. Elenyésző kivétellel csak a premierjeiket jegyzik a színházi almanachok, szinte mindegyikük története a korhoz kötött: villany bevezetése előtt álló falu dolgos munkásokkal és retrográd reakciósokkal, ugyanez a leosztás egy állami nagyáruházban, egykori kastélyból átalakított SZOT-üdülőben nyaraló munkások hétköznapjai, lakodalmi feketevágás a matyóföldi faluban, a bő terméshozam betakarítása előtt álló állami gazdaság segítséget kér az aratáshoz a szomszéd bányászoktól, az emigráns magyar zeneszerző és a disszidens lokáldizőz kalandjai Dél-Amerikában, a lakáskiutalás viszontagságai.

A Szerencsés flótás is ennek az évtizednek a terméke. Bemutatója 1955. március 23-án volt a Fővárosi Kis Színpadon, a Vidám Színpad Kamaraszínházában. (További bejegyzést nem is találunk a darabból a Színházi adattárban.) A szöveget Békeffy István és Szenes Iván írták, a zenét Fényes Szabolcs komponálta. Az előadást a színészként is ismert Horváth Tivadar rendezte, a produkcióban Pongrácz Imre, Madaras Vilma, Kabos László, Lorán Lenke, Kazal László, Alfonzó, Turay Ida, Benedek Tibor, Anday Béla, Viola Mihály, Fehér György, Réti Katalin, Forgács László közreműködtek. "A cselekmény egy fodrászatban és a Csalogány nevű budai étteremben játszódik. A finom humorú korrajz szerelmi egymásra találásokról, lottónyereményről, a munkás hétköznapokról és a jól megérdemelt szórakozásról mesél. A pörgő párbeszédekből helyenként ugyan átsejlenek a hatvanas évek, de a szöveg egészében meglepően mai hangzású" - szól a Budapest Bár zenészei, a HOPPart Társulat, a Katona József Színház és a TÁP Színház színészeinek közreműködésével készülő előadás ajánlója. Arról, hogy mennyire áll meg a lábán a történet, és milyen beavatkozásokra volt szükség ahhoz, hogy ne egy poros, kopogó szövegű sztori vagy negédes nosztalgiadarab, kortárs operett kerüljön a közönség elé, Sebők Bori dramaturggal beszélgettünk.

- Ez egy könnyű, nyári történet, a kor társadalmi és politikai helyzetére való különösebb utalások nélkül. Két szerelmespár, egy fodrászüzlet, egy Csalogány nevű étterem kerthelyisége, és egy lottófőnyeremény - ennyi. Kicsit olyan mintha nem is az 55-ös Magyarországon játszódna, hanem egy külső, zavaró tényezőktől hermetikusan elzárt idilli világban. Egy dolgot leszámítva, amely minden kor minden emberének központ problémája: ez pedig a pénz és méginkább a pénztelenség. Mi erre a szálra rá is erősítettünk. Izgalmas még a darabban, hogy a Péter nevű főszereplőt, akit Fekete Ernő alakít, nem a külső körülmények összejátszása, hanem saját maga, a félelmei és gátjai akadályozzák, abban hogy beteljesítse vágyait és boldogan élhessen szerelmével. Azt képzeli, hogy Ilonka, az imádott manikűrös lány nem szereti őt. Pedig szereti. Péter parázik és gyanakszik, tudat alatti látomásai vannak, amelyek az előadásban életre is kelnek. A konfliktus tehát a valóság és egy paranoiától eltorzult képzeletvilág ütközésében feszül. Ez volt az első, ami megfogott minket a darabban, ezen a nyomon indultunk el. Természetesen belenyúltunk a szövegbe annak érdekében, hogy egy mai néző számára is működjön a humora, és hogy kidomborítsuk azokat az aspektusait, amelyeket izgalmasnak találtunk. Az eredeti darabban vannak olyan mondatok, poénok, amiken ma már egyáltalán nem tudunk nevetni hiányzik mögülük a kontextus, más a beszédmód, vagy egyszerűen nem jók. Ezek helyett mai vicceket, poénokat kerestünk. Vagy éppen a jellegzetes mondatokat meghagyva és ironikusan felmutatva idézzük meg a kort - magyarázza Bori.

A Szerencsés flótás 2012-es változatában az áthangszerelt zene és a zenekar is dramaturgiailag integránsabbá válik, és az előadók, a Budapest Bár zenészei is komoly súlyt kapnak: nem csak kísérik az épp éneklő színészeket vagy a Gergye Krisztián koreográfiájára táncoló táncosokat. A zenészek kisebb szerepekben is feltűnnek, és a három énekes Német Juci, Behumi Dóri és Kollár Laci színészként is megcsillantja tehetségét a produkcióban. Az előadás azzal is reflektál a színházi helyzetre, hogy megjelenik benne egy , kor jellegzetes figurája, akit Fekete Ádám játszik. Ádám, egy mozgássérült fiú, aki a TÁP varieték visszatérő szereplője, hihetetlen színpadi erővel, bájjal és humorral képvisel egy mai nézőpontot. Alakja izgalmasan kapcsolódik a főhős figurájához is. Az ő egészséges önértékelése és kiállása ellenpontozza Péter dadogását és önkorlátozó mechanizmusait.

Adódik a kérdés, hogy a zenészek és a színháziak hogyan kommunikálnak, mennyire értik egymás nyelvét, mennyire azonos vagy eltérő a próbamódszerük. Bori elmondásából kiderül, hogy az olimpia kulturális eseményeit is megjárt zenészek és a színészek összecsiszolódására több idő kellett. A zenészeknek, akikkel egyébként nagyon élvezetes volt a közös munka, meg kellett szokniuk hogy a színházban másféle pontosságra és ismétlésre van szükség, mint az ő próbáikon, hogy itt több dologra, nemcsak egymásra, hanem a színházi jelekre is figyelniük kell, és ez sokszor mechanikus vagy unalmas. Megerősíti azt a feltételezésemet, hogy a két társaság más nyelvet beszél, de mivel Vajdai Vilmos rendezése zenei szerkesztésű, effektek, ismétlések tarkítják, és néhol a szöveget is zeneként fogja fel, szerencsésen találkozott a színháziak és a zenészek világa.

A végeredmény augusztusban három estén látható a Városmajorban, aki esetleg lemarad róla, ősztől a Thália Színházban nézheti meg a slágerekkel teli darabot. A sokféle helyről érkező előadók minden bizonnyal érdekes összetételű közönséget eredményeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz poén, ami ne találna célt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Foci a színpadon és élőben – különleges előadásra készül a Puskás musical csapata

Rendhagyó előadásnak lehetnek szemtanúi a Puskás musical június 19-i előadására jegyet váltó nézők: jegyükért ugyanis az előadás megnézése mellett a Magyarország-Franciaország EB-mérkőzést is élőben szurkolhatják végig.
Zenés színház hír

A Pécsi Nemzeti Színház újraalkotja a szabadtéri színház fogalmát – indul a #színháztér projekt

Júniusban a pécsi teátrum művészei nyakukba veszik Baranya megyét, hogy szó szerint az utcára vigyék a színházat. A miniszter félrelép telt házas premierjével újranyitó intézmény ingyenesen látogatható Erkélykoncertekkel és klasszikus produkciókkal várják a szórakozni vágyókat.
Zenés színház bécs

Cecilia Bartoli is fellép a bécsi Operaház új évadában

Öt saját produkcióval, a Monte-Carlói Opera vendégelőadásával, gyermekoperával és három balettpremierrel is készül a Bécsi Állami Operaház a 2021/22-es szezonra. Az új évad egyik szenzációja, a világhírű olasz mezzoszoprán, Cecilia Bartoli debütálása a bécsi színpadon.
Zenés színház ajánló

Idén (is) online jelentkezik a Budapesti Wagner-napok

Világsztárok közreműködésével élőben közvetített, operarészletekből összeállított koncertekkel, dalesttel, valamint a 2019-ben felújított Nibelung gyűrűje tetralógia felvételének első nyilvános közzétételével jön a Budapesti Wagner-napok a Müpa Home felületein.
Zenés színház hír

A közösségi élményről is szól az Operaház következő évada

Tizenhét bemutatóval várja a közönséget az új évadban a Magyar Állami Operaház, amely a 2021/22-es szezonban az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett megnyitja a felújított Andrássy úti anyaintézményét is. A három helyszínre tervezett tizenkét egész estés és öt egyfelvonásos új produkció mellett visszatérnek a népszerű ifjúsági programok és előadássorozatok is, miközben olyan nemzetközi hírű művészek lépnek színpadra, mint Plácido Domingo, Patricia Petibon, Lawrence Brownlee, vagy épp Sir Willard White.