Zenés színház

Ultimaráció

2005.11.30. 00:00
Ajánlom
A Szobaszínház terébe lépve a nézőt kényelmetlen érzés fogja el. Mindössze egy pianínó és egy zongora foglalja el a színpadot, de a kicsi térben már ez is zsúfoltnak hat. A nézőtérre jutáshoz alig tíz lépést szükséges megtenni a bejárattól, de háttal a földön fekvő, egyszerre korabeli és időtlen ruhákat viselő, csukott szemű embereket kell kerülgetni, akiknek a cipője le van véve, és akkurátusan melléjük van téve (jelmez: Nemes Takách Kata m.v.).

Bálint szerepében: Szabó Máté

Ez a nagyon erős kép óhatatlanul is az értelmetlen halált halt, ártatlan áldozatokra asszociáltat. Majd szinte üvöltve megszólal a hangszórókból a fasizmus és a nemzetiszocializmus diadalát hirdető rádióközvetítés, és ahogy a szereplők nem menekülhettek, úgy a néző sem vonhatja ki magát a lassan ötvenéves darab hatása alól.

Merész ötletnek tűnhet musicalt ilyen intim térbe helyezni, egyetlen zongora élő kíséretével előadni, de épp ez az eszköztelenség, valamint az a feszültség, ami a Szobaszínház méretei és a darabban elhangzó kérdés – „Érzed ezeknek a nagy méreteknek a pátoszát?” – között uralkodik, indítja be a nézői fantáziát. (Hiszen a darabban arról van szó, hogy a szereplők egy üres villában húzzák meg magukat, és próbálják átvészelni a nehéz időket.) Minden nyomasztóan fekete: a falak, ahova krétával felíródnak a hiányzó képek festői Csontvárytól Picassóig, a padló, ahova a bokhara körvonalát rajzolják, a valós bejárati ajtó és az ablakok.

Horváth Patrícia rendezésében nincs semmi érzelgősség, patikamérlegen adagolt a humor, több a szomorúság, a keserű kilátástalanság, és elsősorban a nőkre, az ő személyes tragédiáikra koncentrál. Bálint, a költő (Szabó Máté) lenne a darab főszereplője, (a darabot Radnóti Miklós sorsa ihlette), mégis a feleség, Júlia (Kerekes Vica) szemszögéből látjuk a megalkuvás nélküliség tragédiáját. A nő tudatosabb és a következményekkel számoló személyiség, egyedül maradása, a magány vállalása, reményei és félelmei kidolgozottabbak, mint a férfi kételyei. Szabó Máté türkiz színű szemében valami eszelős tűz lobog, de az ő Bálintja irányíthatatlanul sodródik az eseményekkel a tragédia felé.


Sztárek Andrea

„Várd ki ezt az éjszakát” – énekli Sztárek Andrea a szépasszonyok minden tapasztalatával. Melittája tudja, kinek mit kell játszani. Búcsúdalában nem nosztalgia van, hanem valaminek az örök érvénnyel való lezárása. Andrássy Máté e.h. életművész Viktora elegáns, könnyed, cinikus. Mindent tud az életről, a túlélésről. Jó hangi adottságairól pedig már a Poppea megkoronázása egyetemi vizsgaelőadásában is tanúbizonyságot tett. A Planta-dalban fanyar humor helyett a túlélés egyetlen eszközébe való kapaszkodás van. A költők nem azért játszanak a szavakkal, mert örömük telik benne, hanem mert ez az utolsó reményük az életben maradásra. Remek karakterábrázolást nyújt Zelei Gábor, Horváth Gábor és Molnár László.

Szegilongi bíró (Mészáros István) egyszerre maróan gúnyos jogalkalmazó és lúzer férj. Barabás Botond Henker századosa egy pillanat alatt válik kiszolgáltatott helyzetű gyilkos katonaszökevényből újra vérengző vadállattá. A szerelmi vallomások dalainak játékos koreográfiáját (Lisztóczky Hajnalka m.v.) ellenpontozza a Vita a humanizmusról párbajszerű mozgássora, és az elsötétítési rendelet ellenére a nyitott ablakok előtti, „mozgó célpont”-szerű ide-oda lépegetés.

Az 1961-ben bemutatott első magyar musical szerzői, Ránki György, Hubay Miklós és Vas István nem ismerték az amerikai műfaji hagyományokat, a darab felépítése inkább a brechti-weilli világot követi. Még közel volt a háború, a nézők maguk is megtapasztalták, mit jelentenek az ostrom borzalmai, mit jelent állandóan menekülni. Aki ma ül a nézőtéren, a második világháborút már inkább csak a történelemkönyvekből ismeri, de a közelmúlt és a jelen eseményei még mindig aktuálissá teszik a barbárság közepette, a halál árnyékában még erősebbé váló szerelmet és barátságot. A tapsrendben a szereplők meghajláskor egymás kezébe adnak egy gyertyát. Emlékezzünk, és ne felejtsünk.

(2005. november 23. Szolnoki Szigligeti Színház; Ránki György-Hubay Miklós-Vas István: Egy szerelem három éjszakája; Bálint: Szabó Máté, Júlia: Kerekes Vica, Viktor: Andrássy Máté, Dr. Szegilongi Lajos, bíró: Mészáros István, Melitta, a felesége: Sztárek Andrea, Henker Frigyes, százados: Barabás Botond, Szelíd költő: Zelei Gábor, Szigorú költő: Horváth Gábor, Normális költő: Molnár László; dramaturg: Várady Zsuzsa e.h.; jelmez: Nemes Takách Kata m.v.; zenei vezető: Rácz Márton; koreográfus: Lisztóczky Hajnalka m.v.; rendezőasszisztens: Deme Gábor; rend.: Horváth Patrícia m.v.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Ifjú Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
Zenés színház magazin

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Zenés színház női karmester

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.