Zenés színház

Urbánus mai mese

2011.12.05. 15:07
Ajánlom
Tracollo a bonyodalmak közepette a genfi törvényre hivatkozik, a vászon árnyjátékán késes üldözés folyik, a végkifejlet héttérképe pedig (most éppen) tévén meccset néző férfitársaságot mutat.

Livietta e Tracollo című buffo-intermezzót Pergolesi a Hadrianus Szíriában című komoly operája szüneteire komponálta, és Erzsébet spanyol királynő születésnapja alkalmából mutatták be Nápolyban. Ez - mármint az, hogy egy hosszabb és emelkedettebb hangvételű mű felvonásai között elhangozzék egy rövid, vidám közjáték - bevett gyakorlat volt a 18. században, olyannyira, hogy a jóval nagyobb karriert befutott Az úrhatnám szolgáló is buffo-intermezzónak készült eredetileg.

A hajdani, kevés szereplős közjátékokat ma általában kisoperának mondjuk, s jó néhány nyári fesztivál kutatja elő azokat, mint elfeledett gyöngyszemeket. Pedig annak idején igen sikeresek és játszottak voltak, a Livietta e Tracollo népszerűsége például keletkezése után húsz évig töretlenül tartott. A darab újabban reneszánszát éli nem csak Európában, de Magyarországon is, ahol 2004-ben elsőként Anger Ferenc állította színpadra Sárospatakon a Zempléni Fesztivál keretében, hat év múlva pedig a debreceni Opera Comica Lasagna mutatta be a zeneszerző születésének 300. évfordulóját megünneplendő. Ugyanez az ok késztette a szegedi alkalmi társulást, a Barboncás Egyesület és a barokk zenét játszó Zenergia Együttes tagjait, valamint a vendégművészeket a darab bemutatására, amely végül 2011-re csúszott át.

A rendező, Kiss Ágnes, saját bábművész múltjából és alternatív színházas jelenéből következően mintegy összművészeti bemutatót tervezett, kikerülve a hagyományos értelemben vett lejárós-eljátszós történetmesélést. Helyette a (valójában) cselekménytelen operácska kimondatlan rétegeit, azaz a tettek mozgatórugóit és a szerelmespár kendőzetlen vágyait mutatta meg látványban, s színészi játékban egyaránt. A mögöttes tartalmak kivetítődése többek között árnyjáték formájában zajlik - az előadásban kizárólag ily módon részt vevő - néma szereplő szolgák (Balasi Jolán és Nikodémusz Hajnalka bábszínészek) által. De ezt a célt szolgálják a háttérre vetített, asszociatív, képregény stílusú rajzok s montázsolt fotók is, továbbá a színpad közepén álló egyetlen berendezési tárgy, az "egyszer fent, másszor lent"-et jelképező mérleghinta, s nem utolsó sorban a stilizált és a mimusjáték határán mozgó színészi jelenlét. Általuk nyernek alakot a kimondott szónak olykor nagyon is ellentmondó, rejtett lélekállapotok, s így vetítődik előre (a projektor révén szó szerint) a párkapcsolat vágyott-rettegett jövőképe, a happy end múltával esedékes helyzet. Mert hiszen ez az opera is arról szól, amiről a többi vígopera: miként végzik egymás karjában annyi cselszövés és bosszú után az egymásnak termett szerelmesek.

Az eredeti népies idill helyett Kiss Ágnes - sorok mögötti - olvasatában egy mai koordináták közé helyezett burleszket kapunk, amely a felszíni játék mellé a jellemek burkolt mélységeit is az előadásba emeli igencsak vérbő, fekete humorral. Anger Ferenc fordítása egyszerűen frenetikus, azon kívül, hogy eleven köznapiság jellemzi, bővelkedik kortárs kiszólásokban. A paraszti vaskosság nála urbánus folklórrá alakul, így maisága okán a librettó külön élvezeti cikké nő, amit a közönség hálásan lereagál, valószínűleg hasonló intenzitással, mint a kétszázhetvenöt évvel ezelőtti elődök a mű bemutatásának az idején.

Tracollo szerepében egyenesen lubickol Cseh Antal. A figurát hézag nélkül húzza saját habitusára, élvezettel játssza a svihákot, és teljesíti a rendező antioperás kéréseit, ha kell bicikliző mozdulatokkal, máskor libikókázva, esetleg a színpadnyílás szélébe kapaszkodva énekel. Dulics Tímea Livitta szerepében minden szempontból illő párja, jól hozza a talpraesett, bosszúszomjas, de ügyesen számító nőt, s bár színpadi rutinja csekélyebb Cseh Antalénál, a közös-kölcsönös játékkedv, s összepasszoló, telt énekhangjuk élvezetessé teszi kettősüket.

Míg a fent említett két magyarországi bemutató zongorakísérettel zajlott, a szegedi előadás a Zenergia Együttes közreműködésével valósult meg, amelynek tagjai Pergolesi zenéjének interpretálása mellett aktív közreműködői az előadásnak. A csembaló mellett ülő Rátkai András például nyitányt komponált az operácska elé, az előadás folyamán pedig Fazekas-Keszera Ágnes (brácsa), Greksa Márta (hegedű), Szabó Dóra (cselló) és Szvetnyik Margit (hegedű) egy-egy megjegyzéssel verbálisan is reagálnak Tracollo kételyeire.

A produkciót teljesen kézenfekvően a Kövér Béla Bábszínház fogadta be, s a szórólapon a rendező a darab műfaji meghatározásaként az "opera félárnyékban" kifejezést használja. Pontos a definíció, hiszen az előadás egyként utal a technikára, s a lélek sötét rejtelmeire.


Livietta e Tracollo - Kövér Béla Bábszínház, Szeged

Szerző: G. B. Pergolesi

Magyar szöveg: Anger Ferenc

Szereplők:

Livietta: Dulics Tímea

Tracollo: Cseh Antal

Zenészek: Fazekas-Keszera Ágnes - brácsa, Greksa Márta - hegedű, Szabó Dóra - cselló, Szvetnyik Margit - hegedű, Rákai András - csemballó, korrepetitor

Bábosok: Nikodémusz Hajnalka, Balasi Jolán

Látvány: Simon Ágnes, Varga Gábor Farkas

Díszlet: Kiss Attila Etele

Jelmez: Szűcs Eszter Anita, Német Ilona

Asszisztens: Tóth Andrea

Fény, hang: Harmath Sándor, Hímer István

Rendezte: Kiss Ágnes

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.