- Az est elnevezése Férfiak célkeresztben. Mi alapján állt össze a koncepció?

- Dubrovay László Váltságdíj és Vidovszky László Nárcisz és Echó című műveihez kerestünk egy közös nevezőt, hívószót. Az egyik vígopera, pozitív végkifejlettel, a másik egy tragikus kisopera, amely Nárcisz halálával végződik, de mindkettőben masszívan benne van a férfi-nő viszony: az egyikben szexéhes nők, a másikban nimfák zavarják össze alaposan a férfiakat.

- A történet az első esetében meglehetősen pikáns: kielégületlen asszonyok csapata elrabol valakit...

- ... méghozzá egy kormányzófőnököt, és ezért összeül egy válságstáb. Oratorikusan, olaszul ez a mű 1999-ben már elhangzott a Vígadóban, de színpadon még nem szerepelt, úgyhogy ebben az értelemben ősbemutató. Baranyi Ferenc felújította a librettót, és elrepítettük a történetet Dél-Amerikába. A válságstáb váltságdíjat ajánl szeretett vezetőjéért, de a nőknek igazából egy nagyon kis összegre van csak szükségük, mert a főnök bizonyos problémákkal küszködik, és arra, amire akarták, nem tudják használni. A főnök ázsiója azonban nem érhet ilyen keveset, ezért a válságstáb feltornássza az összeget.

- Nehéz megállni a kérdést: mennyire nyíltan érvényesül a testiség az előadásban?

- Vad bacchanáliára nem kell számítani, nincsen szex a színpadon, a történet pont erről szól. (Nevet.) Sokkal inkább a humorról és az emberek kiszolgáltatottságának kifigurázásáról van szó. Ezzel szemben a Nárcisz és Echó olyan valós, mai problémákat jár körül, hogyan viszonyul a társadalom az egyes emberhez, hogyan válik kitaszítottái valaki, ha nem felel meg bizonyos normáknak. 

- Nárcisz, aki az önimádatról híres, itt most áldozattá válik?

- Ebben az olvasatban eredendően nem önimádó. Az igazi szerelmet, az igazi emberi kapcsolatokat keresi, nem  a testi szükségletek kielégítését célzó őrületet. Az elején még tetszik neki az Echó, aztán olyat lát, amivel nem akar azonosulni. Aszépséget, az igazat keresi, ezért utasítja el a nimfákat, akik emiatt átkot kérnek rá, amitől ő önimádó lesz.

- A Váltságdíjban ehhez hasonlóan rajzolódik ki az egyén, a hatalom és társadalom viszonya?

- Ha a Nárcisszal ebben a kérdésben párhuzamba szeretném állítani, akkor az önimádat itt is megnyilvánul: van egy idol, akiről kiderül, hogy nem is olyan, mint mások elképzelték. Ha az ember önmagáról, vagy a világ róla alkotott képe összeomlik, akkor az óhatatlanul olyan konfliktust szül, amit érdemes színpadra vinni. Ezt is boncolgatom a Váltságdíjban, de emellett meg kell tartani a humorát, a könnyedségét.

- Kortárs operákról lévén szó, mennyire lesz formabontó a színpadi megjelenítés?

- A Váltságdíjban megpróbáltam a mai kor lenyomatát, egy számítógépes őrültekházát megjeleníteni, ahol rengeteg az információ, jönnek-mennek a hírek. Használunk wifit, kivetítőt, lesz élő bejelentkezés. Ez a válságszoba, az a bunkerdíszlet változik majd át Nárcisz nyíltabb világává, amely inkább egy képzőművészeti installáció, egy tükörlabirintus, amelyben az ember mindig önmagával találkozik. Mindenképp azt szerettem volna - és ebben a tervező, Turi Erzsi partnerem volt - hogy az első legyen realisztikusabb, és ez változzon át a másodikban egy szürreális képpé.

- Korábban az Operettszínházban az operák, például három éve Puccini Gianni Schicchije és a Mario és a varázsló nagyszínpadon szerepeltek. A Férfiak célkeresztben"hogyhogy a Raktárszínpadon lesz látható?

- Annyira intim mind a két történet, hogy szerintünk sokkal jobban érvényesülnek egy ilyen típusú színházi térben. A Miskolci Operafesztiválon nagyszínpadra kerül fel mindkét előadás, a Váltságdíj pedig teljes nagyzenekaros feldolgozásban fog megszületni. Most még csak két zongora kíséri. A Nárcisz és Echót eleve kis partitúrára írta a szerző.

- A közönségük könnyedebb műfajokhoz szokott. Mennyire lesz befogadható a zene?

- DubrovayVáltságdíja kifejezetten jól megszerkesztett, dramatikus zene, amiben nagyon könnyen lehet rendezni, mert rengeteg konkrét zenei instrukciót ad. Ha meg kellene fejtenem, a férfiaknak a szögletessége, a nőknek a bája, a gömbölydedsége van belefogalmazva, és a kettő nagyon szépen elkülönül: a női dallamok dallamosabbak, a férfiak merevek, adott pillanatban kiszolgáltatottak. Ez a stílus nehezebben befogadható, a történet viszont szórakoztatóbb, mint a Nárciszban, ahol sokkal dallamosabbak a megoldások, és olyan elementárisan sodró történet van, amely rengeteg asszociációra ad lehetőséget az alkotónak.

- Elfújta a szél, Veled, Uram!, Szerdán tavasz lesz, Erdei kalamajka - sok mindent rendezett már az Operettszínházban. Ez az első operaelőadása?

- Egy operát már rendeztem Pécsett, Donizetti Boleyn Annáját. Kortárs operát viszont még nem, ezért is örülök a lehetőségnek, hogy Kerényi Miklós Gábor rám bízta ezeket a műveket. Már mind a két darabot tudom oda-vissza, ami azért jó, mert nem kérek olyat az énekesektől, amit ne tudnának megcsinálni. Ha én fejen állva ki tudom énekelni a kétvonalas H-t, akkor ők is... Ennek az az előzménye, hogy a musicalének mellett tanultam klasszikus éneket is, sőt, jazzt is, és ez nagyon fontos egy zenés rendező esetében. Sokáig azt akarták, hogy menjek konziba, és legyek operaénekes, de ez ellen tiltakoztam. Viszont a megszerzett tudást ilyenkor jól kamatoztatom.

- Mennyire kerülnek "célkeresztbe" a férfiak, mit tudunk meg róluk az este folyamán?

- Azt, hogy mi, férfiak végtelenül önzőek vagyunk, és az orrunk hegyénél nem látunk tovább. Olyan dolgok, pillanatok mellett megyünk el, amiket meg kéne élni, és erre csak későn döbbenünk rá. Tehát alapvetően ez egy olyan este lesz az Operettszínházban, ahol az amazonok győznek...