Zenés színház

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

2018.11.15. 09:25
Ajánlom
Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.

Három darab hangzik el a 20. század első feléből a Teatro Massimo új produkciójában. Az estet Schönberg Kísérőzene egy filmjelenethez című, mintegy hétperces alkotás nyitja. Ez a problémás alkotás – lévén, hogy egy nemlétező mozgókép-jelenethez íródott – a rendező, Stefano Ricci számára épp megfelelő, hogy felvezesse vele a két egyfelvonásos operát: A sors kezét és A kékszakállú herceg várát.

Schönberg A sors keze (Die glückliche Hand) című egyfelvonásosa 1910-13 között született, és maga a zeneszerző írta a librettóját. Mindössze húsz perces; a cselekményben egy férfi arról panaszkodik, hogy a kedvese elhagyta egy másik, jobban, szebben öltözött gentleman miatt. Később a nő visszajön, a férfi visszafogadja, de a dolog megismétlődik. A nő egy követ rúg a férfi felé, amely szörnyeteggé válva a főszereplő hátára telepszik. Ezzel a nyitóképpel indul az opera, és ezzel is fejeződik be.

A kékszakállú herceg vára más szempontokból mutatja be ugyanezt a problémakört, és nagyobb teret is ad az értelmezésre. „A három mű nagyjából egy időben íródott” – avat be a programba Vajda Gergely a Fidelio megkeresésére. – „A Die glückliche Hand – más módon – , de hasonló a tematikájú, mint a Kékszakállú: vonzásokról, taszításokról, rossz emberi döntésekről szól.” A karmester elmondja, hogy Schönberg operájának női szerepe nem énekes szerep: „A kórus a férfi belső hangját adja, a nő pedig egy táncos – olyan, mint egy látomás.”

Arra a kérdésre, hogy miként viszonyul az olasz közönség a nem olasz gyökerű operairodalomhoz, Vajda Gergely így felel:

A Teatro Massimo Európa egyik legnagyobb operaháza, nemcsak méret szempontjából, hanem ambícióban is.

A Lulu, a Wozzeck is színpadra került már, a zenekara újzenei sorozatot is rendez. Érdeklődéssel várom ezt az előadást.”

A kékszakállú herceg vára című opera két énekese Schöck Atala és Bretz Gábor. „Schöck Atala debütál Juditként. Úgy vélem, amikor valaki először énekel egy szerepet, sokkal nyitottabb, mint amikor kész koncepcióval érkezik. Eddig egyszer dolgoztam az énekesnővel, a Magyar Állami Operaház Denevér-produkciójában.” A herceget alakító basszusénekessel sem most ismerkedtek meg: „Bretz Gábor Erkel István király c. operájának főszerepét énekelte a vezényletemmel és a Rádiózenekarral a Margitszigeten” – mondja, hozzátéve, hogy a közös munka igazán gyümölcsöző. „Ez nem utolsósorban az olasz ricci/forte alkotógárdának köszönhető, akik sajátos narratívába helyezték a három zenedarabot. Annyit már el tudok mondani, hogy sok mozgás lesz a színpadon, és a két operát egy prózai monológ köti össze.”

A produkciót a Teatro Massimo november 18-án mutatja be, de 20-án, 21-én, 25-én és 27-én is színpadra kerül.

Vajda Gergely: „Számomra Amerika volt a nagypályás foci”

Kapcsolódó

Vajda Gergely: „Számomra Amerika volt a nagypályás foci”

Az Egyesült Államok és Magyarország között osztja meg az életét, vezényel és zenét szerez, de ha valaki kastélyszobát adna neki, akkor sem vonulna vissza pulpitustól. Vajda Gergelyt Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki márciusban, ebből az apropóból beszélgetünk vele.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.