Zenés színház

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

2018.11.15. 09:25
Ajánlom
Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.

Három darab hangzik el a 20. század első feléből a Teatro Massimo új produkciójában. Az estet Schönberg Kísérőzene egy filmjelenethez című, mintegy hétperces alkotás nyitja. Ez a problémás alkotás – lévén, hogy egy nemlétező mozgókép-jelenethez íródott – a rendező, Stefano Ricci számára épp megfelelő, hogy felvezesse vele a két egyfelvonásos operát: A sors kezét és A kékszakállú herceg várát.

Schönberg A sors keze (Die glückliche Hand) című egyfelvonásosa 1910-13 között született, és maga a zeneszerző írta a librettóját. Mindössze húsz perces; a cselekményben egy férfi arról panaszkodik, hogy a kedvese elhagyta egy másik, jobban, szebben öltözött gentleman miatt. Később a nő visszajön, a férfi visszafogadja, de a dolog megismétlődik. A nő egy követ rúg a férfi felé, amely szörnyeteggé válva a főszereplő hátára telepszik. Ezzel a nyitóképpel indul az opera, és ezzel is fejeződik be.

A kékszakállú herceg vára más szempontokból mutatja be ugyanezt a problémakört, és nagyobb teret is ad az értelmezésre. „A három mű nagyjából egy időben íródott” – avat be a programba Vajda Gergely a Fidelio megkeresésére. – „A Die glückliche Hand – más módon – , de hasonló a tematikájú, mint a Kékszakállú: vonzásokról, taszításokról, rossz emberi döntésekről szól.” A karmester elmondja, hogy Schönberg operájának női szerepe nem énekes szerep: „A kórus a férfi belső hangját adja, a nő pedig egy táncos – olyan, mint egy látomás.”

Arra a kérdésre, hogy miként viszonyul az olasz közönség a nem olasz gyökerű operairodalomhoz, Vajda Gergely így felel:

A Teatro Massimo Európa egyik legnagyobb operaháza, nemcsak méret szempontjából, hanem ambícióban is.

A Lulu, a Wozzeck is színpadra került már, a zenekara újzenei sorozatot is rendez. Érdeklődéssel várom ezt az előadást.”

A kékszakállú herceg vára című opera két énekese Schöck Atala és Bretz Gábor. „Schöck Atala debütál Juditként. Úgy vélem, amikor valaki először énekel egy szerepet, sokkal nyitottabb, mint amikor kész koncepcióval érkezik. Eddig egyszer dolgoztam az énekesnővel, a Magyar Állami Operaház Denevér-produkciójában.” A herceget alakító basszusénekessel sem most ismerkedtek meg: „Bretz Gábor Erkel István király c. operájának főszerepét énekelte a vezényletemmel és a Rádiózenekarral a Margitszigeten” – mondja, hozzátéve, hogy a közös munka igazán gyümölcsöző. „Ez nem utolsósorban az olasz ricci/forte alkotógárdának köszönhető, akik sajátos narratívába helyezték a három zenedarabot. Annyit már el tudok mondani, hogy sok mozgás lesz a színpadon, és a két operát egy prózai monológ köti össze.”

A produkciót a Teatro Massimo november 18-án mutatja be, de 20-án, 21-én, 25-én és 27-én is színpadra kerül.

Vajda Gergely: „Számomra Amerika volt a nagypályás foci”

Kapcsolódó

Vajda Gergely: „Számomra Amerika volt a nagypályás foci”

Az Egyesült Államok és Magyarország között osztja meg az életét, vezényel és zenét szerez, de ha valaki kastélyszobát adna neki, akkor sem vonulna vissza pulpitustól. Vajda Gergelyt Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki márciusban, ebből az apropóból beszélgetünk vele.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.