Zenés színház

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

2018.11.15. 09:25
Ajánlom
Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.

Három darab hangzik el a 20. század első feléből a Teatro Massimo új produkciójában. Az estet Schönberg Kísérőzene egy filmjelenethez című, mintegy hétperces alkotás nyitja. Ez a problémás alkotás – lévén, hogy egy nemlétező mozgókép-jelenethez íródott – a rendező, Stefano Ricci számára épp megfelelő, hogy felvezesse vele a két egyfelvonásos operát: A sors kezét és A kékszakállú herceg várát.

Schönberg A sors keze (Die glückliche Hand) című egyfelvonásosa 1910-13 között született, és maga a zeneszerző írta a librettóját. Mindössze húsz perces; a cselekményben egy férfi arról panaszkodik, hogy a kedvese elhagyta egy másik, jobban, szebben öltözött gentleman miatt. Később a nő visszajön, a férfi visszafogadja, de a dolog megismétlődik. A nő egy követ rúg a férfi felé, amely szörnyeteggé válva a főszereplő hátára telepszik. Ezzel a nyitóképpel indul az opera, és ezzel is fejeződik be.

A kékszakállú herceg vára más szempontokból mutatja be ugyanezt a problémakört, és nagyobb teret is ad az értelmezésre. „A három mű nagyjából egy időben íródott” – avat be a programba Vajda Gergely a Fidelio megkeresésére. – „A Die glückliche Hand – más módon – , de hasonló a tematikájú, mint a Kékszakállú: vonzásokról, taszításokról, rossz emberi döntésekről szól.” A karmester elmondja, hogy Schönberg operájának női szerepe nem énekes szerep: „A kórus a férfi belső hangját adja, a nő pedig egy táncos – olyan, mint egy látomás.”

Arra a kérdésre, hogy miként viszonyul az olasz közönség a nem olasz gyökerű operairodalomhoz, Vajda Gergely így felel:

A Teatro Massimo Európa egyik legnagyobb operaháza, nemcsak méret szempontjából, hanem ambícióban is.

A Lulu, a Wozzeck is színpadra került már, a zenekara újzenei sorozatot is rendez. Érdeklődéssel várom ezt az előadást.”

A kékszakállú herceg vára című opera két énekese Schöck Atala és Bretz Gábor. „Schöck Atala debütál Juditként. Úgy vélem, amikor valaki először énekel egy szerepet, sokkal nyitottabb, mint amikor kész koncepcióval érkezik. Eddig egyszer dolgoztam az énekesnővel, a Magyar Állami Operaház Denevér-produkciójában.” A herceget alakító basszusénekessel sem most ismerkedtek meg: „Bretz Gábor Erkel István király c. operájának főszerepét énekelte a vezényletemmel és a Rádiózenekarral a Margitszigeten” – mondja, hozzátéve, hogy a közös munka igazán gyümölcsöző. „Ez nem utolsósorban az olasz ricci/forte alkotógárdának köszönhető, akik sajátos narratívába helyezték a három zenedarabot. Annyit már el tudok mondani, hogy sok mozgás lesz a színpadon, és a két operát egy prózai monológ köti össze.”

A produkciót a Teatro Massimo november 18-án mutatja be, de 20-án, 21-én, 25-én és 27-én is színpadra kerül.

Vajda Gergely: „Számomra Amerika volt a nagypályás foci”

Kapcsolódó

Vajda Gergely: „Számomra Amerika volt a nagypályás foci”

Az Egyesült Államok és Magyarország között osztja meg az életét, vezényel és zenét szerez, de ha valaki kastélyszobát adna neki, akkor sem vonulna vissza pulpitustól. Vajda Gergelyt Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki márciusban, ebből az apropóból beszélgetünk vele.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.