Zenés színház

Valami épül

2005.08.18. 00:00
Ajánlom
Kőműves Kelemen balladáját, a Déva várának felépítéshez szükséges asszonyáldozatról szóló közismert történetet használta fel alapanyagként Sarkadi Imre ötvenes években írott, töredékben maradt drámája. Harminc évvel később ezt egészítette ki Ivánka Csaba, aki a Szörényi-Bródy szerzőpárossal elkészítette a Kőműves Kelemen rockballadát, a műfaji megnevezéssel egyszerre utalva a mű zenei stílusára és irodalmi gyökereire. Újabb húsz év elteltével a Hadtörténeti Intézet udvarán a Honvéd Együttes Táncszínháza adta elő a darabot augusztus 5-én.

Jelenet az előadásból

A Szörényi-Bródy szerzőpáros művében megmaradt a balladai történet, a titokzatosság, a fojtó atmoszféra és számos népi elem, de a hangsúlyt Kelemen és Boldizsár szembenállására, a morális konfliktusra helyezték. Náluk a címszereplő az alkotás öröméért él, felelősséget is csak ezért hajlandó vállalni, a boldogság vagy boldogtalanság kérdése csak ennek fényében nyerhet számára értelmet. Racionalitás és idealizmus irányítja életét, ettől azonban másik világba kerül, hiszen a „népnek” kell valami megfoghatatlan, amiben hinni lehet. Boldizsár vele szemben a praktikus ember, aki szerint az építéshez nem szükséges lélek, aki szerint a valóságot és a földöntúli világot manipulatívan kell (ki)használni.

Az 1982-es ősbemutatónak egyfajta rejtett politikai üzenete is volt: a magyar történelem nagy fordulópontjainak felesleges emberáldozataira emlékeztettek. Mára ez a réteg teljesen lekopott, csak Szörényi Levente nyolcvanas éveket és a néhány évvel későbbi István, a király motívumait idéző zenéje, Bródy János – a Volt egyszer egy csapat szövegeivel ellentétben nem közhelyes, hanem valóban érzelmi és gondolati töltettel rendelkező – szövegei, illetve Novák Ferenc sodró, őserőt és fanatikus hitet sugárzó táncainak koreográfiája maradt.

A Honvéd Együttes előadásának a Hadtörténeti Múzeum udvara adott keretet: durva fából ácsolt színpad, kerítések, valami állványszerűség és más semmi: halott fa az élő fa alatt. A természet és a díszlet egybeolvad és együtt hat, egyszerűségükben keltik a lezáratlanság érzését. Kelthetnék a nyugtalanságét is, de a fojtó atmoszféra elvész, mintha túl sok lenne a levegő.

Kátai István játssza Kelement. Van benne erő, fanatikus hit, kevés eszközzel képes ábrázolni a címszereplő által bejárt utat: az alkotó örömét, kételyeit, zavarait, a férfi félelmét, bűntudatát és veszteségét. Győry András Botond nem egyértelműen intrikus figurának alakítja Boldizsárt, megkockáztatom: túl jónak láttatja. Észérvei – hogy a hitet eszközként kell használni – meggyőzőek, tulajdonképpen segíti Kelement az alkotásban. A kegyetlen tettet nem számításból sugallja. Az „én lelkem drága” sor nem hangzik elég meggyőzően a szájából, és „az asszonyáldozat nem gyilkosság, hanem kiengesztelés” érvelés sem elég cinikus. A gyilkosság után ő az egyetlen, aki Kelemen mellé áll, de inkább vigasztal, mint próbálja menteni a menthetőt. Rémi Tünde hangja gyönyörű és tiszta, két rövid villanással ábrázolja a feleség, Anna szerelmét és naivitását. Molnár Csaba feleannyi idős, mint általában a Vándor szerepét játszók, de mondatai mögött ott a mindentudás és a szarkazmus.

Az együttes táncosai játsszák a többi kőművest, és ez a nem-színészi tapasztalat minden megszólalásukon érezhető. Nem adnak sorsot, egyéni karaktert az egyébként is csak felskiccelt figuráknak, jelenlétük nem drámai erejű. A színész-nem színész különbség abban is megmutatkozik, hogy Kátai és Győry rockot, a többiek népdalokat énekelnek. A koreográfia ugyanolyan lendületes, mint húsz éve: a férfiak összekapaszkodnak körtáncaikhoz és a várépítéshez, majd leomlik a fal, a karok nem bírják tartani egymást. A jelmezek egyszerre időtlenek-maiak (a kőművesek kockás ingje, zöld és natúr színű nadrágja, a Vándor öltözéke) és népiek (Anna ruhája, a Vándor kalapja és tarisznyája, illetve a vár felépítését ünneplő kőművesek fekete ünneplő öltönye).

Lehetett volna költészet a színházból, de ehelyett csupán egy nem túl jól hangosított előadást láttunk.

(2005. augusztus 5. 20:00, Hadtörténeti Múzeum; a Honvéd Együttes Táncszínházának előadása; Kőműves Kelemen - Kátai István, Boldizsár - Győry András Botond, Máté - Juhász Zoltán, Izsák - Lányi Attila, Karu - Dénes Zsolt, Benedek - Kalmár Sándor, Márton - Gombai Szabolcs, Ambrus - Bozár László, Mihály - Lengyel Szabolcs, György - Kloska László, Sebő - Hajdú Ádám, Gyula - Nagy Péter, Radó - Molnár Gábor, Anna - Rémi Tünde, Vándor - O. Szabó István; jelmez: Imrik Zsuzsanna; díszlet: Götz Béla; rendező-koreográfus: Novák Ferenc)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.