Zenés színház

Valami épül

2005.08.18. 00:00
Ajánlom
Kőműves Kelemen balladáját, a Déva várának felépítéshez szükséges asszonyáldozatról szóló közismert történetet használta fel alapanyagként Sarkadi Imre ötvenes években írott, töredékben maradt drámája. Harminc évvel később ezt egészítette ki Ivánka Csaba, aki a Szörényi-Bródy szerzőpárossal elkészítette a Kőműves Kelemen rockballadát, a műfaji megnevezéssel egyszerre utalva a mű zenei stílusára és irodalmi gyökereire. Újabb húsz év elteltével a Hadtörténeti Intézet udvarán a Honvéd Együttes Táncszínháza adta elő a darabot augusztus 5-én.

Jelenet az előadásból

A Szörényi-Bródy szerzőpáros művében megmaradt a balladai történet, a titokzatosság, a fojtó atmoszféra és számos népi elem, de a hangsúlyt Kelemen és Boldizsár szembenállására, a morális konfliktusra helyezték. Náluk a címszereplő az alkotás öröméért él, felelősséget is csak ezért hajlandó vállalni, a boldogság vagy boldogtalanság kérdése csak ennek fényében nyerhet számára értelmet. Racionalitás és idealizmus irányítja életét, ettől azonban másik világba kerül, hiszen a „népnek” kell valami megfoghatatlan, amiben hinni lehet. Boldizsár vele szemben a praktikus ember, aki szerint az építéshez nem szükséges lélek, aki szerint a valóságot és a földöntúli világot manipulatívan kell (ki)használni.

Az 1982-es ősbemutatónak egyfajta rejtett politikai üzenete is volt: a magyar történelem nagy fordulópontjainak felesleges emberáldozataira emlékeztettek. Mára ez a réteg teljesen lekopott, csak Szörényi Levente nyolcvanas éveket és a néhány évvel későbbi István, a király motívumait idéző zenéje, Bródy János – a Volt egyszer egy csapat szövegeivel ellentétben nem közhelyes, hanem valóban érzelmi és gondolati töltettel rendelkező – szövegei, illetve Novák Ferenc sodró, őserőt és fanatikus hitet sugárzó táncainak koreográfiája maradt.

A Honvéd Együttes előadásának a Hadtörténeti Múzeum udvara adott keretet: durva fából ácsolt színpad, kerítések, valami állványszerűség és más semmi: halott fa az élő fa alatt. A természet és a díszlet egybeolvad és együtt hat, egyszerűségükben keltik a lezáratlanság érzését. Kelthetnék a nyugtalanságét is, de a fojtó atmoszféra elvész, mintha túl sok lenne a levegő.

Kátai István játssza Kelement. Van benne erő, fanatikus hit, kevés eszközzel képes ábrázolni a címszereplő által bejárt utat: az alkotó örömét, kételyeit, zavarait, a férfi félelmét, bűntudatát és veszteségét. Győry András Botond nem egyértelműen intrikus figurának alakítja Boldizsárt, megkockáztatom: túl jónak láttatja. Észérvei – hogy a hitet eszközként kell használni – meggyőzőek, tulajdonképpen segíti Kelement az alkotásban. A kegyetlen tettet nem számításból sugallja. Az „én lelkem drága” sor nem hangzik elég meggyőzően a szájából, és „az asszonyáldozat nem gyilkosság, hanem kiengesztelés” érvelés sem elég cinikus. A gyilkosság után ő az egyetlen, aki Kelemen mellé áll, de inkább vigasztal, mint próbálja menteni a menthetőt. Rémi Tünde hangja gyönyörű és tiszta, két rövid villanással ábrázolja a feleség, Anna szerelmét és naivitását. Molnár Csaba feleannyi idős, mint általában a Vándor szerepét játszók, de mondatai mögött ott a mindentudás és a szarkazmus.

Az együttes táncosai játsszák a többi kőművest, és ez a nem-színészi tapasztalat minden megszólalásukon érezhető. Nem adnak sorsot, egyéni karaktert az egyébként is csak felskiccelt figuráknak, jelenlétük nem drámai erejű. A színész-nem színész különbség abban is megmutatkozik, hogy Kátai és Győry rockot, a többiek népdalokat énekelnek. A koreográfia ugyanolyan lendületes, mint húsz éve: a férfiak összekapaszkodnak körtáncaikhoz és a várépítéshez, majd leomlik a fal, a karok nem bírják tartani egymást. A jelmezek egyszerre időtlenek-maiak (a kőművesek kockás ingje, zöld és natúr színű nadrágja, a Vándor öltözéke) és népiek (Anna ruhája, a Vándor kalapja és tarisznyája, illetve a vár felépítését ünneplő kőművesek fekete ünneplő öltönye).

Lehetett volna költészet a színházból, de ehelyett csupán egy nem túl jól hangosított előadást láttunk.

(2005. augusztus 5. 20:00, Hadtörténeti Múzeum; a Honvéd Együttes Táncszínházának előadása; Kőműves Kelemen - Kátai István, Boldizsár - Győry András Botond, Máté - Juhász Zoltán, Izsák - Lányi Attila, Karu - Dénes Zsolt, Benedek - Kalmár Sándor, Márton - Gombai Szabolcs, Ambrus - Bozár László, Mihály - Lengyel Szabolcs, György - Kloska László, Sebő - Hajdú Ádám, Gyula - Nagy Péter, Radó - Molnár Gábor, Anna - Rémi Tünde, Vándor - O. Szabó István; jelmez: Imrik Zsuzsanna; díszlet: Götz Béla; rendező-koreográfus: Novák Ferenc)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.