Zenés színház

Valami épül

2005.08.18. 00:00
Ajánlom
Kőműves Kelemen balladáját, a Déva várának felépítéshez szükséges asszonyáldozatról szóló közismert történetet használta fel alapanyagként Sarkadi Imre ötvenes években írott, töredékben maradt drámája. Harminc évvel később ezt egészítette ki Ivánka Csaba, aki a Szörényi-Bródy szerzőpárossal elkészítette a Kőműves Kelemen rockballadát, a műfaji megnevezéssel egyszerre utalva a mű zenei stílusára és irodalmi gyökereire. Újabb húsz év elteltével a Hadtörténeti Intézet udvarán a Honvéd Együttes Táncszínháza adta elő a darabot augusztus 5-én.

Jelenet az előadásból

A Szörényi-Bródy szerzőpáros művében megmaradt a balladai történet, a titokzatosság, a fojtó atmoszféra és számos népi elem, de a hangsúlyt Kelemen és Boldizsár szembenállására, a morális konfliktusra helyezték. Náluk a címszereplő az alkotás öröméért él, felelősséget is csak ezért hajlandó vállalni, a boldogság vagy boldogtalanság kérdése csak ennek fényében nyerhet számára értelmet. Racionalitás és idealizmus irányítja életét, ettől azonban másik világba kerül, hiszen a „népnek” kell valami megfoghatatlan, amiben hinni lehet. Boldizsár vele szemben a praktikus ember, aki szerint az építéshez nem szükséges lélek, aki szerint a valóságot és a földöntúli világot manipulatívan kell (ki)használni.

Az 1982-es ősbemutatónak egyfajta rejtett politikai üzenete is volt: a magyar történelem nagy fordulópontjainak felesleges emberáldozataira emlékeztettek. Mára ez a réteg teljesen lekopott, csak Szörényi Levente nyolcvanas éveket és a néhány évvel későbbi István, a király motívumait idéző zenéje, Bródy János – a Volt egyszer egy csapat szövegeivel ellentétben nem közhelyes, hanem valóban érzelmi és gondolati töltettel rendelkező – szövegei, illetve Novák Ferenc sodró, őserőt és fanatikus hitet sugárzó táncainak koreográfiája maradt.

A Honvéd Együttes előadásának a Hadtörténeti Múzeum udvara adott keretet: durva fából ácsolt színpad, kerítések, valami állványszerűség és más semmi: halott fa az élő fa alatt. A természet és a díszlet egybeolvad és együtt hat, egyszerűségükben keltik a lezáratlanság érzését. Kelthetnék a nyugtalanságét is, de a fojtó atmoszféra elvész, mintha túl sok lenne a levegő.

Kátai István játssza Kelement. Van benne erő, fanatikus hit, kevés eszközzel képes ábrázolni a címszereplő által bejárt utat: az alkotó örömét, kételyeit, zavarait, a férfi félelmét, bűntudatát és veszteségét. Győry András Botond nem egyértelműen intrikus figurának alakítja Boldizsárt, megkockáztatom: túl jónak láttatja. Észérvei – hogy a hitet eszközként kell használni – meggyőzőek, tulajdonképpen segíti Kelement az alkotásban. A kegyetlen tettet nem számításból sugallja. Az „én lelkem drága” sor nem hangzik elég meggyőzően a szájából, és „az asszonyáldozat nem gyilkosság, hanem kiengesztelés” érvelés sem elég cinikus. A gyilkosság után ő az egyetlen, aki Kelemen mellé áll, de inkább vigasztal, mint próbálja menteni a menthetőt. Rémi Tünde hangja gyönyörű és tiszta, két rövid villanással ábrázolja a feleség, Anna szerelmét és naivitását. Molnár Csaba feleannyi idős, mint általában a Vándor szerepét játszók, de mondatai mögött ott a mindentudás és a szarkazmus.

Az együttes táncosai játsszák a többi kőművest, és ez a nem-színészi tapasztalat minden megszólalásukon érezhető. Nem adnak sorsot, egyéni karaktert az egyébként is csak felskiccelt figuráknak, jelenlétük nem drámai erejű. A színész-nem színész különbség abban is megmutatkozik, hogy Kátai és Győry rockot, a többiek népdalokat énekelnek. A koreográfia ugyanolyan lendületes, mint húsz éve: a férfiak összekapaszkodnak körtáncaikhoz és a várépítéshez, majd leomlik a fal, a karok nem bírják tartani egymást. A jelmezek egyszerre időtlenek-maiak (a kőművesek kockás ingje, zöld és natúr színű nadrágja, a Vándor öltözéke) és népiek (Anna ruhája, a Vándor kalapja és tarisznyája, illetve a vár felépítését ünneplő kőművesek fekete ünneplő öltönye).

Lehetett volna költészet a színházból, de ehelyett csupán egy nem túl jól hangosított előadást láttunk.

(2005. augusztus 5. 20:00, Hadtörténeti Múzeum; a Honvéd Együttes Táncszínházának előadása; Kőműves Kelemen - Kátai István, Boldizsár - Győry András Botond, Máté - Juhász Zoltán, Izsák - Lányi Attila, Karu - Dénes Zsolt, Benedek - Kalmár Sándor, Márton - Gombai Szabolcs, Ambrus - Bozár László, Mihály - Lengyel Szabolcs, György - Kloska László, Sebő - Hajdú Ádám, Gyula - Nagy Péter, Radó - Molnár Gábor, Anna - Rémi Tünde, Vándor - O. Szabó István; jelmez: Imrik Zsuzsanna; díszlet: Götz Béla; rendező-koreográfus: Novák Ferenc)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.