Zenés színház

Valóban politikai himnusz volt a Nabucco kórusa?

2017.08.15. 10:05
Ajánlom
Máig élő anekdota, miszerint az olasz Risorgimento idején Verdi operájának Rabszolgakórusa a mozgalom egyik himnusza volt. Az operaszerző elkötelezett és lelkes hazafi volt, de érdemes megnézni, mennyi igaz a róla szárnyra kapott legendákból.

A 19. századi opera nem az volt, amit ma operaként ismerünk. Egy hatalmas közösségi térként működött, ahol az emberek szabadon kifejezhették a véleményüket az előadásról és általában szinte mindenről, ami nem politika. Ez persze nem jelentette azt, hogy a politika kint maradt volna, sőt:

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

az operaszerzők gyakran elrejtettek politikai üzenetet a műveikben, amik aztán átcsúsztak a cenzorokon.

 Ez a titokzatosság teszi olyan nehézzé az opera és a politika kapcsolatának tanulmányozását, és ez vezetett oda, hogy egyes történészek olykor a legvadabb politikai szerepet tulajdonították egy-egy dalműnek.

Egy 1859-es rajzon az emberek a házfalakra írják Verdi nevét: Viva V.E.R.D.I., az az éljen Vittorio Emanuele, Olaszország királya.

Egy 1859-es rajzon az emberek a házfalakra írják Verdi nevét: Viva V.E.R.D.I., az az éljen Vittorio Emanuele, Olaszország királya. (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Verdi nevéhez is számos legenda kötődik. Amikor az olasz zeneszerző 1901-ben meghalt, 300 ezer ember gyűlt össze a temetésén, akik együtt énekelték a Va pensiero kezdetű kórust a Nabuccóból. A történet egyike a legszebbeknek arról, hogy miként hozhatja össze a zene az embereket. Az operát Verdi 1842-ben mutatta be, és a legenda szerint a kórus rögtön az Itália egyesítését célzó mozgalom himnusza lett, de erre nincsen semmilyen bizonyítékunk, ahogy arra sem, hogy ezen a bemutatón többször is visszatapsolták a Va pensierót.

Nagyon kevés dolog utal arra, hogy Verdi zenéje ennyire gyújtó hatással bírt volna az olaszokra

írja Roger Parker zenetörténész.

Az egyik legfőbb bizonyíték a legenda cáfolására 1848-ból, Milánóból származik. Márciusban, néhány rövid hónapra a milánóiak kiverték az osztrákokat a városból, és a győzelem hatására Verdi kiadója, a Ricordi egy gyűjteményt is megjelentetett patrióta himnuszokból, és az operaházak is hazafias műveket tűztek műsorra. Verdi zenéje mégis kimaradt ebben az időszakban, egyáltalán nem említik őt a korabeli lapok. Augusztusban az osztrákok újra Milánóban voltak, a Scala pedig csak az év végén nyitott ki megint.

Egy olyan időszakban, amikor a cenzúra és a rendőrség minden forradalmi hangot elnyomott, a Scala minden gond nélkül műsorra tűzött három Verdi-operát

 (az egyik a Nabucco volt). Ha Verdi csakugyan olyan kimagasló szimbóluma volt az egyesítéspártiaknak, ahogy azt a 20. században gondoltuk, ez aligha történhetett volna meg.

A Nabucco budapesti előadásának színpadképe

A Nabucco budapesti előadásának színpadképe (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház, fotó: Nagy Attila)

Pedig az opera műfajával, amely a legfontosabb közösségi elfoglaltság volt a korban, a nacionalisták is szerettek volna kezdeni valamit. 1836-ban egy párizsi lapban Giuseppe Mazzini A zene filozófiája címmel jelentetett meg esszét, amelyben azt írja, hogy az operában a tömegeknek szót adó nagy kórusokra és kritikus helyzetekre mutató történetekre van szükség. De ez az írás 1848-ig nem jutott el Itáliába, és a Nabucco ennél korábban íródott.

Valószínűbb, hogy a Va pensiero az 1860-as években vált a forradalom szimbólumává, amikor a kórus nosztalgikus, enyhén fájdalmas hangja jól rezonált az elmúlt patrióta hőstettekkel és hősökkel. Ez nem jelenti azt, hogy Verdi nem volt elkötelezett híve és aktív részese az 1848-49-es eseményeknek, sőt. 1849-ben például operát írt a római köztársaság megalakulásakor (ez volt a ma már alig játszott La battaglia di Legnano – A legnanói csata).

Mindennek fényében erőteljes túlzás Verdit az olasz forradalmak „bárdjának” tekinteni, mégis ez terjedt el a következő évtizedekben. Verdinek szerencséje volt, még a neve is jó akrosztikonnak bizonyult (Vittorio Emanuele Re D' Italia). Az új olasz államnak az 1860-70-es években szüksége volt egy nemzeti narratívára, ezért Verdi szerepének hangsúlyozása megfelelőnek bizonyult a célhoz.

Verdi temetése 1901-ben

Verdi temetése 1901-ben

Verdi a 20. századra végképp a tömegek élén járó nemzeti zeneszerzővé vált az utókor szemében. Ezt a képet erősítették róla a fasizmus idejében is (az 1941-ben tartott állami Verdi-ünnepség volt ennek a jelenségnek a csúcspontja), és az operarajongóknak is szimpatikus volt ez az imidzs. Az már más kérdés, hogy mennyi az igazság belőle.

Nézze meg, hogy rajzolja meg Verdi portréját ez a YouTube-művész!

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.