Zenés színház

Valóban politikai himnusz volt a Nabucco kórusa?

2017.08.15. 10:05
Ajánlom
Máig élő anekdota, miszerint az olasz Risorgimento idején Verdi operájának Rabszolgakórusa a mozgalom egyik himnusza volt. Az operaszerző elkötelezett és lelkes hazafi volt, de érdemes megnézni, mennyi igaz a róla szárnyra kapott legendákból.

A 19. századi opera nem az volt, amit ma operaként ismerünk. Egy hatalmas közösségi térként működött, ahol az emberek szabadon kifejezhették a véleményüket az előadásról és általában szinte mindenről, ami nem politika. Ez persze nem jelentette azt, hogy a politika kint maradt volna, sőt:

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

az operaszerzők gyakran elrejtettek politikai üzenetet a műveikben, amik aztán átcsúsztak a cenzorokon.

 Ez a titokzatosság teszi olyan nehézzé az opera és a politika kapcsolatának tanulmányozását, és ez vezetett oda, hogy egyes történészek olykor a legvadabb politikai szerepet tulajdonították egy-egy dalműnek.

Egy 1859-es rajzon az emberek a házfalakra írják Verdi nevét: Viva V.E.R.D.I., az az éljen Vittorio Emanuele, Olaszország királya.

Egy 1859-es rajzon az emberek a házfalakra írják Verdi nevét: Viva V.E.R.D.I., az az éljen Vittorio Emanuele, Olaszország királya. (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Verdi nevéhez is számos legenda kötődik. Amikor az olasz zeneszerző 1901-ben meghalt, 300 ezer ember gyűlt össze a temetésén, akik együtt énekelték a Va pensiero kezdetű kórust a Nabuccóból. A történet egyike a legszebbeknek arról, hogy miként hozhatja össze a zene az embereket. Az operát Verdi 1842-ben mutatta be, és a legenda szerint a kórus rögtön az Itália egyesítését célzó mozgalom himnusza lett, de erre nincsen semmilyen bizonyítékunk, ahogy arra sem, hogy ezen a bemutatón többször is visszatapsolták a Va pensierót.

Nagyon kevés dolog utal arra, hogy Verdi zenéje ennyire gyújtó hatással bírt volna az olaszokra

írja Roger Parker zenetörténész.

Az egyik legfőbb bizonyíték a legenda cáfolására 1848-ból, Milánóból származik. Márciusban, néhány rövid hónapra a milánóiak kiverték az osztrákokat a városból, és a győzelem hatására Verdi kiadója, a Ricordi egy gyűjteményt is megjelentetett patrióta himnuszokból, és az operaházak is hazafias műveket tűztek műsorra. Verdi zenéje mégis kimaradt ebben az időszakban, egyáltalán nem említik őt a korabeli lapok. Augusztusban az osztrákok újra Milánóban voltak, a Scala pedig csak az év végén nyitott ki megint.

Egy olyan időszakban, amikor a cenzúra és a rendőrség minden forradalmi hangot elnyomott, a Scala minden gond nélkül műsorra tűzött három Verdi-operát

 (az egyik a Nabucco volt). Ha Verdi csakugyan olyan kimagasló szimbóluma volt az egyesítéspártiaknak, ahogy azt a 20. században gondoltuk, ez aligha történhetett volna meg.

A Nabucco budapesti előadásának színpadképe

A Nabucco budapesti előadásának színpadképe (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház, fotó: Nagy Attila)

Pedig az opera műfajával, amely a legfontosabb közösségi elfoglaltság volt a korban, a nacionalisták is szerettek volna kezdeni valamit. 1836-ban egy párizsi lapban Giuseppe Mazzini A zene filozófiája címmel jelentetett meg esszét, amelyben azt írja, hogy az operában a tömegeknek szót adó nagy kórusokra és kritikus helyzetekre mutató történetekre van szükség. De ez az írás 1848-ig nem jutott el Itáliába, és a Nabucco ennél korábban íródott.

Valószínűbb, hogy a Va pensiero az 1860-as években vált a forradalom szimbólumává, amikor a kórus nosztalgikus, enyhén fájdalmas hangja jól rezonált az elmúlt patrióta hőstettekkel és hősökkel. Ez nem jelenti azt, hogy Verdi nem volt elkötelezett híve és aktív részese az 1848-49-es eseményeknek, sőt. 1849-ben például operát írt a római köztársaság megalakulásakor (ez volt a ma már alig játszott La battaglia di Legnano – A legnanói csata).

Mindennek fényében erőteljes túlzás Verdit az olasz forradalmak „bárdjának” tekinteni, mégis ez terjedt el a következő évtizedekben. Verdinek szerencséje volt, még a neve is jó akrosztikonnak bizonyult (Vittorio Emanuele Re D' Italia). Az új olasz államnak az 1860-70-es években szüksége volt egy nemzeti narratívára, ezért Verdi szerepének hangsúlyozása megfelelőnek bizonyult a célhoz.

Verdi temetése 1901-ben

Verdi temetése 1901-ben

Verdi a 20. századra végképp a tömegek élén járó nemzeti zeneszerzővé vált az utókor szemében. Ezt a képet erősítették róla a fasizmus idejében is (az 1941-ben tartott állami Verdi-ünnepség volt ennek a jelenségnek a csúcspontja), és az operarajongóknak is szimpatikus volt ez az imidzs. Az már más kérdés, hogy mennyi az igazság belőle.

Nézze meg, hogy rajzolja meg Verdi portréját ez a YouTube-művész!

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Klasszikus

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szabó Magda premier a Vörösmarty Színházban

Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művét január 25-én mutatták be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Nagyszínpadán Bagó Bertalan rendezésében.
Zenés színház ajánló

Újra színpadra kerül a Sztárcsinálók

Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor alkotása 1981-ben az első magyar rockopera volt. Most az UP Újpesti Rendezvénytérben kerül újra színpadra.
Zenés színház premier

Vivaldiról szól José Cura első operája

Szerdán mutatják be José Cura Montezuma és a rőthajú pap című vígoperáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével a Zeneakadémián.
Zenés színház hír

Csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.
Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.