Zenés színház

Valóságként megélt szürreális mesevilág

Beszélgetés Homonnay Zsolt bonvivánnal a Budavári Palotakoncertek kapcsán
2020.07.25. 08:30
Ajánlom
Augusztus 8-án ismét felgyúlnak a fények, és örökzöld dallamok hangja tölti majd be az Oroszlános Udvart. Az operett legnagyobb örömünnepén, a Budavári Palotakoncerteken többek között Homonnay Zsolttal is találkozhat majd a közönség, akivel az operett egyedülálló vonzerejéről is beszélgettünk.

Mi jut eszedbe az idei gála címéül választott „találkozások” szóról?

Az, hogy több mint 130 nap kényszerpihenő után végre ismét találkozunk egymással, a karmesterrel, a zenekarral, a közönséggel, és találkozunk egy előadással, koncerttel.

A Palotakoncertek az operett műfaj legnagyobb örömünnepe. Te hogy találkoztál először a műfajjal?

A Szinetár Miklós által vezetett operett-musical osztályba jártam a Színművészetin, és a vizsgákra készülve szakosodni kezdtünk. Én, aki addig elsősorban a musicalekben voltam otthon, akkor kerültem igazán kapcsolatba az operettel, és a bonviván szerepkörrel. Ha emlékezetem nem csal, a Cárevics volt az első előadás, amiben részt vettem. Utána egymást követték az előadások, és az operett szépen lassan bekebelezett engem is.

Szerinted mi adja az operett különleges vonzerejét?

A XX. század elejétől kezdve a két világháború közötti békeidőkön, majd a hatvanas, hetvenes éveken át egészen napjainkig minden korban megtalálja a közönségét a sajátos meséjének köszönhetően. Szürreális, van egy nagyon sajátos szabályrendszere, aminek köszönhetően a nézők nem kérdőjelezik meg, amikor például a Viktóriában Koltai hadnagy és a tiszti szolgája Szibériában megszöknek a hadifogságból, kúsznak-másznak, majd hirtelen Tokióban, az amerikai nagykövetségen találják magukat, ahol a folyosón szembe jön velük az amerikai nagykövet, és Koltai hadnagy szerelme, Viktória, akivel még Dorozsmán ismerkedett meg. A Himaláján, városokon és óceánok keresztül egyszer csak hirtelen ott vannak, és senki nem teszi fel a kérdést, hogy ez mégis hogyan lehetséges! Olyan ez, mint a János Vitéz Tündérországa: így van, és kész, slussz. Ugyanakkor a drámai szituációk, bonyodalmak, amikbe a szereplők kerülnek, teljesen realisztikusan vannak ábrázolva, és nekünk is úgy kell játszanunk, hogy ne legyenek sem idézőjelesek, sem elnagyoltak. Ettől válik hihetővé és hitelessé az egész szürreális tér és időkezelés. Így tudják a nézők teljes egészében átélni, épp úgy, ahogy a gyermekek is teljes valóságként élik át a mesét.

Milyen dalokkal készülsz idén a gálára?

Az örök klasszikus, A víg özvegyből Daniló belépője semmiképpen nem maradhat ki, de a Gül babából, illetve a Bob hercegből is éneklek egy dalt, ami nemcsak azért érdekes számomra, mert ősszel én rendezem majd a Huszka-gálát az Operettszínházban, hanem azért is, mert ez volt az első színművészetis vizsgánk. Kihívásként és különlegességként pedig ott lesz az Apacs-dal is, amit Oszvald Marikával fogunk előadni. Sosem léptem még színpadra táncos-komikusként, nagyon érdekes helyzet lesz ez is.

Budavári Palotakoncert 2020 - Operett Gála - Találkozások

Budai Vár, Oroszlános Udvar, 2020. augusztus 8. 20:30

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

 

Fejléckép: Fischl Mónika és Homonnay Zsolt, Forrás: Budapesti Operettszínház

„Nagyon bízom benne, hogy olyasmivel tudom meglepni a közönséget, amivel még nem találkoztak”

Kapcsolódó

„Nagyon bízom benne, hogy olyasmivel tudom meglepni a közönséget, amivel még nem találkoztak”

Augusztus 8-án este immár második alkalommal lép fel az Oroszlános Udvarban a Budapesti Operettszínház táncos-komikusa, Dénes Viktor. A Budavári Palotakoncertek közönsége ezúttal nemcsak duettekben és tercettekben, de szólistaként is hallhatja a fiatal művészt, akit egyebek mellett arról is kérdeztünk, mit jelent számára az operett, milyen dalokkal és milyen érzésekkel készül az idei koncertre, illetve szerinte mi tesz valakit igazán kiemelkedő táncos-komikussá.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.