Zenés színház

Van-e még kérdés?

2006.11.13. 00:00
Ajánlom
Megnyitott az Erkel Színház. Előtte még néhány hétig felmértek, szereltek, átvizsgáltak és szakítópróbát végeztek. A szakítópróba bebizonyította, hogy a Köztársaság tér egyik színházi épülete tele van kötélidegzetű emberekkel. A másik is, de ez majd később kerül bizonyításra.

1911 decembere óta szinte minden megtörtént az épületben és környezetében, amely Magyarországon általában megtörténhetett. Minden operaszerető ember egyetért abban, hogy elkerülhetetlen a teljes körű felújítás. Az is világos, hogy erre a célra nincs a közös kasszában pénz. Ki fizeti tehát a számlát? Ugye nem gondolja komolyan senki, hogy a leendő befektetői kör számára jótékony cselekvéssé olvadna az Erkel-projekt? És ezzel együtt belátjuk, ugye, hogy nem tartható fenn tovább az eddigi helyzet? Az Erkel Színház sorsa tipikus magyar sors. Sikeres, nagyon népszerű és legendás, aztán bánatos, reményvesztett, de mulatós és utolsó bankójával még szivarra gyújt. Az egykori Városi Színház csodás akusztikája, legendás fellépőinek emléke most kapott még egy szűk évadot.

Naponta találkozom azzal a kettős mércével, amely a tudathasadt társadalom minden részében él. Egyfelől szükségünk van az Erkelre, mert (itt következnek az érvek). Másfelől fizesse ki az állam a felújítás költségeit. Valamint csökkentse az adót. És minden része legyen olyan jó a leendő épületnek, mint a koppenhágai operáé. Végül a jegyárak maradjanak alacsonyak.

Az egyszerűség kedvéért ugyanezt elmondom másképp is. Van egy lerobbant, harminc éves autóm. Szeretnék helyette egy újat, mert (itt következnek az érvek). De szociális támogatásból szeretném kifizetni. Közben csökkenjen a gépjárműadó. Az autó egyébként egy jól ismert svéd autótípus legyen. A benzin ára pedig maradjon 80 forint körül.

Feltételezem (szintén az egyszerűség kedvéért), hogy az Erkel Színház legalább 300 ezer embernek fontos. Feltételezem, hogy mindenki tud számolni. Így feltételezem, hogy mindenki tud osztani is, azaz tudjuk, hogy 300 ezer ember, az pontosan 3% Magyarország. És végül feltételezem, hogy az Erkel Színház népoperai fogalma számolási hiba. Szent-Györgyi Albert szerint a világ nagy elvekre épül. És tényleg. A világ nagy elvei minden léptékben ugyanarról szólnak. Eljött a pillanat, amikor minden akaratunk ellenére szembe kell néznünk hétköznapi ámításainkkal.

A paternalista államot akarjuk-e, aki elringat esténként az Erkel Színház düledező falai között, vagy veszünk magunknak végre egy korszerű saját bölcsőt? Szeretnénk-e mindig lepukkant, koszos buszokon utazni vagy többet költünk rá? A megfelelő pillanatban kiszavazzuk-e a politikai életből a semmittevőket vagy finanszírozzuk őket tovább? Visszafogjuk-e fogyasztási szokásainkat vagy tovább csökkentjük a bevásárlóközpontok megtérülési idejét? Ugyanazt a döntési logikát követjük-e a fűszeres pultnál és a kulturális értékek megvásárlásánál vagy kétféle mérőeszközzel mérünk? Van-e bennünk elég mozgástér és mozgásigény? Kockáztatunk-e néhány négyzetméter nyugalmat azért, hogy gyermekeinknek jobb legyen? Megtanítjuk-e őket kérdezni, kételkedni?

Egy komoly pozíciókra törő európai nagyváros képes eltartani két operaházat. Ám igaz, ahogyan máshol, a mi városunkban is politikusok döntenek a közpénzekről. Ha azonban az is igaz, hogy 300 ezer embernek fontos a második játszóhely, közülük biztosan akad 50 ezer olyan, akinek nem jelent gondot 50, 100 vagy akár 500 ezer forint összeadása. Ez csak a legkisebb összeggel számolva is 2,5 milliárd forint. Egy alapítvány létrehozása az Erkel Színház megújításáért közérdekű cél. Ha tényleg olyan fontos, összeadható ez a pénz. Lesz-e olyan kormányzati erő, aki ezután meg meri tagadni a másik fele odaítélését? És mi van akkor, ha nincs 50 ezer ember?

De az igazi kérdés nem ez. A kérdés úgy szól: ki és miért fogja finanszírozni 3% szavazó különleges igényeit, amikor ugyanebből a pénzből 30%-ot lehet más csatornán is kedvezményekben részesíteni? Egy dán mondás szerint egy ország akkor működik jól, ha nem tudjuk, hogy az adott pillanatban kik a vezető politikusok. Van-e még kérdés?

Mihályi Endre
kommunikációs és marketing igazgató, Magyar Állami Operaház

(A Fidelio 2006. novemberi számának Prelűdje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.