A bemutató előtt a rendező két jelenetet is kivett az előadásból, illetve átalakított, miután a június 26-án Franciaországban, Tunéziában és Kuvaitban végrehajtott iszlamista merényletek után a fesztivál vezetőségével együtt úgy ítélte meg, hogy "egyszerűen elviselhetetlenek" lennének az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre egyértelműen utaló képek.

A tunéziai tengerparton 38 áldozattal járó támadást és a 26 ember halálát okozó öngyilkos merényletet egy kuvaiti síita mecset ellen az Iszlám Állam vállalta magára. Franciaországban ugyanezen a napon egy feltételezett dzsihadista lefejezte a főnökét, majd megpróbált felrobbantani egy vegyi üzemet.  A Mozart-opera első felvonásában egy kivégzési jelenet látható, amelyet az európaiakat a sivatagban fogva tartó dzsihadisták egy fekete zászló és egy fotós kamerája előtt hajtanak végre. A zászlón végül nem szerepelnek az eredetileg tervezett feliratok, amelyek az Iszlám Államra utaltak volna. A Mozart-mű nem várt fordulattal ér véget: Szelin pasa nem akar bosszút állni ellenségein és szabadon bocsátja mind a négy foglyát. Kusej rendezésében viszont a túszokat lefejezik, de a fejek bemutatása helyett Ozmin, a pasa falusi jószágának felügyelője véres rongyokat lenget az előadás végén.

"A megjelenítés kérdése nagyon érzékeny dologgá vált, és nem akartuk, hogy az előadás részleteit a kontextusból kiragadva lássuk viszont az interneten" - mondta a módosítások kapcsán Bernard Foccroulle fesztiváligazgató. "Ez nem cenzúra, ez a felelősség jele" - tette hozzá. Ez az első alkalom, amióta 2007 óta Foccroulle igazgatja a fesztivált, hogy a vezetőség kérésére a rendező változtat egy előadáson. "A június 26-i támadások óta az Iszlám Államra való utalás egy operaszínpadon nem tűnik indokoltnak" - vélte az igazgató.  Az előadásról egyébként a sajtóban publikálható fotók sem készültek.

Az Aix-en-provence-i Nemzetközi Operafesztiválon hagyománynak számít, hogy minden évben bemutatnak egy Mozart-operát. Az igazgató szerint a Szöktetés a szerájból című művet gyakran meseszerűen és giccsesen adják elő, Martin Kusej kortárs rendezése viszont érvényes értelmezését adja az operának.

Megszületésekor a Mozart-opera illeszkedett a törökökről kialakított egzotikus európai értelmezési vonulatba. Kusej rendezése teljesen új értelmet ad a műnek. Az 1782-ben írt daljátékot áthelyezte az 1920-as évekbe, amikor a gyarmatosítók a közel-keleti területeken osztozkodtak. Az előadás több jelenete is ugyanakkor a mai világot idézi, arcukat eltakaró, fegyveres dzsihadistákkal. A librettót a rendező átírta, a színpadon olajkutak, illetve az iszlamisták által a paradicsomba képzelt hetven szűz is megjelenik, a németül írt operát pedig gyakran angolul folytatott párbeszédek szakítják meg.

A július 3-ai bemutatón a Freiburger Barockorchester zenekart Jérémie Rhorer vezényletével hatalmas tapssal jutalmazta a fesztiválközönség, a politikai érzékenységéről és a kortárs társadalmat megidéző radikális rendezéseiről ismert rendezőt viszont többen kifütyülték. Az előadás július 21-ig látható a fesztiválon.