Zenés színház

Varázs híján

2010.03.18. 06:52
Ajánlom
Nem kell ahhoz különösebb indok, hogy egy színház műsorára tűzze a Vígszínházban huszonegy éve levehetetlen félig mese, félig musicalt: A padlás sikere bárhol és bármikor borítékolható. A kaposvári előadás után az egyik szemünk sírt, a másik meg nevetett.

A padlás nagy titka abban áll, hogy Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter klasszikussá patinásodott műve az örök gyerekeknek szól: mindazoknak, akik pontosan tudják, hogy egy szebb élet, az elveszített barátok és családtagok, a szférák zenéje, vagy egyszerűen a szilvás gombóc után vágyódni kortól, nemtől és minden egyéb közkeletű skatulyától függetlenül lehet, sőt talán kell is. Ráadásul itt mindez bátran elmondható az úgymond gonosz szereplőkről is: a darab sikerében nyilván az is szerepet játszik, hogy még bennük is megcsillan a jó lehetősége. Mindezek ellenére a végkifejlet nem válik kínosan szirupossá, ehelyett valami szép, megfoghatatlan szomorúság lengi be.

S hogy miért akarjuk még ma is, hogy minket vigyenek fel a padlásra? Az egyszerű bérház egyszerű tetőterébe telepített, elfeledettségükben szellemmé lett mesehősöket nem lehet nem szeretni, s az is feltétlenül a mindenkori újraalkotók kezére játszik, hogy a dalok egy része menthetetlenül sláger lett - bár a recenzens esküszik, hogy nem tegnap hallotta utoljára a szóban forgó dallamokat, kissé meglepve konstatálta, hogy a Szilvás gombóc, a Kell egy hely vagy a Fényév távolság szövege még mindig megy fejből. Röviden: ha nem akarunk olyasmit beleerőltetni a darabba, ami biztosan nincs benne, akkor A padlással bukni nem lehet, s a korábbi reprízek Egertől Nyíregyházáig, Szegedtől Győrig és tovább mind erről tanúskodnak.

Keszég László kaposvári nagyszínpadi rendezése korrekt, a szerzői intenciókat tiszteletben tartó munkának mondható, aminek - a műsorfüzet szerint - külön érdekessége, hogy a zene a mű játszástörténetében először szólal meg élő, nagyzenekari kísérettel. Szabó Mónika karmester - a korábban általam ugyanitt látott West Side Story-beli közreműködését megidézve - a vezénylést alighanem önálló spektákulumnak tekinti, és be kell ismernem, hogy néha valóban érdekesebb volt őt figyelni, mint a színpadot.

A színpad ugyanis a szóban forgó padláshoz hasonlóan mágikus hely, ahol nem feltétlenül azt veszi észre az ember, aki nagyon észre akarja vétetni magát, hanem azt, aki rendelkezik a tekinteteket odavonzó, megmagyarázhatatlan képességgel. Mindez éppenséggel nem mondható el a Rádiós szerepét játszó, a kaposvári egyetemen végzett Gulácsi Tamásról, akiről nemigen akaródzik elhinnem, hogy távoli galaxisokat feltérképezni vágyó ifjú titán, inkább amolyan sete-suta, túlméretezett kamasz, szerény énektudással. Partnere, a Sárközi-Nagy Ilona játszotta Süni bájosan egyensúlyoz a szerelemre és tettekre vágyó, meg a valóban szende gyereklány alakja között. Csonka Ibolya dinamikus Mamóka, még ha énekhangja nem is igen győz meg. Robinson, a szuperszámítógép szerepében a bádogembernek öltöztetett Mózes Balázs a lehetőségekhez képest jól teljesít.

A régi Kaposvárból is kapunk egy szeletet: a főgonosz Témüllert játszó Gyuricza István igazán taszító egy pacák. Nemcsak a házbeli gyerekeket, de a felnőtteket is vele ijesztgetik, a testét szinte görcsbe rántja a folytonos áskálódás. Znamenák István mesteri, finoman cizellált Columbo-paródiát kerekít a rossz eszközeként színre lépő, a tágas manzárd ideiglenes lakóitól szabadulni akaró Detektív legvégül jóra hajló alakjából.

A szellemek csapatából kiragyog Némedi Árpád keserédes törpéje, aki a zsörtölődő Lámpásból főszerepet csinál: mindenhez van hozzáfűznivalója, ha szavakkal nem, hát gesztussal vagy mimikával biztosan - egyáltalán nem csodálom, hogy hét társa annak idején megfeledkezett róla. Amikor épp nem a fellegekben, akkor a verssorok közt járó Herceg (Kőrösi András), a király meztelenségét anno közhírré kiáltó Kölyök (Nyári Szilvia), az egy tömbből faragott, egyszerre ijesztő és szeretetre méltó Meglökő (Tóth Géza) - ők teszik teljessé a szellemhadat. A veszélyes gengszter Barrabásból a várva várt Révésszé átöltöző Sarkadi Kiss János illúziókeltően és magabiztosan abszolválja a kettős szerepet.

Berzsenyi Krisztina adekvát jelmezei és Cziegler Balázs szellős, áttört falú, titkokat rejtő díszlete jól szolgálja az előadást, még ha a Memlauer Imre tervezte fények olykor mintha el is tévednének a zegzugos, szépen szabdalt térben. Keszég László kaposvári rendezése néhány ihletett színészi alakítástól eltekintve nem tesz hozzá semmit mindahhoz, amit eddig tudtunk A padlásról. Igaz, nem is vesz el belőle, és ma ennek is lehet örülni.

Csiky Gergely Színház (Kaposvár)

Sztevanovity Dusán-Presser Gábor-Horváth Péter: A padlás

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus: Gulácsi Tamás

Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről: Csonka Ibolya

Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes segéderő: Gyuricza István

Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul: Sárközi-Nagy Ilona

Detektív, aki még önmagát is kinyomozza: Znamenák István

Üteg, a Detektív másik balkeze: Szvath Tamás

Herceg, finomlelkű szellem, 530 éves: Kőrösi András

Lámpás, a törpe, zsörtölődő szellem, 670 éves: Némedi Árpád

Meglökő, óriás szellem, 560 éves, süketnéma: Tóth Géza

Kölyök, naiv szellem, 530 éves: Nyári Szilvia

Barrabás, B. Barrabás, a gengszter / Révész, aki csak külsőleg azonos Barrabással: Sarkadi Kiss János

Robinson, a Gép: Mózes Balázs

Jelmez: Berzsenyi Krisztina

Díszlet: Cziegler Balázs

Dramaturg: Ari - Nagy Barbara

Video: Mészáros Péter

Világítás: Memlaur Imre

Karmester: Szabó Mónika

Koreográfus: Dékány Edit

Rendező: Keszég László 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

SZFE: a kuratórium pályázat nélkül nevezhet ki rektorhelyetteseket, akik az intézményt is vezethetik

"Kézi vezérlésre áll át a fenntartó, az SZFE eljárásokat indít" címmel adott ki közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem miután egyoldalúan és visszamenőleg módosította a szervezeti és működési szabályzatot az új kuratórium, hogy ne kelljen pályázatot kiírni a rektorhelyettesek kinevezéséhez. Ráadásul lehetővé tették, hogy az ezt a pozíciót betöltők az intézményvezetői jogköröket is ellássák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.
Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.