Zenés színház

Varázsfuvolák közt az Egy

2013.03.21. 07:19
Ajánlom
A magyarországi Peter Brook-legendárium egy lassan ötvenéves képet őriz a mesterről. Ezen a képen egy fiatal rendező áll a vígszínházi kulisszák mögött, kezében stopper, s az őrjöngő vastaps alatt ingatja a fejét: hét perccel lassult az előadás.

Jövőre lesz ötven éve, hogy Magyarországon először láthattunk Peter Brook-rendezést: 1964-ben a Lear királlyal vendégszerepelt a Royal Shakespeare Company, s az előadás teljesen átforgatta a játékhagyományokat. Gábor Miklós is úgy fogalmazott, hogy "olyan kemény és logikus" az egész, hogy ha "valaki belémarna, készüljön fel rá, hogy a foga is belevásik". Kemény, logikus, pontos és felkavaró, érzelmes, szenvedélyes, elemző. Peter Brook alkotásai a színház gyakorlatában, rutinjában élő művészetet emelik elénk, s ez szokatlan.

Ez alatt az ötven év alatt nemzedékek nőttek fel Peter Brook bátor színházművészi elvein, politikus és pátoszteli alkotói akaratán, s már látjuk: akkora szerepet vállalt a közösségi tudás elemeinek átfogalmazásában Budapesten is, mint Párizsban vagy New Yorkban. A színház politikusságát az érzelmek játékából és harcából formázta esztétikailag megrázó, felkavaró, mindenképpen gondolkodtató alkotássá. Most újra Budapesten.

Peter Brook idén 88 éves, s bevallottan utolsó alkotása a mozarti Varázsfuvola eljátszása, átírása, színpadra állítása, vagyis megrendezése. Két évvel ezelőtt a párizsi Bouffes du Nord színházban, saját legendás játszóhelyének üres terében hét énekessel és egy zongorával átszerkesztette, Franck Krawczykkal átírta az operát, hogy ebben a letisztított szerkezetben meglássuk és meghalljuk a zenét. Brook mozarti értelemben ad lehetőséget Mozart operájának befogadására: szabadon, ahogy az alkotás is szabadon történik. Peter Brook amatőr zenész abban az értelemben, hogy nem koncertfellépések töltik meg napjait. De professzionális, amennyiben a zenéhez való viszonyban a hangszeres tudás mellett a zenei tapasztalat és kreatív értés is megjelenik. Negyven éve filmet készített Bizet Carmenjéből, ahol a megmagyarázhatatlanul előnk lépő irracionális szenvedély a zenei formákon túl is kísértő képpé válik. Jól ismert még rendkívüli Don Giovannija, melyben az operai hangzás és az énekesek testi jelenlétének szenvedélyes dramaturgiája vezet minket. Ehhez az Aix-en-Provence-ban rendezett bemutatóhoz díszletként csak pár színes rudat használt, s mindent az énekesek, legfőképp Peter Mattei Don Giovannijának színpadi ereje közvetített.

Brook operarendezései elsősorban színházi alkotások. Nem sztárénekesek lépnek fel benne, mert nem a hang egyedisége hozza létre az esztétikai élményt, hanem a hangok viszonya, az énekesek, színészek játéktudása. Ez nem a Metropolitan Operában működő protokoll, ahol vagy a szereposztások tucatjai tartják folyamatosan műsoron például Zeffirelli porosodó koncepcióit, vagy ahol néhány alkalom erejéig sztárokkal, majd még tucatszor másodvonalbeli énekesekkel éli tovább életét egy-egy operaelőadás.

Peter Brook az operát színháznak rendezi. Az énekesek hosszú hónapokig készülnek együtt a zenészekkel, de nem egyszerűen a szólamokat hangolják össze, hanem a megszólalás operai formáját keresik. Különös kísérlet ez, különös feladat énekelve valóságot teremteni. Brook a zenei hatás és zenei érzelem mellé a test jelenlétéből adódó, az operában konvencionálisan háttérbe szorított energiát is belépteti az alkotásba. Hihetővé tenni az énekben megszólaló beszédet - ehhez nemcsak énekesi, de színészi tudásra is szükség van.

Az Egy varázsfuvolában - mert az előadás címe a határozatlan névelőt használja - az ének köznapian keveredik a beszéddel, és nem csak a meglehetősen átírt-átszabdalt recitativo-szakaszok miatt. Az énekesek szabadon változtatják megszólalásuk ritmusát, éppúgy, mintha beszélnének. Lassabban, gyorsabban, de mindenképpen az ihletett élőbeszéd ritmusára formálják az áriákat.

Mivel az opera formájára könnyen rátelepszik az opera intézménye, észlelhetetlenné válik a színház. Brook fagyos hagyománynak tekinti a zenészekkel megtöltött zenekari árkot, mely elválasztja az énekeseket a nézőktől, eltereli a figyelmet a játékról, most éppen a meséről. Ezért a Bouffes du Nord-féle Egy varázsfuvolában egyetlen zongora marad csak hangszernek, s a szerepek közül is azok, akik a történet alapszövetéhez tartoznak. Tamino, Pamina, az Éj királynője, Papagena, Papageno, Sarastro és Monostatos. Két színész, William Nadylam és Abdou Ouologuem segíti a mese gördülését, szellemként, igazi mozarti Singspiel-színészként vezetik a tévelygőket, bambuszbotokból teret formálnak köréjük, s még a kar szólamait is éneklik, ha kell.

Az Egy varázsfuvola visszavezeti az operát a színházhoz, az éneket a játékhoz, az érzelmet az értelemhez. Üres tér, személyes játék, közvetlen és egyszerű kapcsolatokon át mesélik újra, mi történik az Éj királynőjével, férjével, lányukkal, annak szerelmével. S mindez annyira "logikus és kemény", hogy nem lehet "belemarni", csak a mese, a valóság, a mítoszok, a sorsok bonyolultságán gondolkodni. Tehát saját magunkon.

Ebben az előadásban három kellék van. A bűvös csengő egy triangulum, a gyilkos kés egy piros pálca, a varázsfuvola egy talált bot. Épp olyan, mint az, amit Brook 1990-es Viharjában Prospero kettétört. Mivel az Egy varázsfuvola Brook utolsó rendezése, ez a nagy búcsú, az elköszönés, így a varázspálca, a varázsfuvola, a varázslat az életmű egészében keresi és találja meg a helyét. Évek óta tudjuk, hogy ez a varázslatos történet, ez a mágikus zene zárja majd az alkotások sorát, évek óta erre készülünk, így a két órás előadás már megkezdése előtt ünnep és esemény.

Az ötven évvel ezelőtti Lear a Vígszínházban segített beszélni a szocialista realista színházi beszéd fonákságairól. 2013-ban Budapesten az Egy varázsfuvola ismét elindíthat, a maga meseiségével provokálhat egy újabb vitát színházi elképzeléseinkről, a műfaj szentségeiről és még annyi mindenről. S a pálcafuvola sorsa mi lesz? A finálé alatt meglátják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

A dél-afrikai taxist, aki operát énekel az utasainak, felkapta az internet

Egy virális videóval kezdődött az egész: egy Menzi Mngoma nevű Uber-sofőr a Rigolettóból énekelt egy utasának, majd egyre többekhez jutott el az erről készült videó.
Zenés színház interjú

Felmutatni a világ tetejét - Interjú Szemző Tiborral

Óbudán, az Esernyős belső udvarán új szabadtéri kamaraszínházi sorozat indul, amelyben (újra) debütál Szemző Tibor Kőrösi Csoma Sándorról készített opera cinematique műfajú előadása, a Csoma.   
Zenés színház ajánló

Operett show a Vajdahunyadvárban

Július 18-án Magyarország leglátványosabb operett produkcióját tekinthetjük meg a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A Monarchia Operett gálaműsora fantasztikus szólistákkal és ruhakölteményekkel varázsolja el a nagyérdeműt.
Zenés színház hír

Koncertfilmmel ünnepelték Jonas Kaufmann 50. születésnapját

Németország, Ausztria és Svájc több mint 200 filmszínházában mutatták be július 10-én, Jonas Kaufmann 50. születésnapján a sztártenor egyik berlini (Waldbühne) koncertjéről készült filmet.
Zenés színház armel

Hogy milyen volt Alföldi Don Giovannija? Profi.

Ha sztárrendező operafavoritot állít színpadra, abból könnyen siker lehet, de nálam Tihanyi Ildi díszletei ágyaztak meg annak, hogy szeressem ezt a Don Giovannit.