A Hamupipőke zenéjét Pejtsik Péter, szövegét Orbán János Dénes írta, a rendező Bozsik Yvette – csakúgy, mint Az Orfeum mágusa című, szintén a színház megrendelésére készült darab esetében. Ez utóbbi kapcsán ketten már dolgozhattatok az alkotó trióval. Hasonlóan építkezik a mostani előadás is?
Bojtos Luca: Igen; mondhatjuk, hogy már egy összeszokott csapattal dolgozunk, ami nyugalmat és biztonságérzetet ad. Nagyon szerencsés, hogy egy készülő mű születésénél lehetünk jelen, hiszen egy bizonyos pontig ránk formálhatják a szerepet. Részt vehetünk az alkotófolyamatban, elmondhatjuk a meglátásainkat, hogy mi komfortos, és mi kevésbé az.
Kiss Diána: Mindig jó érzéssel töltött el, amikor arról olvastam, hogy a zeneszerzők komponálás közben együtt dolgoztak a művészekkel. Sokszor kimondottan bizonyos énekesekre írták a szerepeket, figyelembe véve és kiaknázva az egyén kvalitásait. Az Orfeum mágusában is volt arra lehetőség, hogy Carola Cecíliának egy nagyobb ívű belépőt javasoljak, amiből aztán fantasztikus dalt kerekítettek a szerzők.
Firtos, a Tündérkirálynő szerepében is van egy csipetnyi primadonnaság,
és itt is megértő fülekre talált egy hasonló típusú kérés, így reményeim szerint egy újabb sláger születik.
Bojtos Luca, Süle Dalma és Kiss Diána az olvasópróbán (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
Mindhárman szopránok vagytok, de más habitussal rendelkeztek. Hogyan adjátok meg az egyéni karakterét ugyanannak a figurának?
Süle Dalma: Sokféle kvalitás szükséges hozzá, nagyon hangsúlyos, már-már főszerepről van szó.
Én kinyitom a szívemet-lelkemet, úgy keresem ennek a tündérnek a lényegét, igazságát.
Fontos előkép számomra Jules Massenet Hamupipőke című operája, amit olyan rendezésben láttam, amelyben igazi mesevilágot teremtettek – csakúgy, ahogy Bozsik Yvette és alkotótársai a mostani produkcióban. Nagyon sokat fogunk varázsolni!
KD: Gyermekkorom meghatározó Hamupipőke-élménye a Walt Disney-féle klasszikus rajzfilm volt, amiben a jótündér egy kedves idős hölgy. Az Operettszínház adaptációjában azonban egy teljesen más karakterrel találkozhatunk. Hamupipőke egy fiatal és törékeny lány, a jótündér pedig egy nőiesebb karakter (ezért tündérkirálynő és nem tündérkeresztanya), ugyanakkor az anyai minőség is megjelenik a szerepben. Firtos „irányítja” Hamupipőke és a Herceg sorsát, mellettük van, biztonságot ad számukra.
BL: Nagyon különböző karakterek vagyunk; külsőre, személyiségben és a hangunk szempontjából is, de Firtos egy rendkívül komplex, összetett jellem, ami a zenei anyag szempontjából is megmutatkozik, így a szerepben mindannyian kiemelhetjük a saját színeinket. A tündérkirálynőnek van egy díva oldala, tartása, királynői attitűdje, de én inkább a kedvességét, a jóságát, odaadását, a segítő szándékát szeretném kiemelni. Firtost egy ,,ezerarcú tündérnek” látom, aki mindig azt az oldalát mutatja, amire a világnak és a pártfogoltjának leginkább szüksége van:
az árva Hamupipőke az anyai szeretet, támogatás hiányától szenved a legjobban, ezért Firtos ezt az anyai minőséget pótolja az életében.
Bojtos Luca (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)
Hamupipőke története nagyon régi, több feldolgozása is született az idők folyamán. Mitől egyedi az Operettszínház előadása?
KD: Azt gondolom, Pejtsik Péter és Orbán János Dénes ezzel a művel műfajt teremtettek. Tulajdonképpen egy olyan mesedarabról van szó, ami magyar gyökerekkel rendelkezik. A csángó vonal nagyon erősen megjelenik benne, az alkotók Erdélyi János Az özvegy ember és leánya című könyv meséjét és a Benedek Elek-féle változatot vették alapul, ahol a két fiatal árva, mindketten elveszítették az édesanyjukat, és nem bálban, hanem a templomban találkoznak először.
SD: A darab zenei anyagában a csángó népdalok, a musical és az operett műfaja, különböző zenei idézetek is jelen vannak a popzenétől Bartókig, de Pejtsik Péter zsenialitásának köszönhetően mindez koherens zenei nyelvvé áll össze.
A darab alapja egy gyerekmese, de a produkcióban komoly és nehéz kérdések is előkerülnek. Mennyire szól az előadás gyerekeknek és mennyire felnőtteknek?
KD: Családi mesedarabnak szánjuk, ami egyszerre ragadja meg a kisebbeket és a nagyobbakat. Az árvaság, a gyász, valamint számos társadalmi kérdés felmerül a darabban, sokan fognak ismerős helyzetekkel találkozni a történeten belül.
BL: A darab nagyon rétegelt, megvan a mélysége és megvan a játékossága, mindenki megtalálhatja benne, ami megszólítja, amihez kapcsolódni tud. Egyszerre nagyon látványos, szórakoztató előadás, jelen vannak vicces, gonosz, kedves és szerethető karakterek is, amikkel a gyerekek könnyen tudnak azonosulni. A felszín alatt pedig tragikus sorsokat tár fel, és komoly társadalmi problémákat boncolgat.
SD: Nagyon fontos mondata volt Bozsik Yvette-nek az első olvasópróbán, hogy
a rendezés alapja a felnőttekben mélyen élő belső gyermek gyógyítása.
A 21. században ez egy nagy küzdelme sokaknak, amiről mindenképp beszélni kell, akár egy ilyen darab segítségével is.
Kiss Diána (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)
Firtos hogyan illeszkedik eddigi szerepeitek sorába?
BL: Minden szerep más: különböző vágyakkal, motivációval, konfliktusokkal; más a kulcsa és a megoldása is. Ez a szerep ráadásul zeneileg is nagyon összetett, hiszen az énekelnivalóban találunk csángó népdalt, nagyívű Disney-dallamokat, musicalt, operettet és operai íveket is.
KD: Ismét történelmet írunk, ősbemutató készül, amelyben mi formáljuk meg először Firtost, a Tündérkirálynőt. Ez ad egy nagyobb fokú alkotói szabadságot, de egyben a felelősség is nagyobb ezáltal, hogy milyennek mutatjuk a karaktert.
Érdemes lesz mindhármunkkal megnézni a produkciót, mert mindegyikünk kicsit másképp építi fel ugyanazt a szerepet.
SD: Számomra Firtos azért is szép feladat, mert egy nagyszínpadi produkciónak lehetek részese. Kihívást jelent, mert sok olyan kvalitást kell megmutatnom, ami az operai világban – ahonnan jövök – nem feltétlenül van jelen. Ilyenek a táncok, amik sok mozgásszínházi elemet tartalmaznak, és a prózai részek is különlegesek. Bozsik Yvette spiritualitása minden mozzanatban megjelenik.
A látványvilág hogyan illeszkedik a koncepcióba?
KD: Berzsenyi Krisztina jelmezei gyönyörűek. Ferenczfy-Kovács Attila díszletei is a mesék jellegzetességeit hordozzák, a tündérek világa pedig – ahol csodalények is feltűnnek – kifejezetten színes. Az óriási LED-fal tovább fokozza a meseszerű, varázslatos tér érzetét.
BL: A jelmezek valóban kivételesen gyönyörűek. Szubrettként is szép ruhákba bújtatnak a tervezők, de most igazán el vagyok kényeztetve: varázslatos tündérruhákat kapunk. Annyira tetszenek a kreációik, hogy mostantól mindent ezekben szeretnék énekelni a gálakoncerteken, még a Cintányéros cudar világot is! (nevet)
Süle Dalma (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)
Mit üzen nektek Hamupipőke története?
KD: A János vitéz Iluskája – akit szintén szerencsém van megformálni a Budapesti Operettszínházban – közel áll Hamupipőke lényegiségéhez. Az árvasága, az ártatlansága, az egyszerűsége, a természethez való közelsége és a mondanivalója is nagyon hasonló: vigyáznunk kell a lelkünkre, egymásra, és ahol tudunk, segítsünk a másiknak.
SD: A mozaikcsalád korunk sajátossága. Sokan élnek benne, megtapasztalva minden pozitívumát és negatívumát. Nekik erős képet mutathat ez a darab, és talán a saját életükben is másképp viszonyulnak majd a testvériséghez, a szeretethez, az elfogadáshoz.
BL: Van bennem egy nagy adag idealizmus és gyermeki naivitás, ezért nagy hatással van rám is a mese varázsvilága… Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb nehézségei, de bíznunk és hinnünk kell abban, hogy jóra fordulnak a dolgok.
Járjuk a magunk útját, de mindezt tegyük úgy, hogy ne sebezzünk meg senkit.
Megértéssel forduljunk egymás felé, és ne nehezítsük meg a körülöttünk lévők életét.
KD: A Budapesti Operettszínházba – ahogy más színházakba is – leginkább azért jönnek a nézők, hogy kikapcsolódjanak, néhány órára elfeledjék a külvilágot, nagyokat nevessenek vagy épp kisírják magukat. Ha tényleg azt érzi majd a közönség, hogy egy másik világba, esetünkben egy mesevilágba varázsolták, akkor elértük a célunkat.
Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicaljét november 15., 16. és 17-én mutatja be a Budapesti Operettszínház, Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművész, koreográfus rendezésében.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Kiss Diána, Süle Dalma és Bojtos Luca (fotó/forrás: Budapesti Operettszínház)
hírlevél
