Zenés színház

Varga Magda operaénekesnőt ünnepelték

2007.01.28. 00:00
Ajánlom
A Csokonai Színház örökös tagját 85. születésnapján meleg hangulatú eseményen köszöntötték színházában. A január 22-ei ünnepség végén a színház operaénekeseivel és énekkari tagjaival a művésznő is együtt énekelte a Traviáta egyik dalát.

Varga Magda érdemes művészt, a teátrum operatagozatának egyik alapítóját a Bányai Júlia Általános Iskola gyerekkórusa fogadta, amikor megérkezett a Csokonai Színházba, a kedvéért rendezett fogadásra. Ezt követően Csányi János, az intézmény igazgatója köszöntötte kedves szavakkal. "A Csokonai Színháznak és Debrecennek fantasztikus kincsei vannak - mondta. - Olyan fénylő csillagok, amilyen Varga Magda is, akik útmutatást jelentenek nekünk." A direktor természetesen hatalmas virágcsokorral kívánt sok boldogságot a művésznőnek. Ezt követően Halász János alpolgármester arra az érdekességre emlékeztetett, hogy lám, épp a Magyar Kultúra Napján született az, aki az operakultúrának szentelte életét. A régi kollégák közül Tréfás György és Csikos Sándor, illetve az operatársulat nevében Wagner Lajos kívánt boldog születésnapot a művésznőnek.

Az Érdemes művészről a közönség fiatalabbik évjárata legfeljebb a színész Cserhalmi György édesanyjaként szokott hallani, hiszen a művésznő a nyilvános operai fellépésektől már jó ideje visszavonult. 1955-ben, az operai társulatrész alapító tagjaként szerződött a Csokonai Színházhoz. Tanúja azoknak az éveknek, amikor a debrecenieknek az opera hazájában, Itáliában is tekintélye volt.

"Mogyoródon jöttem a világra, falun - vall a kezdetekről Varga Magda abban az interjúban, amint Balogh Tibor készített vele két éve. - Ott volt lelkész az édesapám. A leggyakrabban tehát a templomban hallattam a hangom, meg az emberek között az ünnepi alkalmakon. Szépen zengett a népdal arrafelé, a hangommal tehát nem tudtam különösebben kitűnni. Tanítónő lettem, majd – elvégezve a főiskolát – magyar-történelem szakos tanár. Semmi jel nem utalt arra, hogy énekesi pályára készülnék. A fordulatot a háború dörömbölése hozta el. A Lánchíd szomszédságában húzódtunk meg egy óvóhelyen, amikor az oroszok már körbevették és lőtték Budapestet. Rettenetesen féltem, s az ijedségemben önkéntelen dúdolgatni kezdtem. A dúdolgatásból éneklés lett. Sokan voltak odalenn öregek-gyerekek. Valaki megkért egyszer, hogy énekelnék-e hangosabban. Attól kezdve minden este, amikor a bombázás elkezdődött – rázendítettem. Kinn arat a halál – benn énekszó vonja el a figyelmet arról, ami bármikor bekövetkezhet. Ekkor éreztem meg: a zene nagyhatalom, ha le tudja győzni a félelmet. Ha én győztem le a félelmünket, akkor: a torkomban kincs van!"

A folytatás varázslatos volt. Az országban újraindult az élet, Varga Magda pedig eljutott az Operába a Carmenre. Azt mondja, számára ez maga volt a csoda, a felismerés, hogy ezt az utat kell követnie. Titokban jelentkezett egy tehetségkutató pályázatra, ahol annyi volt a jelentkező, hogy csak harmadnapra került a zsűri elé. A rostán négyen maradtak fenn. Hárman külföldre vették az irányt, őt pedig a Magyar Rádió taníttatta tovább. Ezt követően jelentkezett az Állami Népi Együttesbe. A népdalokon nevelkedő fiatala nőt rögtön fölvették szólamvezetőnek. Rábai Miklós vezetésével bejárta a teljes szocialista tábort. De amikor Japánba készülődött az együttes, a művésznő kiszállt: operát szeretett volna énekelni - s így is tett. Az akkor úgynevezett Gördülő Operával bejárta az egész országot. Megtanult minden hőmérsékleten és bármilyen páratartalom mellett énekelni. A bumlizásért, a vonatozásért, a szenvedésekért az nyújtott kárpótlást, hogy teltházak előtt játszottak.

A következő lépcsőfok a Zeneművészek Szövetsége meghallgatása volt, amelyre az Erkel Színházból, a Traviata közben szökött ki. Férje várta a kölcsönpénzen hívott taxival, s áthajtottak a Fészek Klubba, ahol a zsűri - Gyurkovics Mária, Svéd Sándor és a többiek - várakozott. "Jelmezben-diadémban járultam eléjük - emlékezett vissza az esetre Varga Magda. - Kértem az elnézésüket, amiért szökésben vagyok, de ez egy olyan pillanat a számomra, hogy még lámpalázas sem tudok lenni. Eléjük tettem a két kilogram kottát, ennyi volt a jelentkezési norma. Kiválasztottak egy népdalt, egy preklasszikust, egy klasszikust és egy romantikust. Utolsóként a Carment kérték. Vissza kellett térnem a színházba. Éjféltájt kaptam a telefont, az operakísérőm hívott, mondván: mi még mindig itt ülünk, Magda, de Te elindultál a szerencse útján."

Ezt követően az operaházi karmesterek, vezetők is meghallgatták. Akkoriban Tóth Aladár volt az igazgató, Ferencsik János a vezető karmester és Nádasdy Kálmán a rendező. S miközben tanakodtak, Blum Tamás, akit éppen a debreceni zeneigazgatónak hívtak, már el is csábította. A várható hosszabb statisztálás helyett a gyorsabb karriert választotta. Csakhogy eljött 1956... Eldördült az első sortűz – a színház közvetlen közelében is voltak halottak.

Egy távirat és egy hét felkészülési időszak hozta Budapestre a Bánk bán Gertrudiszának szerepébe. Vámos László rendező keze alá került. Az oroszok egy páholyban ültek – szemben Bánk bánnal. És a második felvonás végén felállva tapsoltak... Az évek során énekelhetett Olaszországban, hívták Frankfurtba, taníthatott a Zeneművészeti Főiskolán. És Debrecenben mindig szeretettel várták, fogadták. Mint most, ezen az ünnepen is. Szép, teljes karrier az övé mesés fordulatokkal. Isten éltesse Varga Magdát!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.