Zenés színház

Várkonyi Mátyás: „Ez lesz a legjobb Dorian Gray”

2018.01.19. 12:19
Ajánlom
1990-ben a Rockszínházban musical készült Oscar Wilde kultikus regényéből, a Dorian Gray arcképéből, és a darab legalább annyira vitatott – és sikeres – lett, mint a könyv. Most az Operettszínház Kálmán Imre Teátrumába kerül a mű, a zeneszerzővel, Várkonyi Mátyással a január 19-i bemutató előtti napokban beszélgettünk.

Huszonnyolc éves a Dorian Gray, amely a Rockszínházból egészen Angliába és Németországba is eljutott. Miért szeretik ennyire az emberek ez a musicalt?

– Nem szokványos sikerről volt szó, ahol óriási vastapssal végződik a premier, és a mű rögtön elfoglalja a méltó helyét a zenés színházi irodalomban. Ahogy a regénnyel kapcsolatban is, úgy a musicalt illetően is sok egymásnak ellentmondó véleményt hallottunk,

volt, aki rajongott érte, volt, aki utálta, rangos kritikusok is sokfélét írtak. Talán ez az egyik értéke: nem könnyen befogadható.

Ugyanez a megosztó jelleg mutatkozott meg Angliában, ahol egyesek felháborodtak, hogy mit csináltunk az ő Oscar Wilde-jukkal, mások pedig el voltak ragadtatva, mennyire máshogy látjuk mi, magyarok ezt a világot.

Várkonyi Mátyás

Várkonyi Mátyás (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Utólag nézve az idő csak a darabnak dolgozott,

lemorzsolódtak a rosszalló vélemények. Én is csodálkoztam, hogy egy önmagát újrateremtő legendává vált ez az alkotás. Michael Kunze írta a német szöveget, ami egy hatalmas dolog, közben a Dorian Gray-téma bekerült a zenés színházi repertoárba, az oroszok és koreaiak is megírták a maguk feldolgozását. Ráadásul sokan használták azokat a megoldásokat, amiket Ács Jánossal (a musical szövegírójával – a szerk.) kigondoltunk: a Gesamtkunstwerk használatát, az operai formátumot, a kisegyüttes és a balett jelenlétét.

Miért mondta a komponálás előtt, hogy ebből a regényből nem lehet musicalt írni?

– Legyünk őszinték, a musicalek librettója általában nem váltja meg a világot, de a Rockszínházban célkitűzés volt, hogy irodalmi alapú műveket is írjunk. A Dorian Gray túl bonyolultnak tűnt: ez egy mélylélektani dráma. Számomra a legfontosabb téma a nárcizmus, az önimádat volt benne, de sok másról is szó van, a művészet és az ember viszonyáról, az öregedésről.

Homonnay Zsolt és Csengeri Attila korábban a főszerepben, most Lord Henry, illetve Basil, a portréfestő szerepében jelennek meg. Milyen érzés így dolgozni velük?

– Ugyan eltelt 25-30 év, de ha valaki úgy vesz részt egy darabban, ahogy ők, másképp áll hozzá újra. Nagyon szeretem, ahogy a „régi színészek” öntudatlanul átadnak valamit az „új szereplőknek”, akár praktikus tanácsokat is. A Dorian Grayjel újrateremtődött a régi rockszínházi hangulat, és az Operett fiatal tehetségei is éreznek valami ennek az ihletéséből.

Hogyan változik ez a darab azzal, hogy az Operettszínházba került?

– Az Operettszínházban mindig tervezték, hogy műsorra tűzik a Dorian Grayt, és ez az álom ebben az évadban végre valóra vált: Réthly Attila rendező és Bodor Johanna koreográfus vette kezébe a művet. Attilának azért is örülök, mert ő nem a Rockszínházhoz kötődik, de ugyanaz a habitus jellemzi őt, mint Ács Janit, így egy keményebb, maibb feldolgozás jön létre. Közben nem csak a zenét kellett frissíteni, hanem a szöveget is. Tehát az előadás új élmény lesz annak is, aki még emlékszik a korábbiakra is. Ami engem illet,

„Nem tudod becsukni a szemed”

Kapcsolódó

„Nem tudod becsukni a szemed”

Január 19-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Várkonyi Mátyás musicaljét, a Dorian Grayt a Kálmán Imre Teátrumban. Az előadás rendezője és koreográfusa, Réthly Attila és Bodor Johanna szoros szálakkal kötődik az ősbemutató két alkotójához, előbbinek a szövegíró és rendező Ács János, míg utóbbinak a koreográfus Imre Zoltán volt a mestere. A közelgő premier kapcsán tabukról, energiákról, művészi szabadságról és persze a régiekről is beszélgettünk a két művésszel.

szerintem ez lesz most a Dorian Gray legjobb formája.

Várkonyi Mátyás a Dorian Gray próbáján

Várkonyi Mátyás a Dorian Gray próbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

Milyen Dorian Gray lesz Kocsis Dénes?

Ő egyszerűen a szerepre született.

Már évekkel ezelőtt, amikor az Operetthez került, szó volt róla, hogy egyszer majd „pofán csapja a szerep”. De ugyanez vonatkozik Gubik Petrára, aki gyönyörűen játssza Sybil Vane-t. Fantasztikus, ahogy a régi rockszínházasok és az operettesek összekerültek ebben a produkcióban. Hatalmas öröm így dolgozni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.