Zenés színház

Vendégek az Erkelben és az Operában

2015.03.23. 16:06
Ajánlom
Magyarország legnagyobb színházainak valamennyi operatársulata és balettegyüttese, valamint a Kolozsvári Magyar Opera társulata is fellép a II. János Pál pápa téri teátrumban, ahol a házigazdák is új formációban mutatkoznak be.

A Magyar Nemzeti Balett immár harmadik alkalommal rendezi meg nagyszabású táncestjét, a Pas de Quatre-programot, amelyre az Erkel Színházba invitálja Magyarország legnevesebb balettegyütteseit. Idén március 29-én a házigazda társulat a Trójai játékok című egyfelvonásos férfi balettparódiát mutatja be. Az embert próbáló koreográfia Robert North alkotása, a Nemzeti Balett táncosai hatalmas sikereket arattak az akrobatikus és harcművészeti elemekkel tűzdelt számmal, amelyet 2014 tavaszán vittek színre először az Operában.

A Pécsi Balett a Bach zenéjére készült Beszélj hozzám című McMillan-koreográfiával érkezik a tánctalálkozóra. Cameron McMillan 2010-ben dolgozott először a társulat művészeivel, az együttes 50 éves jubileumára készített koreográfiát A Jó és a Rossz kertjében címmel. 2013-ban elkészítette a mű egyfelvonásos változatát, melyet a pécsi táncművészek az Erkel Színházat ünnepélyesen megnyitó - akkor még Pas de Trois címet viselő - esten mutattak be. A Beszélj hozzám című alkotást 2014. február 7-én vitték először a nagyközönség elé.

A Győri Balett művészei a kiváló, fiatal koreográfus, Lukács András Bolero című koreográfiájával érkeznek az Erkelbe. A táncosok Herwerth Monika jelmezeiben adják elő a Maurice Ravel zenéjére megálmodott művet. A Szegedi Kortárs Balett is vendége lesz a Pas de Quatre-estnek: a társulat a Nemzeti Táncszínházzal közös produkcióját, Juronics Tamás Stabat Mater című alkotását hozza el a budapesti színpadra.

A TáncTrend esten március 30-án az alternatív táncműfajok képviselői lépnek színpadra. A három fellépő a Frenák Pál Társulat, Fodor Zoltán társulata, az Inversdance és a Magyar Nemzeti Balett nyolc táncosa, akik Andrea Paolini Merlo Metamorphosis Nocturnes (Éjjeli Metamorfózis) című koreográfiáját mutatják be. A házigazda együttes előadásában Ligeti György No. 1-es vonósnégyesére a balettnyelv új használatának lehetőségeit megmutató táncprodukciót láthat a közönség. Idén Fodor Zoltán társulata, az Inversdance nyitja a műsort 2012-ben bemutatott Eszter című előadásával. Frenák Pál társulata a híres Fiúk című produkciót hozza el az Erkel Színházba. A koreográfia 2004-ben készült, és a külföldön is elismert Frenák Pál emblémájává vált.

Az Erkel Színház áprilisban a vidéki operatársulatokat is vendégül látja. A nagyszabású  Primavera-sorozat vezérgondolata, hogy az Operának mint nemzeti intézménynek rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidéki operajátszás támogatása. Az április 21-én induló sorozatot a program egyetlen határon túli társulata, a Kolozsvári Magyar Opera nyitja, amely a Bartók+ Operafesztivállal koprodukcióban létrejött Selmeczi György-operával, a Bizánccal érkezik a fesztiválra. Április 22-én a Győri Nemzeti Színház mutatkozik be A varázsfuvolával. Másnap, 23-án, a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatja be a Don Giovannit. A sorozat érdekessége, hogy 26-án ugyancsak Mozart Don Giovannijával érkezik a Pécsi Nemzeti Színház társulata. A Miskolci Nemzeti Színház előadásában Verdi Rigolettója csendül fel Szőcs Artur rendezésében, Cser Ádám vezényletével, április 24-én. 25-én mutatkozik be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach: Hoffmann meséi című produkciójával, melyet Juronics Tamás rendezésében játszanak.

Az áprilist két igazán különleges produkcióval búcsúztatja az Erkel Színház. A Pas de Quatre és a Primavera után az Énekkari Művészek Minifesztiválja következik, amely az ország legnagyobb professzionális kórusának, az Opera Énekkarának programja: a kórus tagjai ezúttal szólószerepekben is bemutatkoznak. Umberto Giordano Fedora című vígoperáját április 26-án 11 órakor és 28-án 19 órakor az Erkel Színház büféjében adja elő tizenkét ifjú énekkari művész, ugyanitt Nino Rota A florentin kalap című művét tizenhárom énekkari művész tolmácsolja Sipos Balázs rendezésében, Erdélyi Dániel vezényletével április 30-án és május 2-án. A Magyar Állami Operaház gyermekkarának templomi hangversenye is a sorozat részét képezi: április 26-án a Bazilikában adnak hangversenyt Gupcsó Gyöngyvér, a kórus vezetőjének vezényletével.

A tavaszi vendégjárás része lesz egy igazán nagyszabású operaházi program, Evelyn Herlitzius Wagner-estje április 11-én. A világ zenei színpadain Wagner szerepeinek egyik leghitelesebb tolmácsolója 1997-ben mutatkozott be a Drezdai Állami Operában, ahol olyan komoly szerepekben ismerhette meg a közönség, mint Salome, a Kelmefestőné (Az árnyék nélküli asszony), Jenůfa, Brünnhilde, valamint énekelte a Tannhäuser mindkét női főszerepét. Európa szinte valamennyi vezető operaházában fellépett, többek között a milanói Scalában, a Berlini, a Bajor, a Bécsi Állami Operában, a Berlini Deutsche Operben, de meghívást kapott Japánba is. Bayreuthban 2002-ben debütált Brünnhilde szerepében, később a Ring mellett Kundry (Parsifal) és Ortrud (Lohengrin) szerepét is énekelte.  Evelyn Herlitzius koncertelőadóként is jelentős művész, aki olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Solti György, Sir Simon Rattle, Daniel Barenboim, Kent Nagano vagy Pierre Boulez. Budapesti koncertjét, melyen felhangzik többek közt a Lohengrin, A walkür, és Az istenek alkonya részletei, Jonas Alber dirigálja. Az április 11-i esten közreműködik Fekete Attila és Kálmándi Mihály, a színpadon a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az Opera együttese.

A vendégszereplésekre június 2-án Juan Diego Flórez áriaestjével helyezi fel a koronát a Magyar Állami Operaház. A világhírű tenor első alkalommal 2011 novemberében énekelt a budapesti Operában, akkor így nyilatkozott: „Meghatottsággal, várakozással és sok illúzióval érkeztem életem első magyarországi fellépésére". A perui csodatenort akkor számos külföldi rajongója is elkísérte a magyar fővárosba. Flórez elmondta: nagyra értékeli a hatalmas érdeklődést, és sokat jelent számára, hogy egy olyan nagy múltú és presztízsű dalszínházban léphet színpadra, mint a budapesti Operaház, ahol kitűnő az akusztika, ellentétben sok más modern, új építésű koncertteremmel szerte a világon. 

Juan Diego Flórez már huszonévesen a milánói Scala színpadán énekelt, sőt megtörte a Scala 74 éves tradícióját, és egyik áriáját ráadásként másodszor is előadta a tomboló közönségnek. A világjáró énekes a legnagyobb dalszínházak és koncertszínpadok legkiválóbb dirigenseivel dolgozott, köztük James Levine-nal, Gustavo Dudamellel, Roberto Abbadóval. Amerre jár, világsztárként ünneplik, hazájában, Peruban szinte minden kitüntetést megkapott már, még bélyeget is bocsátottak ki a tiszteletére. Budapesti koncertműsorának első felében Delibes, Gounod, Bizet és Massenet műveiből ad elő részleteket, a másodikban Donizetti, Berlioz és Offenbach dallamai is felcsendülnek. Estjének karmestere Christopher Franklin, aki amerikaiként főként Olaszország operaházaiban és fesztiváljain szerzett hírnevet, de olyan neves zenekarokat is vezényelt, mint a Royal Philharmonic Orchestra. Európa koncerttermein kívül megfordult Amerikában is, a kortárs zene elkötelezett híveként pedig több jelentős olasz és ausztrál mű ősbemutatóját vezényelte. Az elmúlt években Juan Diego Flórezzel járja a világot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.