Zenés színház

Vér és politika a Budapesti Operettszínházban

2012.03.20. 08:18
Ajánlom
Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója szerint új távlatokat nyit a magyar zenés színjátszásban a Veled, Uram! kőszínházi premierje.

Március 30-án és 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, a Veled, Uram!-at. Az ősbemutatóra 2000. augusztus 19-én és 20-án került sor Esztergomban, a bazilika előtti Szent István téren, kőszínházban még nem játszották. A mű az István, a király folytatása, témája a trónutódlás körül kirobbant harcok konfliktusokkal átszőtt korszaka.  A darab az alcím szerint István válaszútja, azaz utódlási harcok izgalmas, fordulatos drámája, ami tele van megfejtetlen rejtélyekkel - Imre herceg halála, Vászoly megvakíttatása -, ahol a zene a lélektani folyamatokat pontosan megfogalmazza. A mű összeségében az alkotók megfogalmazása szerint shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható. A Budai Várban rendezett sajtóbemutatón készült videónkon elhangzik az előbbi mondat, és megmutatunk négy rövid részletet a darabból is:

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója elmondta, már 2000-ben készült igazgatói pályázatában is leírta, hogy Szörényi-művet kíván műsorra tűzni, mivel a modern magyar zenés színházban egyedülállónak tartja azt a zenedramaturgiai ismeretet, amivel a komponista rendelkezik, s a Veled, Uram!-at a wagneri nagyszabáshoz hasonlatossá teszi. A direktor reményét fejezte ki, hogy a kőszínházi bemutató - hiszen "követeli a közelséget a darab" - mérföldkő lehet a magyar zenés színjátszás történetében, és új távlatokat adhat a műfajnak.

Szörényi Levente és Bródy János is úgy fogalmazott, hogy egy évvel ezelőtt, amikor a felkérést kapták, azt gondolták, "a darab így jó, ahogy van", ám az új helyzetek, az azok következményeképp létrejött dramaturgiai átalakításoknak köszönhetően meggyőződésük szerint egy korszerű, izgalmas, fordulatos, előadásmódjában filmszerű "nagy mű" jött létre. Szörényi Levente az István, a király a királydombit követő, Nemzeti Színházban színre vitt előadása kapcsán kifejtette, hogy akkor számukra az volt a legnagyobb kétely, hogy a mű egy működő színdarab-e, vagy csupán egy egyszeri happening alapanyaga. A Veled, Uram! új változatában ezért is voltak hajlandók a módosításokra, a hat új dal megírására, ezért engedtek nagyobb teret a színházi alkotóknak, akiknek a munkájával Bródy János már az első összpróbán nagyon meg volt elégedve.

Somogyi Szilárd rendező a díszlet sokrétű szimbolikája kapcsán elmondta, a színpadon egy titkokat rejtő kristálypalotát láthat a közönség, a háttérben egy késekből álló világgal, a sziluettek viszont a mohácsi kopjafákat is felidézik, s az egész fölött István palástja lebeg; a jelmezekben pedig egyszerre törekedtek a korhűségre és a modern anyagok és szabásvonalak használatára. Mindezek mellett a rendező kiemelte a világítás szerepét is az előadásban.

A Veled, Uram! kettős szereposztásban látható a Thália Színházban. István királyt Földes Tamás és Sasvári Sándor, Gizellát Füredi Nikolett és Geszthy Veronika alakítják. Orseolo Péter szerepében Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt lép színre, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László személyesítik meg, Ilon, Vászoly felesége Janza Kata és Nádasi Veronika lesz. Imre hercegként Kádár Szabolcsot és Barkóczi Sándort láthatja a közönség, menyasszonyát, Krisztinát Vágó Bernadett és Fekete-Kovács Vera játsszák. Torda táltost Szomor György kelti életre, Aba Sámuel Németh Attila és Szentmártoni Normann, Gellért püspök Magócs Ottó és Mati György lesznek. Zobor táltosként Pirgel Dávid és Angler Balázs látható, a német követet Pálfalvy Attila, a pápai legátust Ambruzs Ádám alakítja. Vászoly három fiát Monoki Marcell, Torvund Alexander, Monoki Milán, Venczéli Alex, Bárány Richárd és Csősz Bálint játssza. A produkció díszleteit Rózsa István, jelmezeit Velich Rita tervezte. Az előadás zenei vezetője és egyik karmestere Balassa Krisztián, a hangszerelés Németh Zoltán munkája.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.
Klasszikus

Az idei Arcus Temporum „házhoz megy”

A Pannonhalmi Főapátság kortárs művészeti fesztiváljának hangversenyeit élőben is közvetítik az arcustemporum.com oldalon, augusztus 21-23. között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Számomra minden szerep kapcsán az a legfontosabb, hogy szépen énekeljem el

Kováts Kolos operaénekest a Bánk bán tenor változatában a király, II. Endre szerepében láthatta a közönség. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én este életre kelő bariton változatban azonban Tiborcként köszöntheti majd őt a nagyérdemű. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas basszussal a Co-Opera szervezésével, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében megvalósuló produkció közelgő premierje kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.