Zenés színház

Verdi: Macbeth - az Operaház új premierje

2011.03.17. 21:13
Ajánlom
A Magyar Állami Operaház idei bemutatóinak sorában Verdi: Macbeth című operája képviseli a bel canto hagyományokat. A főszerepekben nemzetközi színpadokon is elismert művészeket üdvözölhet a budapesti közönség. A címszerepben Alexandru Agache, a Lady szerepében Lukács Gyöngyi lép színpadra.

Lukács Gyöngyit az egyik leghitelesebb Verdi-énekesnőként tartja számon az operavilág. Lady Macbeth szerepét, a legnagyobb kihívást jelentő Verdi-figurát a londoni Covent Garden színpadán énekelhette először, 27 évesen. Ezt követően az Edinburgh-i Fesztiválon, majd Münchenben, Bécsben, Szöulban, San Franciscóban, Tokióban és Santiagóban is színre lépett a szerepben. Az énekesnő megjegyezte: beszélni a Ladyről nehezebb, mint elénekelni; erre meg kell érni a léleknek és a testnek, az izmoknak is. "Most az enyém a szerep, én parancsolok neki, nem ő nekem" - fogalmazott.

Alexandru Agache a bariton hangfaj szinte összes főszerepét énekelte a világ legnagyobb operaszínpadain.1988-ban mutatkozott be a Covent Gardenben, ettől kezdve a színház állandó vendége. Fellépett többek közt a milánói Scalában, a firenzei Teatro Communaléban, a velencei La Fenicében, a veronai Arénában, a Bécsi Staatsoperben, a párizsi Bastille Operában, a berlini Deutsche Operben és a müncheni Bayerische Staatsoperben. A New York-i Metropolitanben 1999-ben mutatkozott be, azóta ott is visszatérő vendég. A művész hat-hét előadásban állt Macbethként a színpadon. Számára az az út fontos, amit a két főszereplő megtesz a hatalomtól vezérelve, és amelynek végén a körülöttük levő világot és magukat is lerombolják.

Banquo megformálójaként az Operaház egyik vezető énekesét, Fried Pétert láthatja a közönség. Nemzetközileg elismert opera-, oratórium- és hangversenyénekes. A legnagyobb fesztiválok és a leghíresebb operaszínpadok vendége; sikerrel szerepelt Európa számos országában, Amerikában, Kanadában és a Távol-Keleten. Fried Péter basszus operaszerepek mellett gyakran énekel kortárs műveket is.

A produkciót Szinetár Miklós rendezi. "Számomra a darab arról - vagy inkább: arról is - szól, hogy az ember a politikában, a hatalomban, a magánéletében is végtelenül kiszolgáltatott. Részben persze azt csináljuk, amit akarunk - legalábbis úgy hisszük -, de legalább ilyen mértékben azt tesszük, amit diktálnak nekünk. Rendezésem arról szól, hogy a főszereplő nem más, mint a végzet. Hogy senki sem maga alakítja a saját sorsát, hogy nemcsak rajtunk múlik, milyenek vagyunk, milyenné válunk. Földhöz ragadtan azt mondhatjuk, hogy a körülmények határoznak meg minket, ha felülemelkedünk ezen, azt mondhatjuk, hogy a rajtunk kívül álló felsőbb erők" - körvonalazta Szinetár a koncepciót. A szereplők viszonyairól megjegyezte: Lady és Macbeth között ez egy életre szóló, nagy, szerelmi, erotikus kapcsolat van, erőteljes a közöttük vibráló szexuális vonzerő. A darab az emberi kapcsolatokról is szól, és nemcsak a szerelemről, hanem arról is, hogy meddig tart a barátság (Banquoé és Macbethé), hogy ki kivel van együtt, ki, mikor és hogyan áll át a másik oldalra, s válik szövetségesből ellenséggé. Szinetár Miklós kiemelte, hogy nem öncélú hatáskeltésre és megbotránkoztatásra törekszik, hanem logikus megfogalmazásra. Ugyanakkor nem múzeumi előadás lesz a végeredmény, hanem egy, a mának szóló produkció.

Verdi Macbethjét Győriványi Ráth György fő-zeneigazgató vezényli, a jelmezek Velich Rita munkái, a díszlet tervezője Horgas Ádám. A szcenikában komoly szerepet kapnak Cakó Ferenc animációi. Az előadás koreográfusa Nemes Zsófia, a PR-Evolution Dance Company tagjai nem boszorkányokat, hanem kétarcú démonokat alakítanak. Végigkísérik az embert, be-beavatkoznak a sorsába, és a csúcsra jutva sem hagynak neki békét.

A Magyar Állami Operaház az opera második változatát játssza a standard balett nélkül, a firenzei változatból azonban beemelik Macbeth áriáját. Az előadásban közreműködik Magyari Eszter (Udvarhölgy), Rame Lahaj (Macduff), Pataki Potyók Dániel (Malcolm) és Clementis Tamás (Macbeth szolgája).

A bemutatóra március 22-én kerül sor, további előadások: március 25., 29., április 3., június 8., 11., 15., 19.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.