Zenés színház

Verdi Schiller-trilógiája az Erkelben

2013.11.20. 14:14
Ajánlom
November 29-én unikális sorozattal kezdődik meg a vidéki, illetve határon túli színházak vendégjátéka az Erkel Színházban. Elsőként a Kolozsvári Magyar Opera érkezik három ritkán játszott Verdi-operával.

A 200 éve született szerző Schiller-drámák alapján íródott művei: a Giovanna d'Arco, A haramiák és a Luisa Miller kerül színre, a különleges sorozat művészeti vezetője és karmestere Selmeczi György lesz. A színpadkép egységes vizuális világát Csíki Csaba tizenöt absztrakt körplasztikája teremti meg, ezek a három előadásban háromféle elrendezésben lesznek színen. A fiatal erdélyi rendező, Zakariás Zalán viszi színre a Giovanna d'Arcót, Göttinger Pál A haramiákat, Szőcs Artur pedig a Luisa Millert.

A különleges produkcióról Selmeczi György foglalta össze a gondolatait Apák kora (Gondolatok Verdi Schiller-trilógiájának kolozsvári bemutatójára) címmel:

"Az évfordulók, a jubileumok, kultúrkampányok megítélése korunkban egyre ellentmondásosabb. A közvélekedés jó és rossz konklúziókat egyaránt képes levonni. Az életünket elborító marketing-szellem valamelyest mindig szembenáll az igazi érték képviseletével. A Verdi-bicentenáriumon azonban sok mindennek örülhetünk. A 19. századnak ez az óriása olyan hatalmas és gazdag életművet hagyott ránk, a gondolatoknak és eszméknek olyan végtelen tárházát, hogy a világszerte regnáló Verdi-kultusz messze túlmutat a történeti-filológiai érték puszta megbecsülésén, és folyton saját korunkkal szembesít.

A kolozsvári magyar operatársulat - a budapesti Operaházzal együtt - ragyogó lehetőséget kapott, hogy a Verdi-örökség meghökkentően korszerű vonásait a nagyközönség elé tárja. Még az operabarátok táborában is meglepetést kelt Verdi három, az 1840-es évtizedben komponált operája, melyeket Schiller drámái nyomán írt, és melyeket csak ritkán fedezhetünk fel az operaházak műsorán. Mindig foglalkoztatott - és különösen az egyes partitúrák áttanulmányozása után -, vajon miért is ódzkodik az operavilág lassan másfél évszázada, hogy ezeket a műveket méltó helyükön kezelje a repertoárban. Meglepő következtetésekhez jutottam el: nem kétséges, hogy ezek a művek Verdi alkotói életének is különleges darabjai. Az akkor sikerei csúcsán lévő, a Nabuccóval, a Lombardokkal a közönség kegyeit élvező komponista ezekben a művekben tesz tanúbizonyságot rendkívüli művészi és emberi nagyságáról. Verdi érezhette, hogy a Nabucco szerzői nyelve nem beszélhető hosszú távon, egy életművön át. Kisebb kaliberű művész nyilván kiaknázta volna a Nabucco zeneszerzői módszerében rejlő lehetőségeket, ő azonban csodálatra méltó önvizsgálattal felismerte a megújulás parancsát, és egy gazdagabb, differenciáltabb, korában hallatlanul modern szerzői nyelvet alakított ki, s ezzel némiképp megelőzte a korszak közízlésének alakulását. Ő szárnyalt, korabeli közönsége azonban még nyilván sokallottaa az újítást, szokatlan volt számára a feszes és szélső értékekben gazdag dramaturgia, így aztán vélhetően egyértelmű jelzéseket küldött kedvenc zeneszerzőjének, aki aztán A trubadúrban, a Rigolettóban, a Traviatában kiegyensúlyozottan, a közönséggel szorosabb gesztus-közösségben szólalt meg, noha a Schiller-operákban már minden készen állt. Méghozzá messzehatóan készen; e művek alkotói módszere kitart majd az Aidáig, az Álarcosbálig, sőt, felfedhető az utolsó korszak nagy műveiben is.

A megújulás motorja pedig Schiller drámaköltészete. Még mai felfogásunkkal is csodálattal figyelhetjük, hogy ez a minden gesztusában, megnyilvánulásában, vérmérsékletében olasz művész hogyan is kötődhet ilyen szorosan a németség emblematikus költőjéhez. És lám csak, ez a három opera is mutatja, milyen bámulatos egység tud születni az európai gondolat mentén. Schiller drámái színházi éthoszuk mellett a nagy irodalom körébe tartoznak, s a komponista éppen ezt az irodalmat vonja ki, azért, hogy zenével töltse be a helyét. Szinte az antikvitásból örökölt drámaszerkezet, az európai drámaeszmény jelenik meg előttünk nagyszabású zenei megvalósításban.

A fenti felismerések késztették az alkotókat arra, hogy a három művet egységbe foglalják egy közös vizualitás keretei között. A színpadon mintha csak régmúlt korok fosszíliái, valamiféle régészeti leletek sorakoznának, az archaikus és a modern vizuális értékek sajátos egységét sugallva, és tovább erősítve a három mű összefüggéseinek rendszerét.

Hogyan értelmezhető trilógiaként ez a három alkotás? Csupán az ihlető Schiller személyisége köti össze őket? Nos, van még valami, ami különösen felértékelődik korunkban: ez pedig az apa-princípium, az apa-eszmény zenedrámai megjelenítése. Apátlan korban élünk, társadalmi viszonyaink, emberi kapcsolataink ziláltak. Erkölcseink és felelősségtudatunk eróziáját nap mint nap megszenvedjük. A Verdi és Schiller révén elénk tárulkozó apafigura talán gondolkodásra késztet mindnyájunkat. Különös élmény felfedezni, hogy a cselekmény, a drámai folyamatok háttere mindig az apák döntéseinek, az apák áldozatának függvényében alakul.

Lám csak, a bicentenáriumi alkalom milyen tágra nyitja a horizontot ennek az időtlen életműnek a megismerésében; és egyben - talán most először - megteremti az operaműfaj budapesti és kolozsvári művészeinek „határok feletti" nagy találkozását. A mögöttünk álló munka rendkívüli áldozatokat követelt énekművészektől, zenekaron, énekkaron át egészen a látványt megteremtő és működtető szakemberekig. De Verdi művészetében és a létrejött előadásokban ott rejlik a jutalom: az erkölcsi és művészi elégtétel."

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Zenés színház hír

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Az Amerikában kötelező karácsonyi filmnek számító Az élet csodaszép című 1946-os Frank Capra filmklasszikust dolgozza fel - írta meg a BBC News.