Zenés színház

Verdi Schiller-trilógiája az Erkelben

2013.11.20. 14:14
Ajánlom
November 29-én unikális sorozattal kezdődik meg a vidéki, illetve határon túli színházak vendégjátéka az Erkel Színházban. Elsőként a Kolozsvári Magyar Opera érkezik három ritkán játszott Verdi-operával.

A 200 éve született szerző Schiller-drámák alapján íródott művei: a Giovanna d'Arco, A haramiák és a Luisa Miller kerül színre, a különleges sorozat művészeti vezetője és karmestere Selmeczi György lesz. A színpadkép egységes vizuális világát Csíki Csaba tizenöt absztrakt körplasztikája teremti meg, ezek a három előadásban háromféle elrendezésben lesznek színen. A fiatal erdélyi rendező, Zakariás Zalán viszi színre a Giovanna d'Arcót, Göttinger Pál A haramiákat, Szőcs Artur pedig a Luisa Millert.

A különleges produkcióról Selmeczi György foglalta össze a gondolatait Apák kora (Gondolatok Verdi Schiller-trilógiájának kolozsvári bemutatójára) címmel:

"Az évfordulók, a jubileumok, kultúrkampányok megítélése korunkban egyre ellentmondásosabb. A közvélekedés jó és rossz konklúziókat egyaránt képes levonni. Az életünket elborító marketing-szellem valamelyest mindig szembenáll az igazi érték képviseletével. A Verdi-bicentenáriumon azonban sok mindennek örülhetünk. A 19. századnak ez az óriása olyan hatalmas és gazdag életművet hagyott ránk, a gondolatoknak és eszméknek olyan végtelen tárházát, hogy a világszerte regnáló Verdi-kultusz messze túlmutat a történeti-filológiai érték puszta megbecsülésén, és folyton saját korunkkal szembesít.

A kolozsvári magyar operatársulat - a budapesti Operaházzal együtt - ragyogó lehetőséget kapott, hogy a Verdi-örökség meghökkentően korszerű vonásait a nagyközönség elé tárja. Még az operabarátok táborában is meglepetést kelt Verdi három, az 1840-es évtizedben komponált operája, melyeket Schiller drámái nyomán írt, és melyeket csak ritkán fedezhetünk fel az operaházak műsorán. Mindig foglalkoztatott - és különösen az egyes partitúrák áttanulmányozása után -, vajon miért is ódzkodik az operavilág lassan másfél évszázada, hogy ezeket a műveket méltó helyükön kezelje a repertoárban. Meglepő következtetésekhez jutottam el: nem kétséges, hogy ezek a művek Verdi alkotói életének is különleges darabjai. Az akkor sikerei csúcsán lévő, a Nabuccóval, a Lombardokkal a közönség kegyeit élvező komponista ezekben a művekben tesz tanúbizonyságot rendkívüli művészi és emberi nagyságáról. Verdi érezhette, hogy a Nabucco szerzői nyelve nem beszélhető hosszú távon, egy életművön át. Kisebb kaliberű művész nyilván kiaknázta volna a Nabucco zeneszerzői módszerében rejlő lehetőségeket, ő azonban csodálatra méltó önvizsgálattal felismerte a megújulás parancsát, és egy gazdagabb, differenciáltabb, korában hallatlanul modern szerzői nyelvet alakított ki, s ezzel némiképp megelőzte a korszak közízlésének alakulását. Ő szárnyalt, korabeli közönsége azonban még nyilván sokallottaa az újítást, szokatlan volt számára a feszes és szélső értékekben gazdag dramaturgia, így aztán vélhetően egyértelmű jelzéseket küldött kedvenc zeneszerzőjének, aki aztán A trubadúrban, a Rigolettóban, a Traviatában kiegyensúlyozottan, a közönséggel szorosabb gesztus-közösségben szólalt meg, noha a Schiller-operákban már minden készen állt. Méghozzá messzehatóan készen; e művek alkotói módszere kitart majd az Aidáig, az Álarcosbálig, sőt, felfedhető az utolsó korszak nagy műveiben is.

A megújulás motorja pedig Schiller drámaköltészete. Még mai felfogásunkkal is csodálattal figyelhetjük, hogy ez a minden gesztusában, megnyilvánulásában, vérmérsékletében olasz művész hogyan is kötődhet ilyen szorosan a németség emblematikus költőjéhez. És lám csak, ez a három opera is mutatja, milyen bámulatos egység tud születni az európai gondolat mentén. Schiller drámái színházi éthoszuk mellett a nagy irodalom körébe tartoznak, s a komponista éppen ezt az irodalmat vonja ki, azért, hogy zenével töltse be a helyét. Szinte az antikvitásból örökölt drámaszerkezet, az európai drámaeszmény jelenik meg előttünk nagyszabású zenei megvalósításban.

A fenti felismerések késztették az alkotókat arra, hogy a három művet egységbe foglalják egy közös vizualitás keretei között. A színpadon mintha csak régmúlt korok fosszíliái, valamiféle régészeti leletek sorakoznának, az archaikus és a modern vizuális értékek sajátos egységét sugallva, és tovább erősítve a három mű összefüggéseinek rendszerét.

Hogyan értelmezhető trilógiaként ez a három alkotás? Csupán az ihlető Schiller személyisége köti össze őket? Nos, van még valami, ami különösen felértékelődik korunkban: ez pedig az apa-princípium, az apa-eszmény zenedrámai megjelenítése. Apátlan korban élünk, társadalmi viszonyaink, emberi kapcsolataink ziláltak. Erkölcseink és felelősségtudatunk eróziáját nap mint nap megszenvedjük. A Verdi és Schiller révén elénk tárulkozó apafigura talán gondolkodásra késztet mindnyájunkat. Különös élmény felfedezni, hogy a cselekmény, a drámai folyamatok háttere mindig az apák döntéseinek, az apák áldozatának függvényében alakul.

Lám csak, a bicentenáriumi alkalom milyen tágra nyitja a horizontot ennek az időtlen életműnek a megismerésében; és egyben - talán most először - megteremti az operaműfaj budapesti és kolozsvári művészeinek „határok feletti" nagy találkozását. A mögöttünk álló munka rendkívüli áldozatokat követelt énekművészektől, zenekaron, énekkaron át egészen a látványt megteremtő és működtető szakemberekig. De Verdi művészetében és a létrejött előadásokban ott rejlik a jutalom: az erkölcsi és művészi elégtétel."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.