Zenés színház

Vidám temetés

2014.09.14. 10:55
Ajánlom
"Csupa frissesség, telve a legfinomabb szellemességekkel, a keresettség legcsekélyebb nyoma nélkül. Nem viccel mindenáron, de árasztja a legmosolyogtatóbb humort, ha meg karikatúrát fest, ellenállhatatlanul megkacagtat." Ennél szebb bókokat kevés magyar opera kapott premierajándékként. OPERA MAGAZIN

Márpedig ha A tenor operaházi ősbemutatója, vagyis az 1929. február 9-e környékén megjelent sajtót átnézzük, meglepve tapasztaljuk, hogy a zenei szakírók - a Magyarság című lap szerzőjének fent idézett mondataihoz hasonlóan - szinte kizárólag szuperlatívuszokban szóltak Dohnányi Ernő operájáról, melynek eredetileg német nyelvű librettóját Góth Ernő Berlinbe szakadt, kiváló magyar újságíró jegyezte. „A tenor (...) nemcsak a zenetörténeti adatok számát fogja gyarapítani. Ennek a dalműnek nemcsak a szakmabeliek fognak tapsolni, hanem a közönség is" - olvassuk a Kurír február 10-i számában. A Pesti Napló ugyanekkor ezt írja: „A tenor Dohnányi nemes, fennkölt tradíciókat leszűrő zeneszerzői kultúrájának kétségkívül legszebb színpadi diadala."

Nem az lep meg persze, hogy a kritikusok majdnem mindennel elégedettek voltak, hanem inkább az, hogy akkor a három felvonásos vígopera miért nem vált mégsem a hazai dalszínházak repertoárjának részévé? Az Erkel Színház szeptemberi első premierjének rendezője, Almási-Tóth András szerint éppen azért kérte fel Ókovács Szilveszter az elfeledett Dohnányi-mű színrevitelére, mert a régi legendás siker kíváncsivá tette a főigazgatót: vajon mi és hogyan tud ma működni az egykor kirobbanó lelkesedéssel fogadott műből? A történet egy különös egybeesés miatt lesz kerek: Almási-Tóth évekkel korábban már rábukkant A tenorra, amikor kamara jellegű darabokat válogatott, melyeket a növendékek vizsgaelőadásként mutathatnának be a Zeneakadémia kistermében.

A darabban tehát már akkor fantáziát látott, mondja, elsősorban azért, mert a komponista különböző stílusú zenei allúziókat, melódiákat helyez egymás mellé úgy, hogy azok végül egységes szövetté állnak össze. Van itt németes, keringős zene, de találunk idézetet A bűvös vadászból, érződik az operán Wagner és Richard Strauss hatása, a zárójelenetben meg éppenséggel egy Mendelssohn-dal csendül fel.  (Ez utóbbi egyébként a mű süllyesztőbe kerülésének egyik oka volt: a nácik a harmincas évek végén a Németországban igencsak népszerű operát betiltották, hiszen Dohnányi nem volt hajlandó lecserélni a „Wer hat dich, du schöner Wald" kezdetű dalt.)

A kritikák annak idején nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel: soha nem fárasztó vagy unalmas, bő leleményű, hatásos, előkelő invenciójú, csiszolt kultúrájú műként emlékeznek meg az operáról. „Tény, hogy rengeteg helyről összeszedett zenei anyag bukkan fel A tenorban, ám ezeket Dohnányi úgy rendezi össze, hogy a darabnak egészen különleges világa születik: ebben a zenében csak úgy pezseg az élet, tele van váratlansággal és meglepetéssel" - mondja a rendező.

Pezsgő életről beszélni egy olyan opera esetében, amelynek a cselekményét egy haláleset indítja el, legalábbis meglepő. Az énekes kvartett tenorja ugyanis váratlanul elhunyt, gondoskodni kell hát a pótlásáról. A merész ötletek akár jól is elsülhetnek: némi tanakodás után Schippel fuvolás neve mellett voksol a trióvá karcsúsodott együttes. Azonban a fuvolással van egy kis gond: a kórust alkotó finnyás német polgárok szerint Schippel az alapvető udvariassági szabályokat is képtelen betartani, ezért aztán nem fűlik ahhoz a foguk, hogy egy lapon említődjön a nevük az övével. Azonban szükség törvényt bont, sőt a későbbiekben szerelmi bonyodalom és lovagias párbaj is zajlik a színpadon. A Budapesti Hírlap egykori ítészét egyetértően idézzük: „Nem szabályszerű, lekerekített történet, hanem epizód egy múlt századvégi német kisváros néhány alakjának az életéből."

De ha térben és időben ennyire távol fekszik tőlünk A tenor cselekménye, akkor vajon mi dolgunk ma vele? A rendező elárulja: az új előadás szétfeszíti majd a darab realista kereteit, maga mögött hagyja a német miliőt, hogy az egész cselekményt inkább a szürrealitás irányába lökhesse. Mindebben kulcsszerep jut a tervezőknek: Rózsa István díszlete épp úgy megváltozik, hogy új arcát mutassa a nézőknek, mint ahogy Lisztopád Krisztina jelmezei is meglepő átalakuláson esnek majd át.

A rendező szerint ugyanis az operában fontos átváltozások zajlanak le, még ha első pillantásra ez nem is feltétlenül tudatosul a nézőben. „A darab végére itt minden szereplő a birtokába jut olyan tapasztalatoknak az életről, amelyeket korábban még csak nem is sejtett. A felszínes, mesterkélt közegből eljutunk egy olyan területre, ahol muszáj választ találni az élet nagy kérdéseire, ahol színt kell vallani a szenvedélyekről és a mulandóságról."

Vitán felül komoly üzenet, ám a rendező garantálja, hogy senki sem fog búskomoran távozni a vígopera új bemutatójáról. Dohnányi Ernő egy másik művéhez, a Változatok egy gyermekdalra címűhöz írott mottóját-ajánlóját ez esetben is bátran elővehetjük és alkalmazhatjuk: „A humor barátjának örömére, mások bosszúságára."

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.