Zenés színház

Vidám temetés

2014.09.14. 10:55
Ajánlom
"Csupa frissesség, telve a legfinomabb szellemességekkel, a keresettség legcsekélyebb nyoma nélkül. Nem viccel mindenáron, de árasztja a legmosolyogtatóbb humort, ha meg karikatúrát fest, ellenállhatatlanul megkacagtat." Ennél szebb bókokat kevés magyar opera kapott premierajándékként. OPERA MAGAZIN

Márpedig ha A tenor operaházi ősbemutatója, vagyis az 1929. február 9-e környékén megjelent sajtót átnézzük, meglepve tapasztaljuk, hogy a zenei szakírók - a Magyarság című lap szerzőjének fent idézett mondataihoz hasonlóan - szinte kizárólag szuperlatívuszokban szóltak Dohnányi Ernő operájáról, melynek eredetileg német nyelvű librettóját Góth Ernő Berlinbe szakadt, kiváló magyar újságíró jegyezte. „A tenor (...) nemcsak a zenetörténeti adatok számát fogja gyarapítani. Ennek a dalműnek nemcsak a szakmabeliek fognak tapsolni, hanem a közönség is" - olvassuk a Kurír február 10-i számában. A Pesti Napló ugyanekkor ezt írja: „A tenor Dohnányi nemes, fennkölt tradíciókat leszűrő zeneszerzői kultúrájának kétségkívül legszebb színpadi diadala."

Nem az lep meg persze, hogy a kritikusok majdnem mindennel elégedettek voltak, hanem inkább az, hogy akkor a három felvonásos vígopera miért nem vált mégsem a hazai dalszínházak repertoárjának részévé? Az Erkel Színház szeptemberi első premierjének rendezője, Almási-Tóth András szerint éppen azért kérte fel Ókovács Szilveszter az elfeledett Dohnányi-mű színrevitelére, mert a régi legendás siker kíváncsivá tette a főigazgatót: vajon mi és hogyan tud ma működni az egykor kirobbanó lelkesedéssel fogadott műből? A történet egy különös egybeesés miatt lesz kerek: Almási-Tóth évekkel korábban már rábukkant A tenorra, amikor kamara jellegű darabokat válogatott, melyeket a növendékek vizsgaelőadásként mutathatnának be a Zeneakadémia kistermében.

A darabban tehát már akkor fantáziát látott, mondja, elsősorban azért, mert a komponista különböző stílusú zenei allúziókat, melódiákat helyez egymás mellé úgy, hogy azok végül egységes szövetté állnak össze. Van itt németes, keringős zene, de találunk idézetet A bűvös vadászból, érződik az operán Wagner és Richard Strauss hatása, a zárójelenetben meg éppenséggel egy Mendelssohn-dal csendül fel.  (Ez utóbbi egyébként a mű süllyesztőbe kerülésének egyik oka volt: a nácik a harmincas évek végén a Németországban igencsak népszerű operát betiltották, hiszen Dohnányi nem volt hajlandó lecserélni a „Wer hat dich, du schöner Wald" kezdetű dalt.)

A kritikák annak idején nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel: soha nem fárasztó vagy unalmas, bő leleményű, hatásos, előkelő invenciójú, csiszolt kultúrájú műként emlékeznek meg az operáról. „Tény, hogy rengeteg helyről összeszedett zenei anyag bukkan fel A tenorban, ám ezeket Dohnányi úgy rendezi össze, hogy a darabnak egészen különleges világa születik: ebben a zenében csak úgy pezseg az élet, tele van váratlansággal és meglepetéssel" - mondja a rendező.

Pezsgő életről beszélni egy olyan opera esetében, amelynek a cselekményét egy haláleset indítja el, legalábbis meglepő. Az énekes kvartett tenorja ugyanis váratlanul elhunyt, gondoskodni kell hát a pótlásáról. A merész ötletek akár jól is elsülhetnek: némi tanakodás után Schippel fuvolás neve mellett voksol a trióvá karcsúsodott együttes. Azonban a fuvolással van egy kis gond: a kórust alkotó finnyás német polgárok szerint Schippel az alapvető udvariassági szabályokat is képtelen betartani, ezért aztán nem fűlik ahhoz a foguk, hogy egy lapon említődjön a nevük az övével. Azonban szükség törvényt bont, sőt a későbbiekben szerelmi bonyodalom és lovagias párbaj is zajlik a színpadon. A Budapesti Hírlap egykori ítészét egyetértően idézzük: „Nem szabályszerű, lekerekített történet, hanem epizód egy múlt századvégi német kisváros néhány alakjának az életéből."

De ha térben és időben ennyire távol fekszik tőlünk A tenor cselekménye, akkor vajon mi dolgunk ma vele? A rendező elárulja: az új előadás szétfeszíti majd a darab realista kereteit, maga mögött hagyja a német miliőt, hogy az egész cselekményt inkább a szürrealitás irányába lökhesse. Mindebben kulcsszerep jut a tervezőknek: Rózsa István díszlete épp úgy megváltozik, hogy új arcát mutassa a nézőknek, mint ahogy Lisztopád Krisztina jelmezei is meglepő átalakuláson esnek majd át.

A rendező szerint ugyanis az operában fontos átváltozások zajlanak le, még ha első pillantásra ez nem is feltétlenül tudatosul a nézőben. „A darab végére itt minden szereplő a birtokába jut olyan tapasztalatoknak az életről, amelyeket korábban még csak nem is sejtett. A felszínes, mesterkélt közegből eljutunk egy olyan területre, ahol muszáj választ találni az élet nagy kérdéseire, ahol színt kell vallani a szenvedélyekről és a mulandóságról."

Vitán felül komoly üzenet, ám a rendező garantálja, hogy senki sem fog búskomoran távozni a vígopera új bemutatójáról. Dohnányi Ernő egy másik művéhez, a Változatok egy gyermekdalra címűhöz írott mottóját-ajánlóját ez esetben is bátran elővehetjük és alkalmazhatjuk: „A humor barátjának örömére, mások bosszúságára."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.