Zenés színház

Vidám temetés

2014.09.14. 10:55
Ajánlom
"Csupa frissesség, telve a legfinomabb szellemességekkel, a keresettség legcsekélyebb nyoma nélkül. Nem viccel mindenáron, de árasztja a legmosolyogtatóbb humort, ha meg karikatúrát fest, ellenállhatatlanul megkacagtat." Ennél szebb bókokat kevés magyar opera kapott premierajándékként. OPERA MAGAZIN

Márpedig ha A tenor operaházi ősbemutatója, vagyis az 1929. február 9-e környékén megjelent sajtót átnézzük, meglepve tapasztaljuk, hogy a zenei szakírók - a Magyarság című lap szerzőjének fent idézett mondataihoz hasonlóan - szinte kizárólag szuperlatívuszokban szóltak Dohnányi Ernő operájáról, melynek eredetileg német nyelvű librettóját Góth Ernő Berlinbe szakadt, kiváló magyar újságíró jegyezte. „A tenor (...) nemcsak a zenetörténeti adatok számát fogja gyarapítani. Ennek a dalműnek nemcsak a szakmabeliek fognak tapsolni, hanem a közönség is" - olvassuk a Kurír február 10-i számában. A Pesti Napló ugyanekkor ezt írja: „A tenor Dohnányi nemes, fennkölt tradíciókat leszűrő zeneszerzői kultúrájának kétségkívül legszebb színpadi diadala."

Nem az lep meg persze, hogy a kritikusok majdnem mindennel elégedettek voltak, hanem inkább az, hogy akkor a három felvonásos vígopera miért nem vált mégsem a hazai dalszínházak repertoárjának részévé? Az Erkel Színház szeptemberi első premierjének rendezője, Almási-Tóth András szerint éppen azért kérte fel Ókovács Szilveszter az elfeledett Dohnányi-mű színrevitelére, mert a régi legendás siker kíváncsivá tette a főigazgatót: vajon mi és hogyan tud ma működni az egykor kirobbanó lelkesedéssel fogadott műből? A történet egy különös egybeesés miatt lesz kerek: Almási-Tóth évekkel korábban már rábukkant A tenorra, amikor kamara jellegű darabokat válogatott, melyeket a növendékek vizsgaelőadásként mutathatnának be a Zeneakadémia kistermében.

A darabban tehát már akkor fantáziát látott, mondja, elsősorban azért, mert a komponista különböző stílusú zenei allúziókat, melódiákat helyez egymás mellé úgy, hogy azok végül egységes szövetté állnak össze. Van itt németes, keringős zene, de találunk idézetet A bűvös vadászból, érződik az operán Wagner és Richard Strauss hatása, a zárójelenetben meg éppenséggel egy Mendelssohn-dal csendül fel.  (Ez utóbbi egyébként a mű süllyesztőbe kerülésének egyik oka volt: a nácik a harmincas évek végén a Németországban igencsak népszerű operát betiltották, hiszen Dohnányi nem volt hajlandó lecserélni a „Wer hat dich, du schöner Wald" kezdetű dalt.)

A kritikák annak idején nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel: soha nem fárasztó vagy unalmas, bő leleményű, hatásos, előkelő invenciójú, csiszolt kultúrájú műként emlékeznek meg az operáról. „Tény, hogy rengeteg helyről összeszedett zenei anyag bukkan fel A tenorban, ám ezeket Dohnányi úgy rendezi össze, hogy a darabnak egészen különleges világa születik: ebben a zenében csak úgy pezseg az élet, tele van váratlansággal és meglepetéssel" - mondja a rendező.

Pezsgő életről beszélni egy olyan opera esetében, amelynek a cselekményét egy haláleset indítja el, legalábbis meglepő. Az énekes kvartett tenorja ugyanis váratlanul elhunyt, gondoskodni kell hát a pótlásáról. A merész ötletek akár jól is elsülhetnek: némi tanakodás után Schippel fuvolás neve mellett voksol a trióvá karcsúsodott együttes. Azonban a fuvolással van egy kis gond: a kórust alkotó finnyás német polgárok szerint Schippel az alapvető udvariassági szabályokat is képtelen betartani, ezért aztán nem fűlik ahhoz a foguk, hogy egy lapon említődjön a nevük az övével. Azonban szükség törvényt bont, sőt a későbbiekben szerelmi bonyodalom és lovagias párbaj is zajlik a színpadon. A Budapesti Hírlap egykori ítészét egyetértően idézzük: „Nem szabályszerű, lekerekített történet, hanem epizód egy múlt századvégi német kisváros néhány alakjának az életéből."

De ha térben és időben ennyire távol fekszik tőlünk A tenor cselekménye, akkor vajon mi dolgunk ma vele? A rendező elárulja: az új előadás szétfeszíti majd a darab realista kereteit, maga mögött hagyja a német miliőt, hogy az egész cselekményt inkább a szürrealitás irányába lökhesse. Mindebben kulcsszerep jut a tervezőknek: Rózsa István díszlete épp úgy megváltozik, hogy új arcát mutassa a nézőknek, mint ahogy Lisztopád Krisztina jelmezei is meglepő átalakuláson esnek majd át.

A rendező szerint ugyanis az operában fontos átváltozások zajlanak le, még ha első pillantásra ez nem is feltétlenül tudatosul a nézőben. „A darab végére itt minden szereplő a birtokába jut olyan tapasztalatoknak az életről, amelyeket korábban még csak nem is sejtett. A felszínes, mesterkélt közegből eljutunk egy olyan területre, ahol muszáj választ találni az élet nagy kérdéseire, ahol színt kell vallani a szenvedélyekről és a mulandóságról."

Vitán felül komoly üzenet, ám a rendező garantálja, hogy senki sem fog búskomoran távozni a vígopera új bemutatójáról. Dohnányi Ernő egy másik művéhez, a Változatok egy gyermekdalra címűhöz írott mottóját-ajánlóját ez esetben is bátran elővehetjük és alkalmazhatjuk: „A humor barátjának örömére, mások bosszúságára."

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.
Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.