Zenés színház

Vidnyánszky Attila: "Mesék nélkül nincsen élet"

2013.10.14. 07:00
Ajánlom
Vidnyánszky Attila legkedvesebb rendezései közé tartozik Kodály Háry János című daljátéka, amelynek debreceni változata egyben az Erkel Színház 2013/14-es évadának nyitó előadása is. A rendezőt a fővárosi kőszínházi premier alkalmával kérdeztük az előadásról és a zenés színházhoz fűződő viszonyáról. INTERJÚ

A hármas koprodukcióban készült előadást 2011 tavaszán mutatta be a Csokonai Színház, és még abban az évben láthatta a budapesti közönség is a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az Operaház előző vezetése már akkor azzal a céllal támogatta a darab létrejöttét, hogy azt később az újranyíló Erkel Színház is műsorára tűzze, most pedig az OperaKaland sorozat részeként középiskolások ezrei tekinthetik meg a nagyot mondó huszár történetét, s a produkció zenei anyagából új CD-felvétel is készül.

- Mitől annyira kedves az Ön számára a Háry János?

- Ez egy gyönyörűséges, egészen különleges mű, egyúttal az a műforma, amelyet mindig is keresgéltem, mindig is műveltem a zenés és a prózai műfaj határán. A legszebb dolgokról szól: az álmodozni tudásunkról, a lelkünkben lévő gyermeki mivoltunkról, arról a csodáról, ami a magyar lélek. Kodály végtelen szeretettel fordult a magyar ember felé anélkül, hogy bántott volna más nemzeteket. A magyar történelem évszázados kudarcai és vereségei között arról mesél, hogy az álmainkban hogyan találhatunk gyógyírt ezekre a sebekre. Mindehhez gyönyörű zene és fantasztikus energiák társulnak. Ez az egyik kedvenc művem.

- Érdekessége még a Háry Jánosnak, milyen szeretettel fordul nagyot mondó főhőse felé.

- Az ember idővel rájön arra, hogy a lelkében lévő képzetek és a kézzelfogható valóság igazsága milyen bonyolultan viszonyul egymáshoz. Néha a lelkemben megtörtént, az általam kitalált dolog valósága sokkal nagyobb lehet, mint az objektív igazság, és ettől lesz óriási Háry hitele. Szerintem senkit sem érdekel, mi történt valójában a majlandi harcmezőn, a lényeg az, hogy az ő hite hitet ad másoknak. Ezzel együtt persze mindenki tudja, hogy ez mese. Mesék nélkül azonban nincsen élet.

- Az előadás zenéjébe és librettójába is visszahelyezte a gyakran kihúzott részeket, több évtized után a nyitányt is újra hallhatja a közönség. Miért döntött a teljesebb változat mellett?

- Mert szeretem ezt a darabot, tetszik a librettó is. Többféle változata létezik Kodály művének - azt sem tartom kizártnak, hogy egyszer még prózai színészekkel is megrendezem. Ne felejtsük el, a darab eredetileg számukra született, csak Kodály többszöri átdolgozása során, fokozatosan alakult ki a mostani változat. Ez már olyan igényeket támaszt a szereplőkkel szemben, amelyeknek egy prózai színész nem tud megfelelni. De ez így is aranyos és érdekes játék, szerettem, és feladatot láttam abban, hogy hogyan lehet ezeket az énekes és prózai szituációkat megszülni, nézhetővé, élvezhetővé tenni. Sok-sok saját szöveg is bekerült az előadásba, az orosz és a magyar silbak dialógusát szinte teljesen átírtuk. Volt még egy-két remek poénunk, például a császár egy szalonnával, amit talán még Kodály is bevett volna a darabba.

- Rendezéseiben szívesen alkalmaz szereptöbbszörözéseket, erre a fiatal és az öreg Háry alakja is lehetőséget kínál, de Ön a darabban megjelenítette Háry unokáját is. Mi volt ezzel a célja?

- Az átadást, az átöröklést szimbolizálja, a felelősséget, hogy kincseinket átadjuk egyik generációról a másikra. Ezért tűnik fel néhány jelenetben maga Kodály is a színpadon. Hiszek abban, hogy a következő generáció sem rosszabb az előzőnél, és át tudja venni, tovább tudja vinni mindazt, ami fontos. Dremák Artúr, aki az eredeti előadásban játszotta Háry unokáját, most már nagy suhanc lett, fantasztikus figura. Nem könnyű még egy ilyen fiút találni, mert remek néptáncos is, mindehhez pedig a kellő csibészség is megvolt benne. Az öreg Hárynk Miske Laci bácsi volt, az ő szerepét most Csurka László viszi tovább.

C4EAD2BE-8FFB-49E8-8F04-10D89C64FCFC

Bejárás az Erkel Színházban 2013. február 14-én

- A hármas szereposztás egyikében a Háryt alakító Haja Zsolt, Örzse szerepében pedig Gál Erika is megmaradt az eredeti előadásból, a prózai szerepekben pedig a Nemzeti Színház fiatal művészei is közreműködnek.

- Igen, Zsolt és Erika az első szereposztás, és nagyon örülök, hogy ők megmaradtak. A prózai szereplők sajnos annyira leterheltek Debrecenben, hogy őket le kellett cserélni. Fontos volt számomra, hogy a Nemzetiből is érkezzenek prózai színészek, ezáltal kicsit ide is kötődik a produkció. De ami a legfontosabb, hogy az Operaház egy vidéki színházzal közösen hozott létre egy ilyen előadást, mivel úgy gondolom, valóban feladata az Operaháznak, hogy így is hasson a vidéki operajátszásra. Példamutató az akkori vezetés és Ókovácsék részéről is, hogy elvállalták a bemutatót. Fontos segítség az ilyesfajta együttműködés bármely vidéki operának, mert ösztönzi a színvonalas produkciók létrehozását, hisz presztízse van, és komoly lehetőség, ha egy vidéki színház Budapesten is játszhat.

- Mit jelent egy vidéki város, egy vidéki színház számára önálló operaprodukciót létrehozni?

- Az opera a legkomplexebb színházi műfaj, a legösszetettebb művészeti alkotás. Egy nagy operaelőadásnál akár ötszázan is cselekszenek egyetlen ember kézmozdulataira. Nincs ilyen precíz együttműködés az emberi élet más területén, ahol ez nem számítógépek segítségével, hanem a valós emberi kommunikáció és együttműködés révén valósul meg. Hatalmas teljesítmény, ha erre egy vidéki város is képes. Tényleg úgy gondolom, hogy a nagyoperák az emberiség legnagyobb teljesítményei közé tartoznak, ezek megvalósítását segíteni kell, méghozzá úgy, hogy azt helyi erők hozzák létre. Mindennek most már adottak a törvényi keretei is, aminek hatására Kecskeméten, Veszprémben is volt már opera-előadás.

- Az operadarabok - részben a zene révén - jóval több kötöttséggel járnak a rendező számára. Másképp áll ezekhez a munkáihoz?

- Hosszú ideig tanultam és még most is tanulom ezt a műfajt. Ezen művek kapcsán nagyon fontos az alázat, hogy tanulás közben se romboljon az ember. De így sem kell feladnom az elképzeléseimet. Ahogy egyre inkább megismerem a műfajt, úgy gondolom, egyre bátrabb vagyok, de mindenképp megmarad az alázat.

- Prózai előadásaiban is mindig kiemelt szerepet játszik a zene. Miért ennyire fontos eszköze ez a színháznak?

- Nem tudom elképzelni a színházat zene nélkül. Ugyanolyan eszköz, mint a szó, és ugyanúgy szerves része az előadásaimnak, mint a nyelv, a tér, amely maga is zenél. Tehát a térmegoldások, a gesztusrendszer ad ki együtt valami egészet. A zene is a maga sokféleségében, legyen az fentről vagy a lélekből szóló zene, millió aspektus. A zenével való dialógus megtanítása például a kaposvári diákjaim esetében is nagy kihívás. Hogy ne csak párhuzamosan, jobb esetben a zenét hallva létezzenek, hanem tudjanak vele párbeszédet folytatni, hisz a zene egy előadásban valamely gondolat kifejezője is lehet, és ez egy nagyon izgalmas játék.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.