Az utolsó mondatok mindig jelentőségteljesek, különösen, ha emberéletek múlnak rajtuk. Andrea Chénier vádlója állítólag ezekkel a szavakkal küldte halálba a francia forradalom eszméinek szimpatizánsát:

Giordano az 1896-ban bemutatott művében eltávolodik a valóságtól, és egy tragikus szerelmi háromszög-történetet ír a költő-publicista személye köré, miközben zenéjével megidézi a forradalom Párizsának légkörét. Felcsendülnek többek között a La Marseillaise dallamának foszlányai, de nem hiányoznak az elegáns, arisztokratikus táncok sem.

Az olasz nyelven játszott kétfelvonásos Coigny grófnő bálján ismerteti össze Chénier-t és Maddalenát, ahol a költő egy zsarnokság elleni példázattal vonja magára a lány figyelmét. Az arisztokrata társaság azonban felháborodik a költeményen, így Chénier-nek távoznia kell. Évek telnek el, mire a férfi újra találkozik Maddalenával, ám a Robespierre terrorja alatt tartott Párizsból nehéz szökni. A költő barátja, Gérard látszólag segítő kezet nyújt, de titokban elárulja a szerelmeseket. Chénier-t elfogják, Gérard pedig szerelmet vall Maddalenának. A lány alkut köt Chénier életéért cserébe, az áruló barát azonban hiába vonja vissza a vádakat, a nép ítéletet követel.

Az Andrea Chénier legszebb nő áriája, a La mamma morta (Az anya halála)

Az előadás Fabio Ceresa rendezésében kerül színre, aki Az álarcosbál 2018-as premierje után ezzel az előadással tér vissza az Erkel Színházba. A címszerepet László Boldizsár, szerelmét Sümegi Eszter, míg Gérardot Kálmándy Mihály alakítja.

Eközben az OperaLive online platformján Wagner Parsifalja és Bach Máté-passiója elevenedik meg. Mindkettő megváltástörténet, ám míg Wagner utolsó zenedrámájába a bűnös vágyaktól való félelmet írja bele, addig Bach legnagyobb műve az evangélium szerint beszéli el Jézus szenvedéstörténetét.

Fejléckép: Sümegi Eszter és Fabio Ceresa az Andrea Chénier jelmezterveivel (fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)