Zenés színház

Világok találkozása

2015.10.24. 07:51
Ajánlom
Goldmark Károly operája, a Sába királynője 1875-ben került közönség elé Bécsben, magyarországi bemutatója egy évvel később zajlott le a Nemzeti Színházban. Itthoni előadói hagyománya 1961-ig töretlen, utána megszakad. Most a zeneszerző halálának centenáriuma tiszteletére mutatja be az Opera – júliusban a Margitszigeten, október 24-től az Erkel Színházban látható az előadás. A rendezői koncepcióról Káel Csaba nyilatkozott.

– A Sába királynőjének jelenleg nincs élő előadói hagyománya a magyar operajátszásban. Ez a „tiszta lap” lehetősége, ám terhet is ró egy új előadás rendezőjére: olyan bemutatót kell közönség elé tárni, amely segíthet abban, hogy a mű megtapadjon a repertoáron.

– A Sába királynője adósságunk, amellyel foglalkozni kell – évfordulón és azon kívül. A hagyománynélküliség nem könnyíti meg a rendező dolgát: a töretlen tradíciójú operák figurái valóságosabban élnek bennünk, a hagyománnyal nem rendelkező művek szereplőit viszont fokozottan ki kell találni. Bibliai történetről beszélünk, sok mitikus és allegorikus elemmel. Legfontosabbnak azt érzem, hogy az ókor két világa találkozik itt. Ez a darab egyik fontos és érdekes dimenziója. A másik lényeges mondanivaló Goldmarknál a világ erkölcsi állása. Hogyan lehet a társadalomban az erkölcsöt képviselni? Ezt történeti dimenzióban ábrázolni nem olyan egyszerű, mint amikor ma is behelyettesíthető karakterekkel dolgozunk. Itt minden sokkal kimértebb, távolságtartóbb.

Káel Csaba

Káel Csaba (Fotó/Forrás: Müpa)

– Sokan utalnak a Sába királynője zenei egzotikumára, még többen a szcenikai megvalósításban rejlő egzotikus lehetőségekre. Milyen látványra számíthat az új előadás nézője?

– Közelebb hoztuk hozzánk a cselekményt. Van egy érdekes kor, amely használja az orientalizmust: a szecesszió. Ez volt az utolsó internacionális korstílus, amely mindenhol különbözött, mégis egységes volt. A szecesszió a befogadásról szól, az eltérő elemek közös nevezőre hozásáról. Ez az integráló erő, a különböző világok összeillesztésének képessége teszi alkalmassá arra, hogy az új Sába-produkció színpadi megvalósításának stiláris alapjával szolgáljon.

– Az opera zenei stílusa erősen kapcsolódik Wagnerhez, de nem a Trisztán,a Mesterdalnokok és a Ring komplexitásához, hanem a Tannhäuser és a Lohengrin egyszerűbb nyelvéhez, sőt e művek széles gesztusaihoz is, erős teatralitást sugallva. Hogyan értelmezhető ez ma hitelesen?

– Éppen a szecesszió által inspirált színpadi környezet segít hozzá minket ahhoz, hogy áthidaljuk a kétféle kor színházi nyelvének különbségét. A szecesszióban ugyanis még jelen volt egy olyan természetes teatralitás, amely ennek a stílusnak sajátja. Magukban a szecessziós szimbólumokban és motívumokban érhető ez tetten. Részben a keleti motivika átfogalmazására gondolok. Ráadásul a szecesszió mindezzel azt is sugallja, hogy nem csupán díszítőművészettel van dolgunk, hanem a világ egy sajátos látásmódjával.

– Hogyan alakult ki az előadás koncepciója?

– Számomra mindig a partitúra a kiindulási alap, vagyis a zene dramaturgiája. A librettó sokszor nem tartalmaz olyan összefüggéseket és sugallatokat, amelyeket viszont a zene a maga komplex ábrázolásmódjával értésünkre ad. Ezek a művek többnyire nem a történetük, hanem a zenéjük miatt maradtak fenn: a zene nemcsak illusztratív módon egészíti ki a történetet, hanem elhelyez a drámai folyamatban bizonyos mozzanatokat, az egyszerű történetet olyan módon motiválva, hogy attól minden megtelik logikával, feszültséggel, élettel. A zene a konfliktusokat is felerősíti. Az opera színpadra állítás a mű megfejtése. Szeretek a kódokkal foglalkozni. Van olyan típusú rendező, aki kevésbé törődik a zenében rejlő szándékokkal. Én fokozottan figyelek a zenére, mert számomra ez hordozza azokat az értékeket, amelyeket érdemes továbbadni.

– Tudjuk, hogy a négyfelvonásos Sába királynője előadói gyakorlatában régóta szerepet játszottak a húzások. Milyen lesz e szempontból az új budapesti produkció?

– Mi is fogunk húzni a műből. Egyrészt a mai korban a befogadóképesség határai erősen lecsökkentek. Nyersen fogalmazva azt mondhatnám: egy futballmeccs hosszúsága az az időtartam, amelyet a mai néző elfogad.

– A négyfelvonásos verzió tehát ma már nem működik?

– Valóban nem. Viszont nagyon fontos, hogy a húzások végrehajtásakor megőrizzük a négyfelvonásos eredeti változat dramaturgiai erényeit. Nem szabad kihagynunk lényeges mozzanatokat. Ez nagyon sok fejtörést okoz, erősen feladva leckét.

– Lehet olvasni arról, hogy az operai gyakorlatban olyan húzások is történtek, amelyek jelentősen ártottak a mű drámai összefüggéseinek...

– ...például elhagyták a teljes negyedik felvonást, ami eléggé komoly károkat okozott.

– Van egy bizonyos típusú húzási gyakorlat, amely az egymást követő produkciók között öröklődik, vagy minden előadógárda létrehozza a saját változatát?

– Nekünk van egy saját koncepciónk, de hangsúlyozom, hogy nem árt tanulmányozni az elődökét. Ráadásul nálunk „kettős megfeleltetés” van: a mű először a Margitszigeten volt látható, majd az Erkel Színházba került. Gondolkoztunk azon is, hogy a sziget számára egy még rövidebb koncepciót alakítsunk ki. A szigeten két részben játszottuk, az Erkel Színházban háromban fogjuk előadni a művet.

Káel Csaba

Káel Csaba (Fotó/Forrás: Müpa)

– Tudjuk, hogy a szabad téri előadások léptéke, gesztusrendszere, eszköztára teljesen különbözik a kőszínházi produkciókétól. Mit jelent ez ebben az esetben? Újra kellett rendezni az operát az átköltöztetéskor?

– Más a kétféle lépték. Szerencsére az Erkel nagy színház. A díszletnek van egy alapkészlete, amelyet mindkét változatban használtunk és használni fogunk, és ehhez csatlakoznak bizonyos kiegészítő elemek, amelyek mások voltak a szigeten, és mások lesznek az Erkel Színházban. Ezzel együtt: ha tetszik, ha nem, kétszer kellett rendezni a darabot.

– Ez érdekes lehetőség is.

– Nem annyira lehetőség, mint amennyire munka. Ugyanis nem a koncepciót kellett átértelmezni, hanem sokkal gyakorlatiasabb, földhözragadtabb módon kellett módosításokat végrehajtani, alkalmazkodva az eltérő körülményekhez.

– Szerepet kap egy mű színpadra állításában az, ha a rendezőnek jelentős filmes tapasztalata is van?

– Nyilván, hiszen az ember nem léphet ki önmagából, így aztán a filmes tapasztalataim valószínűleg minden munkámban ott vannak. De a Sába királynője nemigen tartalmaz filmes logikával megközelíthető mozzanatokat. A legfontosabb, és ezt nem győzöm hangsúlyozni: bízni kell Goldmark zenéjében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.