Zenés színház

Virtuális valóság az operaszínpadon

2011.06.21. 15:14
Ajánlom
A Magyar Állami Operaház őszi premierje a Bolero/A kékszakállú herceg vára. A 3D technikát egyedülálló módon alkalmazó produkció operapróbáiba VIDEOKAMERÁNKKAL tekintettünk bele.

A különleges együttműködés ötlete 2009-re datálódik: akkor énekelte Komlósi Ildikó a Carmen címszerepét Veronában, és akkor beszélgetett Pier Paolo Maggiora olasz építésszel az operajátszás jövőjéről, új útjairól. Az énekesnő azon a véleményen volt, hogy a virtuális valóság és az élő előadás határainak "elmosása" igazi különlegességet jelentene. A nemzetközi, grafikusokból, 3D-szakértőkből, jelmez- és díszlettervezőkből, rendezőkből, koreográfusokból, fénytervezőkből álló, olasz központú csapat 2010-ben kezdett dolgozni a projkten, 2011-ben pedig elindult a tesztelés folyamata.

Maggiora, a 2006-os torinói olimpiai falu egyik tervezője és munkatársa, Andrew Quinn számítógépes szakember, aki a 3D-s technikákra specializálódott, korábban dolgozott a Matrix, a Dark City, a Tomb Raider című filmekben is, új megoldást találtak a real time 3D sztereoeffektusok létrehozására: a "3D live live" szabadalma által - melyet a világon először a Magyar Állami Operaházban használnak - létrejöhet egy olyan előadás, amelyben a 3D animáció és az élő operajátszás egyenrangú partnerként kap szerepet.

A producer, Francesco Stochino Weiss - civilben Komlósi Ildikó férje - számos innovatív klasszikus zenei projektben vett részt, a műfajt jól ismeri, számos élő műholdas közvetítést vezényelt már le több egymástól távoli helyszínről. A színpadképeket, amelyek a látható részek alapján a néző fantáziájára támaszkodó szimbolikus látvánnyal szolgálnak.

A 2011. június 20-i próbán Komlósi Ildikó énekelte Judit szerepét, Kovács István pedig Kékszakállúként lépett az Erkel Színház színpadára, hogy ízelítőt adjanak abból, mire számíthatnak a nézők.

A Magyar Állami Operaház 2011/2012-es évadának első premierjeit szeptember 9-én és 10-én tartják. A Bolero - melynek koreográfiáját Eldar Aliev készíti, a főszereplők között van Popova Aleszja és Bajári Levente - és A kékszakállú herceg vára rendhagyó párosítása furcsának tűnhet, a két mű érzelmi ívei azonban összekapcsolódnak, hiszen az est első részében megmutatott szenvedély világát elhagyva lép be Judit a herceg várába. Az opera rendezője egy filmes szakember, Renzo Cerbo lesz. A torinói születésű művész pályafutásának húsz esztendeje alatt megismerte a szakmát a kamera mindkét oldaláról, de forgatókönyvíróként, és a legnagyobb világmárkák által alkalmazott reklámszakemberként is hírnevet szerzett. 2010-ben a velencei La Fenice egy Don Giovanni-operafilm elkészítésével bízta meg, majd Donizetti Szerelmi bájital című operáját vitte filmre. A produkció a velencei operaházzal együttműködésben készül.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Plusz

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.