A 2015/16-os Shakespeare-évadban az Opera sok intézménnyel együttműködött, hogy a drámaíró művei által inspirált operák közül minél többet vihessenek a közönség elé. A Zeneakadémia operavizsgája is ebbe a sorba illeszkedett, a növendékek Britten Szentivánéji álom című darabját adták elő, két szereposztásban, Szabó Máté rendezésében.

és hogy az akkor még megnyitás előtt álló Eiffel Műhelyház alkalmas lehet ilyen típusú előadások befogadására. Hat évnek kellett eltelnie, hogy a várakozásokat végül eredmény koronázza, a Szentivánéji álom január 28-tól újra látható.

Benjamin Brittent több szempontból is tekinthetjük a zenetörténet úttörő figurájának, egyfelől Purcell óta az első angol komponista, aki az opera műfajában is jelentőset alkotott, másrészt oroszlánrésze volt egy kiveszőben levő hangfaj feltámasztásában.

Deller saját együttesével sok, eredetileg kasztráltaknak vagy serdületlen fiúknak írt darabot megszólaltatott, munkássága nagyban hozzájárult, hogy ez a szép és különleges hangfaj újra a figyelem középpontjába kerüljön. Az Opera előadásán Oberont a már fiatal kora ellenére is komoly sikerekkel büszkélkedő Daragó Zoltán énekli majd, akit itthon a közönség legutóbb a Poppea megkoronázásában, Amore szerepében láthatott, míg Helsinkiben Philip Glass Ehnaton című operájának címszerepét énekelte.

Az eredeti vizsgaelőadásban is közreműködött Brassói-Jőrös Andrea, Erdős Attila, Nagy Zsófia, valamint Fürjes Anna, aki akkor Hippolytaként lépett színpadra, most viszont Hermia bőrébe bújik. Hozzájuk csatlakozik a főbb szerepekben Ninh Duc Hoang Long, Endrész Ferenc, Bartos Barna, Dobák Attila és Sahakyan Lusine. Puck prózában megszólaló alakját Czukor Balázs kelti életre, az előadás karmestere pedig Török Levente lesz. Szabó Máté egyszerű, de ötletes rendezése egy pillantás alatt eléri, hogy a tündérek világába varázsolva érezzük magunkat, de ugyanígy szembesülünk a halandó emberek mulatságos csetlés-botlásával is.

Fejléckép: Szentivánéji álom (fotó/forrás: Kasza Gábor / Magyar Állami Operaház)