Zenés színház

Visszavonta igazgatói pályázatát Kerényi Miklós Gábor

2018.09.11. 17:10
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője a társulat keddi, rendkívüli ülésén jelentette be döntését, ahol a társulat az ülés végén a jelenlegi igazgatónak szavazott bizalmat. FRISSÍTVE!

A Budapesti Operettszínház dolgozói ma rendkívüli társulati ülésen hallgatták meg az igazgatói posztra pályázó négy jelölt elképzeléseit, majd anonim szavazással döntötték el, kit támogasson a legtöbb tagot számláló szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács a pályázatokat elbíráló szakmai bizottságban.

A szavazás végeredménye:

Összesen 423 fő szavazott

Lőrinczy György 226 szavazat (53,4%)

Szente Vajk 148 szavazat (34,9%)

Kiss B. Atilla 39 szavazat (9,2%)

érvénytelen 10 szavazat (2,3%)

operett-121527.jpg

Szente Vajk, Lőrinczy György, Kerényi Miklós Gábor és Kiss B. Atilla

Kerényi Miklós Gábor egy nappal a Budapesti Operettszínház vezetésére kiírt pályázat határideje előtt, közösségi oldalán jelentette be, hogy megpályázza a főigazgatói széket. A szeptember 11-én megtartott rendkívüli társulati ülésen felszólalása után bejelentette: visszavonja pályázatát.

Peller Károly, a színház Közalkalmazotti Tanácsának elnöke a Fideliónak elmondta, a pályázóknak fejenként tizenöt perc állt a rendelkezésére elképzeléseik ismertetésére, amit mindannyian ki is használtak. A színművész megjegyezte, a társulaton belül hetek óta az igazgatóválasztás a legfőbb téma. „Mindenkit ez izgat, mindenki erről szeretne beszélni – nagyon sokan nem mernek erről beszélni. Talán ez most egy kicsit megnyugtató a társulat számára. Természetesen ez még csak a mi véleményünk, még a szakmai bizottságnak is lesz véleménye, és a végső döntést természetesen a fenntartó hozza meg.”

Nagy volt a tét

A társulat támogatását elnyerő jelenlegi főigazgató korábban úgy nyilatkozott, amennyiben a szavazáson nem ő kapja a legtöbb szavazatot, úgy visszavonja pályázatát. Erre tehát nem kerül sor, miután a színház dolgozóinak több mint fele rá voksolt. Lőrinczy György korábban a Fidelión hozta nyilvánosságra pályázatát, amelyben tizenkét pontban foglalta össze legfontosabb céljait, köztük a repertoár további gazdagítását és színesítését, új magyar előadások létrehozását, a zenei színvonal további emelése, színházi nevelési program elindítását és új nézői csoportok megszólítását.

A második legtöbb szavazatot kapott Szente Vajk korábban úgy nyilatkozott lapunknak, régóta érlelődött benne a gondolat, hogy amennyiben alkalma adódna egy társulat vezetésére, éljen a lehetőséggel. „(…) mivel a közeljövőben lejár az Operettszínház főigazgatójának a mandátuma, és ez az a terület, a zenés színház, amiben magam is működöm, ezért úgy éreztem, ha valóban hű akarok lenni magamhoz és a csapatomhoz, akkor megpróbálom megragadni ezt a lehetőséget és megpályázom a színház vezetését.”

Pályázata főbb pontjait az alábbi videóban ismerteti:

Nagy örömömre sokakat érdekelt a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára beadott pályázatom, ezért arra gondoltam, hogy rendhagyó módon összefoglalom terveimet, célkitűzéseimet.

Posted by Szente Vajk on Monday, September 10, 2018

FRISSÍTÉS!

Sikerült elérnünk Kerényi Miklós Gábort, aki az alábbi interjúban avatta be lapunkat döntése okaiba:

Miért döntött úgy, hogy visszavonja a pályázatát?

Tudtam, hogy a pályázás révén lehetőségem lesz találkozni a társulattal, amire a főigazgató úr nem adott lehetőséget tavaly november óta.

Úgy gondoltam, hogy egy ilyen alkalom tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy elbúcsúzzak a társulattól.

Ezenfelül fontosnak éreztem, hogy felhívjam a figyelmet, hogy Lőrinczy György pályázata tulajdonképpen a művészeti vezető fölöslegességét próbálja igazolni. Ő egy olyan vezetést képzel, amelyben a művészi kérdések fölött éppúgy saját maga diszponál, mint a szervezési kérdésekben. Létrehozott egy művészeti tanácsot, akiknek egy része szervezetileg nem kötődik a színházhoz. Így csak tanácsokat adhatnak, a végső döntés azonban mindig Lőrinczy György kezében van, akinek egyébként erre semmilyen művészi hitele, művész-tanulmányi felhatalmazása nincs. Egy ilyen, nagy, kéttagozatú színház vezetése nem valósulhat meg művészi koncepció és saját arculat nélkül, a sokszínűség hangsúlyozása nem elég. De, azért a búcsú és a találkozás szertartásos lehetősége volt számomra a legfontosabb, hiszen igazából nem vágyom arra a hatalomra, hogy újra az igazgató legyek. Rendezni és tanítani szeretnék, és végre normális életet élni.

Ezek szerint már a pályázat benyújtásakor eldöntötte, hogy vissza fogja vonni azt, miután kiállhatott a társulat elé?

Az alapcélom nem ez volt, de menet közben nyilvánvalóan a fogadtatástól függően terveztem dönteni arról, hogyan folytatom tovább. Benne volt a pakliban az, hogy előbb vagy utóbb visszavonom a pályázatot, de annak is megvolt a lehetősége, hogy végigviszem. Most úgy éreztem, itt az ideje.

Miről beszélt a társulat előtt és milyennek érezte a fogadtatást?

Melegnek éreztem a fogadtatást, nagy tapsot kaptam a beszédem végén, ami azt jelezte, hogy sikerült őszintén és személyesen szólnom a társulathoz. Elmondtam, hogy nagyon sajnálom, ha bárkiben feszültség maradt volna, és bármit megtennék, hogy ezt feloldjam. Azért imádkozom, hogy a velem kapcsolatos helyzet véget érjen, és újra normálisan, hitellel nézhessünk egymás szemébe.

Mi a véleménye a szavazás eredményéről?

550-600 fő a társulat szavazóképes része. Ebből 424-en jöttek el szavazni – ez nem kiemelkedő szám, és bizonyos fokú érdektelenséget jelez. Ráadásul ebből csak 53 százalékot megszerezni egy regnáló, népszerűséget hirdető igazgatónak, ez bizony rossz aránynak tűnik. Lőrinczy Györgynek szerintem le kell vonnia a konzekvenciát, elképzelései távol állnak a társulat átütő egyetértésétől.

A versenyben maradt pályázatokról, a szakmai bizottság véleményének kézhezvételétől számított harminc napon belül Kásler Miklós, az Emmi minisztere hoz döntést. A pályázat eredménytelensége esetén a döntéstől számított hatvan napon belül új kiírást tesznek közzé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.