Zenés színház

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

2019.02.14. 16:50
Ajánlom
Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.

A húsz év kihagyás után műsorra tűzött darabban a pályafutása 25. évfordulóját ünneplő Sümegi Eszter debütál a címszerepben. A rendkívüli előadói apparátust igénylő művet Kesselyák Gergely vezényli, a darab híres balettbetétjét, az Órák táncát Barta Dóra koreografálta.

Verdi a kispadon, Ponchielli gólt rúg

1999 után látható és hallható újra az Erkel színpadán Amilcare Ponchielli Giocondája. Az 1876-ban bemutatott művet már 1883-ban játszotta a Nemzeti Színház, 1884-től pedig a frissen nyílt Operaház műsorára is kitűzték, az elmúlt húsz évben azonban kikerült a hazai figyelem középpontjából. A zeneszerző tíz operája közül kétségkívül ez a leghíresebb, jól időzítve, Verdi tizenhat éves alkotói szünetében született, és azonnal belopta magát a nemzetközi hallgatóság szívébe.

Gioconda_lirica_interpreti_1876-140755.jpg

Az első Gioconda-előadás készítői, középen ül: Ponchielli

Ponchielli a milánói konzervatóriumban Puccini tanára volt, így természetes, hogy legnagyobb operája helyet kapott a „Puccini Itáliája”-évad programjában. A Victor Hugo drámája nyomán született librettót az álnéven dolgozó Arrigo Boito írta. A komponista a számára elsőre kuszának tűnő szövegkönyvhöz végül megtalálta a megfelelő zenei nyelvezetet, így született meg a grand opéra jegyeit magán viselő, bonyolult, összetett cselekményű és zenéjű Gioconda. Ez a komplexitás nehéz feladat elé állítja a rendezőt, aki az Opera új produkciójában Almási-Tóth András, az intézmény művészeti igazgatóa. Az intézmény művészeti igazgatója a darabban lévő – pontosabban létre nem jövő – emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Rendezésében nyomon követhetjük, milyen nehezen tudnak egymásra találni az álom és valóság határán mozgó, egytől egyig sérült romantikus karakterek, és hogy milyen áldozatok és szenvedések árán képes csak megszületni a történet egyetlen kapcsolata, amely azonban rögtön ki is szorul az opera szereplőinek világából.

Az elszigeteltséget, a konkrétan és átvitt értelemben egymáshoz vezető utak korlátozottságát Szendrényi Éva díszletei teszik láthatóvá. A kortalan Velence látképe a város karneválok mögött húzódó sötét világát mutatja meg: a szűk sikátorokat, a barátságtalan csatornákat és – a színpadon megjelenő vízen keresztül – a tenger rejtette veszélyeket. Tóth Bori jelmezei hideg színekkel teszik még szemléletesebbé az egymástól elhidegült személyek közös vonásait, szembeállítva velük Gioconda vérvörös szoknyáját, s ezzel jellemét is.

35493194_2275277452512425_4290274945444872192_o-182719.jpg

Sümegi Eszter a Bartók Plusz Zárógáláján (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Sümegi Eszter debütál

A Giocondában nincs egyetlen főszerep, közel az összes énekest ugyanolyan kihívások elé állítja a szerző. Az opera előadása tehát egyenletesen magas színvonalú énekes szólistákat kíván. Sümegi Eszter címszereplése mellett a produkcióban színpadra lép többek közt Wiedemann Bernadett (vak asszony), Alexandru Agache (Barnaba), Boncsér Gergely (Enzo), Gál Erika (Laura) és Cser Krisztián (Alvise) is. Az opera leghíresebb részletét, a koncertdarabként is gyakran elhangzó Órák tánca című balettbetétet a Magyar Nemzeti Balett művészei, Audisio Alessandro, Boros Ildikó, Ciacci Michele, Kerényi Miklós Dávid, Sorokina Nadezhda és Szilágyi-Sári Réka adják elő Barta Dóra, a Kecskemét City Balett és a Badora Társulat vezetőjének koreográfiájára. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Kesselyák Gergely vezényli.

Az egykori Gioconda, Marton Éva mint művészeti konzultáns segítségével születő produkciót február és március folyamán összesen hat alkalommal tekintheti meg a közönség az Erkel Színházban. Bemutató február 22-én!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Könyv

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.
Zenés színház hír

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Zenés színház videó

Dallal búcsúzott az új-zélandi tragédia áldozataitól a népszerű operatrió

„Ezek nem mi vagyunk. Mi nem vagyunk erőszakos emberek” – üzenik az új-zélandi énekesek. A tenor családtagja is megsérült a pénteki tömeggyilkosságban.