Zenés színház

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

2019.02.14. 16:50
Ajánlom
Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.

A húsz év kihagyás után műsorra tűzött darabban a pályafutása 25. évfordulóját ünneplő Sümegi Eszter debütál a címszerepben. A rendkívüli előadói apparátust igénylő művet Kesselyák Gergely vezényli, a darab híres balettbetétjét, az Órák táncát Barta Dóra koreografálta.

Verdi a kispadon, Ponchielli gólt rúg

1999 után látható és hallható újra az Erkel színpadán Amilcare Ponchielli Giocondája. Az 1876-ban bemutatott művet már 1883-ban játszotta a Nemzeti Színház, 1884-től pedig a frissen nyílt Operaház műsorára is kitűzték, az elmúlt húsz évben azonban kikerült a hazai figyelem középpontjából. A zeneszerző tíz operája közül kétségkívül ez a leghíresebb, jól időzítve, Verdi tizenhat éves alkotói szünetében született, és azonnal belopta magát a nemzetközi hallgatóság szívébe.

Gioconda_lirica_interpreti_1876-140755.jpg

Az első Gioconda-előadás készítői, középen ül: Ponchielli

Ponchielli a milánói konzervatóriumban Puccini tanára volt, így természetes, hogy legnagyobb operája helyet kapott a „Puccini Itáliája”-évad programjában. A Victor Hugo drámája nyomán született librettót az álnéven dolgozó Arrigo Boito írta. A komponista a számára elsőre kuszának tűnő szövegkönyvhöz végül megtalálta a megfelelő zenei nyelvezetet, így született meg a grand opéra jegyeit magán viselő, bonyolult, összetett cselekményű és zenéjű Gioconda. Ez a komplexitás nehéz feladat elé állítja a rendezőt, aki az Opera új produkciójában Almási-Tóth András, az intézmény művészeti igazgatóa. Az intézmény művészeti igazgatója a darabban lévő – pontosabban létre nem jövő – emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Rendezésében nyomon követhetjük, milyen nehezen tudnak egymásra találni az álom és valóság határán mozgó, egytől egyig sérült romantikus karakterek, és hogy milyen áldozatok és szenvedések árán képes csak megszületni a történet egyetlen kapcsolata, amely azonban rögtön ki is szorul az opera szereplőinek világából.

Az elszigeteltséget, a konkrétan és átvitt értelemben egymáshoz vezető utak korlátozottságát Szendrényi Éva díszletei teszik láthatóvá. A kortalan Velence látképe a város karneválok mögött húzódó sötét világát mutatja meg: a szűk sikátorokat, a barátságtalan csatornákat és – a színpadon megjelenő vízen keresztül – a tenger rejtette veszélyeket. Tóth Bori jelmezei hideg színekkel teszik még szemléletesebbé az egymástól elhidegült személyek közös vonásait, szembeállítva velük Gioconda vérvörös szoknyáját, s ezzel jellemét is.

35493194_2275277452512425_4290274945444872192_o-182719.jpg

Sümegi Eszter a Bartók Plusz Zárógáláján (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Sümegi Eszter debütál

A Giocondában nincs egyetlen főszerep, közel az összes énekest ugyanolyan kihívások elé állítja a szerző. Az opera előadása tehát egyenletesen magas színvonalú énekes szólistákat kíván. Sümegi Eszter címszereplése mellett a produkcióban színpadra lép többek közt Wiedemann Bernadett (vak asszony), Alexandru Agache (Barnaba), Boncsér Gergely (Enzo), Gál Erika (Laura) és Cser Krisztián (Alvise) is. Az opera leghíresebb részletét, a koncertdarabként is gyakran elhangzó Órák tánca című balettbetétet a Magyar Nemzeti Balett művészei, Audisio Alessandro, Boros Ildikó, Ciacci Michele, Kerényi Miklós Dávid, Sorokina Nadezhda és Szilágyi-Sári Réka adják elő Barta Dóra, a Kecskemét City Balett és a Badora Társulat vezetőjének koreográfiájára. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Kesselyák Gergely vezényli.

Az egykori Gioconda, Marton Éva mint művészeti konzultáns segítségével születő produkciót február és március folyamán összesen hat alkalommal tekintheti meg a közönség az Erkel Színházban. Bemutató február 22-én!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.
Zenés színház magazin

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.