Spencer Tunick egyesült államokbeli fotóművész a müncheni Bajor Állami Opera nyári operafesztiválját beharangozó projektjében például a meztelenre vetkőztetett, közel ezerfős tömeg épphogy az érzékiségüktől megfosztott egyének csoportjaként, az operarendezéshez tartozó, kvázi-díszletként jelent meg. Tunickot Richard Wagner zenéje, pontosabban A Nibelung gyűrűje ihletette meg, és mivel a júniusban tartott müncheni operafesztivál középpontjában pont a Ring állt, gondolta egy pirosra és aranyszínűre festett anyaszült meztelen mozgóinstallációval hozzájárul az opera népszerűsítéséhez. A lángformát felvevő nudista önkéntesözön a germán mitológia wagneri feldolgozásában a törpék által lakott alvilágot, a Nibelheimet kívánta átvitt értelemben megjeleníteni a felkelő nap fényében, amit a tizenhárom fokos hajnali hidegnek köszönhetően a szenvedést önként vállalt résztvevők nemcsak szimbolikus úton, hanem pár órácska erejéig a saját, illetve egymás bőrén is megérezhettek.

A projekt Nikolaus Bachlernak, a Bajor Állami Opera intendánsának is kedvére volt, aki rögtön párhuzamot is vont az élőláncos installáció és az operafesztiválon bemutatott Ring-rendezés között: a német színházak egyik vezető rendezőjeként számon Andreas Kriegenburg ugyanis az ének mellett a szereplők testének használatára is nagy hangsúlyt fektetett. Ahogyan azt tette volna a Bayreuthi Ünnepi Játékokat nyitó A bolygó hollandi című Wagner-remek rendezője, a harmincegy esztendős holland Jan Phillipp Gloger is, ha címszereplő főhősének, a szentpétervári Mariinszkij Színház egyik legnagyobb tehetségeként, lehetséges operaüstököseként predesztinált Jevgenyij Nyikityin mezítelen felsőteste ne lett volna szemet szúróan provokáló látvány a német sajtónak és a Wagner-fesztivál szellemiségének. A basszbaritonnak nem az izomfelépítésével volt a gond, sokkal inkább még kamaszkori heavy metálos múltjának emlékét őrző, náci eszmékre is visszavezethető óriás swastika tetoválásával, amit korábban a német sajtó már ügyesen ki is szúrt, elvágva ezzel a lehetőséget az operaénekestől, hogy első oroszként a címszerepben szerepelhessen a fesztivál történetében.

Az ügy nyilvánosságra kerülését követően Nyikityin maga jelentette be a visszalépését. Mint mondta, a kamaszkori tetoválását ma már súlyos hibának tartja, zsenge korában azonban nem volt tisztában azzal, hogy milyen megdöbbenést és visszatetszést válthat ki majd ezzel később. A száműzött énekes azt is leszögezte, a német sajtóhíresztelésekkel ellentétben tetoválásai semmilyen kapcsolatban sincsenek a náci jelképekkel. A mellkasán látható rajzok ugyanis skandináv rúnákat ábrázolnak. Nyikitin a szentpétervári Mariinszkij Színház honlapján közleményt is kiadott, amiben tisztázta: "Soha életemben nem tartoztam és nem is fogok egy politikai csoporthoz sem, legyen akár jobb-, akár baloldali. A nemzetiszocializmus és annak minden megnyilvánulása pedig mélyen irtóztat." A basszbaritont, aki korábban egyébként, ha nem is címszereplőként, de teljes ruházatban már fellépett Bayreuthban, a koreai Samuel Youn helyettesíti a július 25-i nyitóelőadáson.